< 5 Mózes 32 >
1 Figyeljetek egek, hadd szóljak és hallja meg a föld szám szózatát.
Lyssnen, I himlar, ty jag vill tala; och jorden höre min muns ord.
2 Permetezzék mint az eső tanításom, hulljon mint a harmat szózatom, mint permetezés a sarjadékra és zápor a fűre.
Såsom regnet drype min lära, såsom daggen flöde mitt tal, såsom rikligt regn på grönska och såsom en regnskur på gräsets brodd.
3 Mert az Örökkévaló nevét szólítom, adjatok dicsőséget Istenünknek!
Ty HERRENS namn vill jag förkunna; ja, given ära åt vår Gud.
4 A szirt, tökéletes az Ő műve, mert minden útja jog; a hűség Istene hamisság nélkül, igazságos és egyenes Ő.
Vår klippa -- ostraffliga äro hans gärningar, ty alla hans vägar äro rätta. En trofast Gud och utan svek, rättfärdig och rättvis är han.
5 Elromlott számára – nem is gyermekei, saját gyalázatukra – a ferde és fonák nemzedék.
De åter handlade illa mot honom; de voro icke hans barn, utan en skam för Israel, det vrånga och avoga släktet!
6 Az Örökkévalónak így fizettek, alávaló, oktalan nép? Nem-e Ő a te atyád, aki téged szerzett, Ő alkotott és szilárdított meg téged?
Är det så du lönar HERREN, du dåraktiga och ovisa folk? Är han då icke din fader, som skapade dig? Han danade ju dig och beredde dig.
7 Emlékezzél ősidőkről, vizsgáljátok nemzedékek és nemzedékek éveit! Kérdezd meg atyádat és tudtodra adja, véneidet és elmondják neked.
Tänk på de dagar som fordom voro; akta på förgångna släktens år. Fråga din fader, han skall förkunna dig det, dina äldste, de skola säga dig det.
8 Midőn birtokot adott a Legfelsőbb a nemzeteknek, midőn elválasztotta az ember fiait: megállapította a népek határait Izrael fiainak száma szerint.
När den Högste gav arvslotter åt folken, när han fördelade människors barn, då utstakade han gränserna för folken efter antalet av Israels barn.
9 Mert az Örökkévaló osztályrésze az ő népe, Jákob az ő kimért öröksége.
Ty HERRENS folk är hans del, Jakob är hans arvedels lott.
10 A puszta földjén találja őt, a sivárságban, a sivatag ordítása közt; körülveszi, vigyáz rá, megóvja, mint a szeme fényét.
Han fann honom i öknens land, i ödsligheten, där ökendjuren tjöto. Då tog han honom i sitt beskärm och sin vård, han bevarade honom såsom sin ögonsten.
11 Mint a sas, mely fölkelti fészkét, fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi és viszi tollain;
Likasom en örn lockar sin avkomma ut till flykt och svävar upp ovanför sina ungar, så bredde han ut sina vingar och tog honom och bar honom på sina fjädrar.
12 úgy az Örökkévaló egyedül vezeti őt és nincs vele idegen isten.
HERREN allena ledsagade honom, och ingen främmande gud jämte honom.
13 Járatja őt a föld magaslatain és eszi az a mező gyümölcsét, mézet szívat vele a sziklából és olajat a kőszirtből;
Han förde honom fram över landets höjder och lät honom äta av markens gröda; han lät honom suga honung ur hälleberget och olja ur den hårda klippan.
14 a marha vaját és juhok tejét a bárányok zsiradékával, Básán nevelte kosokat és a bakokat, a búza veséinek zsiradékával, és a szőlővért iszod bor gyanánt.
Gräddmjölk av kor, söt mjölk av får, fett av lamm fick du ock, vädurar från Basan och bockar, därtill fetaste märg av vete; och av druvors blod drack du vin.
15 És Jesúrun meghájasodott és kirúgott, meghájasodtál, meghíztál, megkövéredtél – és elvetette Istenét, aki alkotta és meggyalázta üdvének szirtjét.
Då blev Jesurun fet och istadig; du blev fet och tjock och stinn. Han övergav Gud, sin skapare, och föraktade sin frälsnings klippa.
16 Ingerlik őt idegenekkel és utálatokkal bosszantják őt;
Ja, de retade honom genom sina främmande gudar, med styggelser förtörnade de honom.
17 áldoznak a rossz szellemeknek, nem-isteneknek; isteneknek, melyeket nem ismertek, újaknak, melyek az imént jöttek, melyektől atyáitok nem borzadtak.
De offrade åt onda andar, skengudar, åt gudar som de förut icke kände, nya, som nyss hade kommit till, och som edra fäder ej fruktade för.
18 A szirtet, ki téged szült, elhagytad és elfelejtetted Istent, ki létrehozott.
Din klippa, som hade fött dig, övergav du, du glömde Gud, som hade givit dig livet.
19 És látta az Örökkévaló és megvetette, és leányai fölött való bosszúságból.
När HERREN såg detta, förkastade han dem, ty han förtörnades på sina söner och döttrar.
20 És mondta: Hadd rejtem el színemet előlük, majd meglátom, mi lesz a végük? Mert fonák nemzedék ez, gyermekek, kikben, nincs hűség.
Han sade: »Jag vill fördölja mitt ansikte för dem, jag vill se vilket slut de få; ty ett förvänt släkte äro de, barn i vilka ingen trohet är.
21 Ők ingereltek engem nem-istennel, bosszantottak hiábavalóságaikkal, én pedig ingerlem őket nem-néppel, alávaló nemzettel bosszantom őket.
De hava retat mig med gudar som icke äro gudar, förtörnat mig med de fåfängligheter de dyrka; därför skall jag reta dem med ett folk som icke är ett folk, med ett dåraktigt hednafolk skall jag förtörna dem.
22 Mert tűz gyulladt ki haragomban és égett a sír mélyéig, megemészti a földet és termését, és lángba borítja a hegyek alapjait. (Sheol )
Ty eld lågar fram ur min näsa, och den brinner ända till dödsrikets djup; den förtär jorden med dess gröda och förbränner bergens grundvalar. (Sheol )
23 Halmozok rájuk bajokat, nyilaimat elfogyasztom ellenük.
Jag skall hopa olyckor över dem, alla mina pilar skall jag avskjuta på dem.
24 Az éhségtől kiaszottak, a forróláztól és keserű halálvésztől fölemésztettek lesznek; fenevadak fogát bocsátom rájuk, a porban kúszók mérgével együtt.
De skola utsugas av hunger och förtäras av feberglöd, av farsoter som bittert pina; jag skall sända över dem vilddjurs tänder och stoftkrälande ormars gift.
25 Kinn pusztít a kard és a szobákban a félelem, mind ifjat, mind hajadont, csecsemőt az ősz emberrel együtt.
Ute skall svärdet förgöra deras barn, och inomhus skall förskräckelsen göra det: ynglingar såväl som jungfrur, spenabarn tillsammans med gråhårsmän.
26 Mondtam: Elpusztítom őket, kiirtom emléküket a halandók közül.
Jag skulle säga: 'Jag vill blåsa bort dem, göra slut på deras åminnelse bland människor',
27 Ha nem félnék az ellenség bosszantásától, hogy félre ne ismerjék elleneik, nehogy azt mondják: Kezünk a hatalmas, nem az Örökkévaló cselekedte mindezt.
om jag icke fruktade att deras fiender då skulle vålla mig grämelse, att deras ovänner skulle misstyda det, att de skulle säga: 'Vår hand var så stark, det var icke HERREN som gjorde allt detta.'»
28 Mert tanácsvesztette nép ez, nincs bennük értelem.
Ty ett rådlöst folk äro de, och förstånd finnes icke i dem.
29 Ha bölcsek volnának, megértenék ezt, gondolnának végükre!
Vore de visa, så skulle de begripa detta, de skulle första vilket slut de måste få.
30 Miként üldözhet egy ezret és ketten hogy futamíthatnak meg tízezret? Ha nem, hogy szirtjük eladta őket és az Örökkévaló kiszolgáltatta őket.
Huru kunde en jaga tusen framför sig och två driva tiotusen på flykten, om icke deras klippa hade sålt dem, och om icke HERREN hade prisgivit dem?
31 Mert nem olyan, mint szirtünk az ő szirtjük, maguk ellenségeink bírák ebben.
Ty de andras klippa är icke såsom vår klippa; våra fiender kunna själva döma därom.
32 Mert Szodoma szőlőjéből való az ő szőlőjük és Gomorra mezőségeiről; bogyóik méregbogyók, keserűek a fürtjeik.
Ty av Sodoms vinträd är deras ett skott, det stammar från Gomorras fält; deras druvor äro giftiga druvor, deras klasar hava bitter smak.
33 Sárkányok dühe az ő boruk és viperák kegyetlen mérge.
Deras vin är drakars etter, huggormars gruvligaste gift.
34 Nemde el van az rejtve nálam, bepecsételve kincstáraimban?
Ja, sådant ligger förvarat hos mig, förseglat i mina förrådshus.
35 Enyém a bosszú és a megtorlás az időre, midőn ingadozik lábuk, mert közel van szerencsétlenségük napja és sietve jön az ő jövőjük.
Min är hämnden och vedergällningen, sparad till den tid då deras fot skall vackla. Ty nära är deras ofärds dag, och vad dem väntar kommer med hast.
36 Mert igazságot szolgáltat az Örökkévaló az ő népének és megszánja szolgáit, midőn látja, hogy eltűnt a hatalom és odavan az elzárt és meghagyott.
Ty HERREN skall skaffa rätt åt sitt folk, och över sina tjänare skall han förbarma sig, när han ser att deras kraft är borta, och att det är ute med alla och envar.
37 És azt mondja: Hol vannak isteneik, a szirt, melyben bíztak,
Då skall han fråga: Var äro nu deras gudar, klippan till vilken de togo sin tillflykt?
38 melyek az ő áldozataik zsiradékát eszik, italáldozatuk borát isszák? Keljenek föl, segítsenek benneteket, hogy oltalom legyen számotokra!
Var äro de som åto deras slaktoffers fett och drucko deras drickoffers vin? Må de stå upp och hjälpa eder, må de vara edert beskärm.
39 Lássátok most, hogy én, én vagyok az és nincs Isten mellettem, én osztok halált és adok életet, sebet verek és meggyógyítom én, és nincs, aki kezemből megmenthet!
Sen nu att jag allena är det, och att ingen Gud finnes jämte mig. Jag dödar, och jag gör levande, jag har slagit, men jag helar ock. Ingen finnes, som kan rädda ur min hand.
40 Mert az égre emelem föl kezemet és mondom: Amint hogy örökké élek –
Se, jag lyfter min hand upp mot himmelen, jag säger: Så sant jag lever evinnerligen:
41 ha megélesítem villogó kardomat és kezem az ítélethez fog, bosszút állok elleneimen és gyűlölőimnek megfizetek.
när jag har vässt mitt ljungande svärd och min hand tager till att skipa rätt, då skall jag utkräva hämnd av mina ovänner och vedergällning av dem som hata mig.
42 Megrészegítem nyilaimat vérrel és kardom húst eszik: az elesettnek és fogolynak vérével, az ellenség szétzúzott fejéből.
Jag skall låta mina pilar bliva druckna av blod, och mitt svärd skall mätta sig av kött, av de slagnas och fångnas blod, av fiendehövdingars huvuden.
43 Ujjongjatok nemzetek az ő népének, mert ő megbosszulja szolgáinak vérét és bosszút áll ellenein, engesztelést szerez földjének, népének.
Jublen, I hedningar, över hans folk, ty han hämnas sina tjänares blod, han utkräver hämnd av sina ovänner och bringar försoning för sitt land, för sitt folk.
44 Mózes elment és elmondta ez ének minden szavait a nép füleinek hallatára, ő és Hósea, Nun fia.
Och Mose kom med Hosea, Nuns son, och föredrog hela denna sång inför folket.
45 Midőn végzett Mózes azzal; hogy elmondja mind e szavakat egész Izraelnek,
Och när Mose hade föredragit alltsammans till slut för hela Israel,
46 akkor mondta nekik: Fordítsátok szíveteket mind a szavakra, melyekkel én tanúságot teszek ellenetek ma, hogy megparancsoljátok azokat gyermekeiteknek, hogy megőrizzék és megtegyék e tannak minden szavait.
sade han till dem: »Akten på alla de ord som jag i dag gör till vittnen mot eder, så att I given edra barn befallning om dem, att de skola hålla alla denna lags ord och göra efter dem.
47 Mert nem üres szó az számotokra, hanem az a ti életetek és ez ige által lesztek hosszú életűek a földön, ahova ti átvonultok a Jordánon, hogy elfoglaljátok.
Ty det är icke ett tomt ord, som ej angår eder, utan det gäller edert liv; och genom detta ord skolen I länge leva i det land dit I nu dragen över Jordan, för att taga det i besittning.»
48 És szólt az Örökkévaló Mózeshez ugyanezen a napon, mondván:
Och HERREN talade till Mose på denna samma dag och sade:
49 Menj fel az Ábárim e hegyére, a Nebó hegyre, mely Móáb országában van, mely Jerichó előtt van, és nézd meg Kanaán országát, melyet és Izrael fiainak adok örök birtokul.
»Stig upp här på Abarimberget, på berget Nebo i Moabs land, gent emot Jeriko, så skall du få se Kanaans land, som jag vill giva åt Israels barn till besittning.
50 És halj meg a hegyen, ahova te fölmész takaríttassál el népedhez, amint meghalt Áron testvéred a Hór hegyén és eltakaríttatott népéhez;
Och du skall dö där på berget, dit du stiger upp, och du skall samlas till dina fäder, likasom din broder Aron dog på berget Hor och blev samlad till sina fäder;
51 mivelhogy hűtlenül cselekedtetek ellenem Izrael fiai közepette a pörlekedés vizeinél Kádesben, Cin pusztájában, mivelhogy nem szenteltetek meg engem Izrael fiai közepette.
detta därför att I handladen trolöst mot mig bland Israels barn vid Meribas vatten vid Kades, i öknen Sin, i det att I icke höllen mig helig bland Israels barn.
52 Csak távolról láthatod az országot, de be nem mész oda, az országba, melyet én Izrael fiainak adok.
Mitt framför dig skall du se landet; men du skall icke komma dit, in i det land som jag vill giva åt Israels barn.» Se Jesurun i Ordförkl