Dániel 2

1 Nebúkadnecczár királyságának második évében pedig álmokat álmodott Nebúkadnecczár s nyugtalankodott az ő lelke s álma oda volt őneki.

尼布甲尼撒在位第二年，他做了梦，心里烦乱，不能睡觉。

2 És mondta a király, hogy hívják az irástudókat s a jósokat s a kuruzslókat s a kaldeusokat, hogy megmondják a királynak az ő álmait; s eljöttek és álltak a király előtt.

王吩咐人将术士、用法术的、行邪术的，和迦勒底人召来，要他们将王的梦告诉王，他们就来站在王前。

3 És mondta nekik a király: Álmot álmodtam és nyugtalankodott lelkem, hogy az álmot megtudjam.

王对他们说：“我做了一梦，心里烦乱，要知道这是什么梦。”

4 És beszéltek a kaldeusok a királyhoz arámul: Oh király, örökké élj! Mondjad az álmot szolgáidnak és a megfejtést megjelentjük.

迦勒底人用亚兰的言语对王说：“愿王万岁！请将那梦告诉仆人，仆人就可以讲解。”

5 Felelt a király s mondta a kaldeusoknak: A dolog biztos az én részemről; ha nem tudatjátok velem az álmot és megfejtését, darabokká fogtok vágatni és házaitok szemétdombbá fognak tétetni.

王回答迦勒底人说：“梦我已经忘了，你们若不将梦和梦的讲解告诉我，就必被凌迟，你们的房屋必成为粪堆；

6 De ha az álmot és megfejtését megjelentitek, ajándékokat s jutalmat s nagy megtisztelést fogtok tőlem kapni; azért az álmot és megfejtést megjelentsétek nekem.

你们若将梦和梦的讲解告诉我，就必从我这里得赠品和赏赐，并大尊荣。现在你们要将梦和梦的讲解告诉我。”

7 Feleltek másodszor és mondták: A király mondja el szolgáinak az álmot s a megfejtést majd megjelentjük.

他们第二次对王说：“请王将梦告诉仆人，仆人就可以讲解。”

8 Felelt a király és mondta: Bizonyosan tudom, hogy időt akartok nyerni, mivelhogy láttátok, hogy a dolog biztos az én részemről.

王回答说：“我准知道你们是故意迟延，因为你们知道那梦我已经忘了。

9 Hogy ha az álmot nem tudatjátok velem, azon egy rólatok a rendelet, és hazug és hamis dolgot készülődtetek elmondani előttem, mígnem változnék az idő. Azért az álmot megmondjátok nekem, és tudom, hogy a megfejtését megjelentitek nekem.

你们若不将梦告诉我，只有一法待你们；因为你们预备了谎言乱语向我说，要等候时势改变。现在你们要将梦告诉我，因我知道你们能将梦的讲解告诉我。”

10 Feleltek a kaldeusok a király előtt és mondták: Nincsen ember a szárazföldön, aki a király dolgát megjelenteni tudná, mivelhogy egy nagy és hatalmas király sem kérdezett ilyen dolgot semmi irástudótól és jóstól és kaldeustól.

迦勒底人在王面前回答说：“世上没有人能将王所问的事说出来；因为没有君王、大臣、掌权的向术士，或用法术的，或迦勒底人问过这样的事。

11 A dolog pedig, melyet a király kérdez, nehéz és más nincsen, a ki megjelentené a király előtt, csak az istenek, a kiknek lakása nincsen halandóknál.

王所问的事甚难。除了不与世人同居的神明，没有人在王面前能说出来。”

12 E miatt a király nagyon fölháborodott és megharagudott s meghagyta, hogy veszítsék el mind a Bábel bölcseit.

因此，王气忿忿地大发烈怒，吩咐灭绝巴比伦所有的哲士。

13 S a rendelet kiment s a bölcsek megölésre voltak szánva; s keresték Dániélt és társait, hogy megölessenek.

于是命令发出，哲士将要见杀，人就寻找但以理和他的同伴，要杀他们。

14 Ekkor Dániél meggondolással és észszel válaszolt Arjóknak, a király testőrei fejének, a ki kivonult, hogy megölje Bábel bölcseit.

王的护卫长亚略出来，要杀巴比伦的哲士，但以理就用婉言回答他，

15 Megszólalt és mondta Arjóknak, a király meghatalmazottjának: Miért oly sürgős a rendelet a király részéről? Ekkor tudatta Arjók a dolgot Dániéllel.

向王的护卫长亚略说：“王的命令为何这样紧急呢？”亚略就将情节告诉但以理。

16 Dániél pedig bement és kérte a királytól, hogy időt adjon neki és a megfejtést majd megjelenti a királynak.

但以理遂进去求王宽限，就可以将梦的讲解告诉王。

17 Ekkor elment Dániél a házába és Chananjával, Mísáéllel s Azarjával, az ő társaival tudatta a dolgot,

但以理回到他的居所，将这事告诉他的同伴哈拿尼雅、米沙利、亚撒利雅，

18 és hogy irgalmat kell kérni az ég Istenétől eme titok felől, hogy el ne veszítsék Dániélt és társait Bábel többi bölcseivel.

要他们祈求天上的 神施怜悯，将这奥秘的事指明，免得但以理和他的同伴与巴比伦其余的哲士一同灭亡。

19 Ekkor nyilváníttatott Dániélnek a titok éjjeli látomásban; ekkor Dániél áldotta az ég Istenét.

这奥秘的事就在夜间异象中给但以理显明，但以理便称颂天上的 神。

20 Megszólalt Dániél és mondta: Legyen az Isten neve áldott öröktől fogva örökké, övé a bölcseség s a hatalom;

但以理说：“神的名是应当称颂的！从亘古直到永远，因为智慧能力都属乎他。

21 s ő megváltoztatja az időket és korokat, elmozdít királyokat és támaszt királyokat, ad bölcseséget a bölcseknek s tudást az értelem tudóinak.

他改变时候、日期，废王，立王，将智慧赐与智慧人，将知识赐与聪明人。

22 Ő föltárja a mély és rejtett dolgokat, tudja mi van a sötétben, s a világosság nála lakozik.

他显明深奥隐秘的事，知道暗中所有的，光明也与他同居。

23 Téged, oh őseim Istene, magasztallak és dicsőítlek, a ki bölcseséget s hatalmat adtál nekem, most pedig tudattad velem, a mit kértünk tőled, hogy a király dolgát tudattad velünk.

我列祖的 神啊，我感谢你，赞美你；因你将智慧才能赐给我，允准我们所求的，把王的事给我们指明。”

24 Ennek okából bement Dániél Arjókhoz, a kit a király kirendelt Bábel bölcseinek az elveszítésére; elment s így szólott hozzá: Bábel bölcseit el ne veszítsed, vígy be engem a király elé és a megfejtést megjelentem a királynak.

于是，但以理进去见亚略，就是王所派灭绝巴比伦哲士的，对他说：“不要灭绝巴比伦的哲士，求你领我到王面前，我要将梦的讲解告诉王。”

25 Ekkor sietséggel bevezette Arjók Dániélt a király elé s így szólott hozzá: Találtam egy férfiút a Jehúdabeli számkivetettség fiai közül, a ki tudatni fogja a királylyal a megfejtést.

亚略就急忙将但以理领到王面前，对王说：“我在被掳的犹大人中遇见一人，他能将梦的讲解告诉王。”

26 Megszólalt a király s mondta Dániélnek, a kinek neve Béltsacczár: Képes vagy-e velem tudatni az álmot, a melyet láttam, s megfejtését?

王问称为伯提沙撒的但以理说：“你能将我所做的梦和梦的讲解告诉我吗？”

27 Megszólalt Dániél a király előtt és mondta: A titkot, melyet a király kérdez, bölcsek, jósok, irástudók, csillagjóslók nem tudják megjelenteni a királynak.

但以理在王面前回答说：“王所问的那奥秘事，哲士、用法术的、术士、观兆的都不能告诉王，

28 De van Isten az égben, a ki feltár titkokat és tudatta Nebukadnecczár királylyal azt, a mi a napok végén lesz. Álmod s a fejed látomásai a te fekvőhelyeden ez volt:

只有一位在天上的 神能显明奥秘的事。他已将日后必有的事指示尼布甲尼撒王。你的梦和你在床上脑中的异象是这样：

29 Te, oh király, a te gondolataid felszálltak fekvőhelyeden arról, a mi ezután leszen s a titkok feltárója tudatta veled azt, a mi lészen.

王啊，你在床上想到后来的事，那显明奥秘事的主把将来必有的事指示你。

30 Én pedig – nem a bölcseség által, mely bennem volna inkább, mint minden élőkben, nyilváníttatott nekem a titok, hanem annak okáért, hogy tudassák a királylyal a megfejtést és hogy a szived gondolatait megtudjad.

至于那奥秘的事显明给我，并非因我的智慧胜过一切活人，乃为使王知道梦的讲解和心里的思念。

31 Te, oh király, láttad vala s íme egy hatalmas szobor; ez a szobor nagy volt s fénye kiváló, előtted állt és ábrázata félelmetes.

“王啊，你梦见一个大像，这像甚高，极其光耀，站在你面前，形状甚是可怕。

32 Az a szobor – feje jó aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és csipői rézből

这像的头是精金的，胸膛和膀臂是银的，肚腹和腰是铜的，

33 czombjai vasból, lábai részben vasból s részben agyagból.

腿是铁的，脚是半铁半泥的。

34 Láttad vala, míg leszakadt egy kő, de nem kezek által, és a szobrot megütötte a vas és agyaglábain és összemorzsolta azokat.

你观看，见有一块非人手凿出来的石头打在这像半铁半泥的脚上，把脚砸碎；

35 Legott összemorzsolódott egyszerre a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany s olyanná lettek, mint a polyva a nyári szérűkből, s elhordta azokat a szél, és semmi nyomuk nem találtatott; a kő pedig, mely megütötte a szobrot, nagy hegygyé lett s betöltötte az egész földet.

于是金、银、铜、铁、泥都一同砸得粉碎，成如夏天禾场上的糠秕，被风吹散，无处可寻。打碎这像的石头变成一座大山，充满天下。

36 Ez az álom, megfejtését pedig elmondjuk a király előtt.

“这就是那梦；我们在王面前要讲解那梦。

37 Te, oh király, királyok királya, te, a kinek az ég Istene adott királyságot, erőt és hatalmat és dicsőséget,

王啊，你是诸王之王。天上的 神已将国度、权柄、能力、尊荣都赐给你。

38 s bárhol laknak az ember fiai, a mező vadja s az ég madara, a te kezedbe adta és urrá tett téged valamenynyiök felett – te vagy az arany fej.

凡世人所住之地的走兽，并天空的飞鸟，他都交付你手，使你掌管这一切。你就是那金头。

39 S utánad fog támadni egy másik királyság, náladnál alantosabb és harmadiknak egy másik királyság, rézből való, mely uralkodni fog az egész földön;

在你以后必另兴一国，不及于你；又有第三国，就是铜的，必掌管天下。

40 s egy negyedik királyság erős lesz, mint a vas; a mint hogy a vas összemorzsol és széttör mindent, és mint az összezúzó vas, mindezeket összemorzsolja és összezúzza.

第四国，必坚壮如铁，铁能打碎克制百物，又能压碎一切，那国也必打碎压制列国。

41 És hogy láttad a lábakat és ujjakat részben fazekas-agyagból és részben vasból -megosztott királyság lesz az s a vas szilárdságából lesz benne, a mint hogy a vasat vegyülten láttad sáragyaggal.

你既见像的脚和脚指头，一半是窑匠的泥，一半是铁，那国将来也必分开。你既见铁与泥搀杂，那国也必有铁的力量。

42 S a lábak ujja részben vasból s részben agyagból – a királyságnak egyik része erős lesz, és másik része törékeny lesz.

那脚指头，既是半铁半泥，那国也必半强半弱。

43 És hogy láttad a vasat vegyülten sár-agyaggal, elvegyülve lesznek emberi magzattal, és nem fognak tapadni egyik a másikhoz, valamint a vas nem vegyül el az agyaggal.

你既见铁与泥搀杂，那国民也必与各种人搀杂，却不能彼此相合，正如铁与泥不能相合一样。

44 És ama királyok napjaiban támasztani fog az ég Istene egy királyságot, a mely örökkétig el nem pusztul s a melynek uralma más népre nem hagyatik; összemorzsolja s megsemmisíti mind e királyságokat, de ő fenn fog állani örökre,

当那列王在位的时候，天上的 神必另立一国，永不败坏，也不归别国的人，却要打碎灭绝那一切国，这国必存到永远。

45 a mint hogy láttad, hogy a hegyből leszakadt egy kő, nem kezek által, s összemorzsolta a vasat, a rezet, az agyagot, az ezüstöt s az aranyat, A nagy Isten tudatta a királylyal azt, a mi ezután lesz; biztos az álom s megbízható a megfejtése.

你既看见非人手凿出来的一块石头从山而出，打碎金、银、铜、铁、泥，那就是至大的 神把后来必有的事给王指明。这梦准是这样，这讲解也是确实的。”

46 Ekkor Nebukadnecczár király arczára vetette magát és Dániél előtt leborúlt, és meghagyta, hogy áldozatot, kellemes illatokat mutassanak be neki.

当时，尼布甲尼撒王俯伏在地，向但以理下拜，并且吩咐人给他奉上供物和香品。

47 Felelt a király Dániélnek és mondta: Való igaz, hogy a ti Istentek isteneknek Istene és királyoknak ura és titkok föltárója, mivel föl tudtad tárni ezt a titkot.

王对但以理说：“你既能显明这奥秘的事，你们的 神诚然是万神之神、万王之主，又是显明奥秘事的。”

48 Ekkor Dániélt naggyá tette a király és nagy és tetemes ajándékokat adott neki s urrá tette Bábel egész tartománya fölött s az elöljárók fejévé mind a Bábel bölcsei fölött.

于是王高抬但以理，赏赐他许多上等礼物，派他管理巴比伦全省，又立他为总理，掌管巴比伦的一切哲士。

49 És Dániél kérte a királytól, és kirendelte Bábel tartományának igazgatására Sadrákot, Mésákot s Abéd-Negót; Dániél pedig a király kapujában volt.

但以理求王，王就派沙得拉、米煞、亚伯尼歌管理巴比伦省的事务，只是但以理常在朝中侍立。