Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Dead flies make the ointment of the perfumer fetid and putrid; so doth a little folly outweigh wisdom and honour.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
A wise man's understanding is at his right hand; but a fool's understanding at his left.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Yea also, when a fool walketh by the way, his understanding faileth him, and he saith to every one that he is a fool.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for gentleness allayeth great offences.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
There is an evil which I have seen under the sun, like an error which proceedeth from a ruler:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
Folly is set on great heights, and the rich sit in low place.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
I have seen servants upon horses, and princes walking as servants upon the earth.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
He that diggeth a pit shall fall into it; and whoso breaketh through a fence, a serpent shall bite him.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Whoso quarrieth stones shall be hurt therewith; and he that cleaveth wood is endangered thereby.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
If the iron be blunt, and one do not whet the edge, then must he put to more strength; but wisdom is profitable to direct.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
If the serpent bite before it is charmed, then the charmer hath no advantage.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
The words of a wise man's mouth are gracious; but the lips of a fool will swallow up himself.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
The beginning of the words of his mouth is foolishness; and the end of his talk is grievous madness.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
A fool also multiplieth words; yet man knoweth not what shall be; and that which shall be after him, who can tell him?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
The labour of fools wearieth every one of them, for he knoweth not how to go to the city.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Woe to thee, O land, when thy king is a boy, and thy princes feast in the morning!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Happy art thou, O land, when thy king is a free man, and thy princes eat in due season, in strength, and not in drunkenness!
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
By slothfulness the rafters sink in; and through idleness of the hands the house leaketh.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
A feast is made for laughter, and wine maketh glad the life; and money answereth all things.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Curse not the king, no, not in thy thought, and curse not the rich in thy bedchamber; for a bird of the air shall carry the voice, and that which hath wings shall tell the matter.
