Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Dead flies cause to stinke, and putrifie the ointment of the apoticarie: so doeth a litle follie him that is in estimation for wisedome, and for glorie.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
The heart of a wise man is at his right hand: but the heart of a foole is at his left hand.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
And also when the foole goeth by the way, his heart faileth, and he telleth vnto all that he is a foole.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
If the spirite of him that ruleth, rise vp against thee, leaue not thy place: for gentlenes pacifieth great sinnes.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
There is an euil that I haue seene vnder the sunne, as an errour that proceedeth from the face of him that ruleth.
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
Follie is set in great excellencie, and the riche set in the lowe place.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
I haue seene seruants on horses, and princes walking as seruants on the ground.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
He that diggeth a pit, shall fal into it, and he that breaketh the hedge, a serpent shall bite him.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
He that remooueth stones, shall hurt himselfe thereby, and hee that cutteth wood, shall be in danger thereby.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
If the yron be blunt, and one hath not whet the edge, he must then put to more strength: but the excellencie to direct a thing is wisedome.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
If the serpent bite, when he is not charmed: no better is a babbler.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
The words of ye mouth of a wise man haue grace: but the lippes of a foole deuoure himselfe.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
The beginning of the wordes of his mouth is foolishnesse, and the latter ende of his mouth is wicked madnesse.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
For the foole multiplieth woordes, saying, Man knoweth not what shall be: and who can tell him what shall be after him?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
The labour of the foolish doeth wearie him: for he knoweth not to goe into the citie.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Woe to thee, O lande, when thy King is a childe, and thy princes eate in the morning.
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Blessed art thou, O land, when thy King is the sonne of nobles, and thy princes eate in time, for strength and not for drunkennesse.
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
By slouthfulnes the roofe of the house goeth to decaie, and by the ydlenesse of the handes the house droppeth through.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
They prepare bread for laughter, and wine comforteth the liuing, but siluer answereth to all.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Curse not the King, no not in thy thought, neither curse the rich in thy bed chamber: for the foule of the heauen shall carie the voice, and that which hath wings, shall declare the matter.
