< Prédikátor 10 >
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Muchy mrtvé nasmrazují a nakažují mast apatekářskou; tak pro moudrost a slávu vzácného maličko bláznovství zohyžďuje.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
Srdce moudrého jest po pravici jeho, ale srdce blázna po levici jeho.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
I tehdáž, když blázen cestou jde, srdce jeho nedostatek trpí; nebo všechněm znáti dává, že blázen jest.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
Jestliže by duch toho, jenž panuje, povstal proti tobě, neopouštěj místa svého; nebo krotkost přítrž činí hříchům velikým.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
Jest zlá věc, kterouž jsem viděl pod sluncem, totiž neprozřetelnost, kteráž pochází od vrchnosti,
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
Že blázen postaven bývá v důstojnosti veliké, a bohatí že v nízkosti sedávají.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
Viděl jsem služebníky na koních, knížata pak, ana chodí pěšky jako služebníci.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
Kdo kopá jámu, upadá do ní; a kdo boří plot, ušťkne jej had.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Kdo přenáší kamení, urazí se jím; a kdo štípá dříví, nebezpečenství bude míti od něho.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
Jestliže se ztupí železo, a nenabrousí-li ostří jeho, tedy síly přičiniti musí; ale mnohem lépe může to spraviti moudrost.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
Ušťkne-li had, než by zaklet byl, nic neprospějí slova zaklinače.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
Slova úst moudrého jsou příjemná, ale rtové blázna sehlcují jej.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
Počátek slov úst jeho jest nemoudrost, a ostatek mluvení jeho pouhé bláznovství.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
Nebo blázen mnoho mluví, ješto neví člověk ten, co budoucího jest. To zajisté, co bude po něm, kdo mu oznámí?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
Práce bláznů k ustání je přivodí, nebo neumí ani do města trefiti.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Běda tobě, země, když král tvůj dítě jest, a knížata tvá ráno hodují.
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Blahoslavená jsi ty země, když král tvůj jest syn šlechetných, a knížata tvá, když čas jest, jídají pro posilnění, a ne pro opilství.
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
Ano pro lenost schází krov, a pro opuštění rukou kapává do domu.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
Pro obveselení strojívají hody, a víno obveseluje život, peníze pak ke všemu dopomáhají.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Ani sám u sebe králi nezlořeč, ani v skrýších pokoje svého nezlořeč mocnějšímu; nebo pták nebeský donesl by hlas ten, a to, což křídla má, vyjevilo by řeč tvou.