Dániel 1
1 Harmadik évében Jehójákím Jehúda királya királyságának, Jeruzsálem ellen jött Nebúkadnecczár, Bábel királya s ostromolta azt.
In the third year of the reign of Jehoiakim king of Judah, Nebuchadnezzar king of Babylonia came to Jerusalem and surrounded the city to cut off all supplies to it.
2 S kezébe adta az Úr Jehójákimot, Jehúda királyát, meg egy részét az Isten háza edényeinek s elvitte őket Síneár országába az ő istenének házába, az edényeket pedig bevitte istenének kincses házába.
The Lord gave Nebuchadnezzar victory over Jehoiakim king of Judah, and he gave him some of the sacred objects from the house of God. He brought them into the land of Babylonia, to the house of his god, and he placed the sacred objects in his god's treasury.
3 És mondta a király Aspenáznak, udvari tisztjei fejének, hogy hozzon Izraél fiai közül és pedig a királyi nemzetségből és a főnemesek közül
The king spoke to Ashpenaz, his chief official, to bring in some of the people of Israel, both of the royal family and of the nobility—
4 fiúkat, a kikben nincs semmi hiba s a kik szép ábrázatuak és eszesek minden bölcseségben, ismernek tudást és értenek tudományt, kikben van erő, hogy álljanak a király palotájában és hogy tanítsák őket könyvre és a kaldeusok nyelvére.
young men without blemish, attractive in appearance, skillful in all wisdom, filled with knowledge and understanding, and qualified to serve in the king's palace. He was to teach them the Babylonians' literature and language.
5 És kirendelte számukra a király a minden napra valót annak napján a király ételéből s az ő ivó borából, s hogy neveljék őket három évig; azoknak végén pedig álljanak a király előtt.
The king counted out for them a daily portion of his delicacies and some of the wine that he drank. These young men were to be trained for three years, and after that, they would serve the king.
6 És voltak köztük Jehúda fiaiból: Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja.
Among these were Daniel, Hananiah, Mishael, and Azariah, some of the people of Judah.
7 S adott nekik neveket az udvari tisztek nagyja; Dániélnek ezt a nevet adta: Béltsacczár, Chananjának Sadrák, Misáélnek Mésák és Azarjának Abéd-Negó.
The chief official gave them names: Daniel he called Belteshazzar, Hananiah he called Shadrach, Mishael he called Meshach, and Azariah he called Abednego.
8 És föltette Dániél a szivében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és ivó borával; kérte tehát az udvari tisztek nagyjától, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.
But Daniel intended in his mind that he would not pollute himself with the king's delicacies or with the wine that he drank. So he asked permission from the chief official that he might not pollute himself.
9 És adta az Isten Dániélt kegyre és irgalomra az udvari tisztek nagyja előtt.
Now God gave Daniel favor and compassion through the respect that the chief official had for him.
10 És mondta az udvari tisztek nagyja Daniélnek: Félek én uramtól a királytól, aki kirendelte evésteket és ivástokat, hogy miért lássa arczotokat kedvetlenebbnek a veletek egyivásu fiúkénál s főbenjáró bűnbe vinnétek a királynál?
The chief official said to Daniel, “I am afraid of my master the king. He has commanded what food and drink you should have. Why should he see you looking worse than the other young men of your own age? The king might have my head because of you.”
11 Erre szólt Dániél a kamarásnak, a kit az udvari tisztek nagyja kirendelt Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja fölé:
Then Daniel spoke to the steward whom the chief official had assigned over Daniel, Hananiah, Mishael, and Azariah.
12 Kiséreld csak meg szolgáidat tíz napig, hadd adjanak nekünk a veteményekből, hogy együnk és vizet, hogy igyunk;
He said, “Please test us, your servants, for ten days. Give us only some vegetables to eat and water to drink.
13 s majd meglátszik előtted a mi ábrázatunk és azon fiúk ábrázata, a kik a király ételét eszik és a szerint, a mit látni fogsz, cselekedjél szolgáiddal.
Then compare our appearance with the appearance of the young men who eat the king's delicacies, and treat us, your servants, based on what you see.”
14 És hallgatott rájuk e dologban s megkisérlette őket tíz napig.
So the steward agreed with him to do this, and he tested them for ten days.
15 Tíz nap végén pedig ábrázatuk jobbnak látszott és husban kövérebbek voltak, mint mindazon fiúk, kik a király ételét ették.
At the end of ten days their appearance was more healthy, and they were better nourished, than all the young men who ate the king's delicacies.
16 És a kamarás el szokta hordani ételüket és ivó borukat s adott nekik veteményeket.
So the steward took away their delicacies and their wine and gave them only vegetables.
17 E fiúknak pedig mindnégyüknek adott az Isten tudást és belátást minden könyvben és bölcseségben; Dániél pedig értett minden látomáshoz és álomhoz.
As for these four young men, God gave them knowledge and insight in all literature and wisdom, and Daniel could understand all kinds of visions and dreams.
18 És azon napok végén, a mikorra mondta a király, hogy elhozzák őket, bevitte őket az udvari tisztek nagyja Nebúkadnecczár szine elé.
At the end of the time set by the king to bring them in, the chief official brought them in before Nebuchadnezzar.
19 És beszélt velök a király, és nem találtatott valamennyiök közül olyan, mint Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja; és álltak a király előtt.
The king spoke with them, and among the whole group there were none to compare with Daniel, Hananiah, Mishael, and Azariah. They stood before the king, ready to serve him.
20 És a bölcseség és értelem minden dolgában, a mit kivánt tőlük a király, tízszerte kiválóbbaknak találta őket mindaz irástudóknál, a jósokná1, kik egész királyságában voltak.
In every question of wisdom and understanding that the king asked them, he found them ten times better than all the magicians and those who claimed to speak with the dead, who were in his entire kingdom.
21 És ott volt Dániél Kóres király első évéig.
Daniel was there until the first year of King Cyrus.
