Dániel 2
1 Nebúkadnecczár királyságának második évében pedig álmokat álmodott Nebúkadnecczár s nyugtalankodott az ő lelke s álma oda volt őneki.
Nebuchadnezzar chu, alengchan kal kumni lhin chun, jankhat mang nommo tah aneyin, imuthei louvin alunggimpi lheh jengin ahi.
2 És mondta a király, hogy hívják az irástudókat s a jósokat s a kuruzslókat s a kaldeusokat, hogy megmondják a királynak az ő álmait; s eljöttek és álltak a király előtt.
Hijeh chun lengpa’n, mitphel doithem ho, ai-lhimthem ho, doichoi ho chuleh ahsi lekhathem ho akouvin, ajah’uva, amang chu aseidoh peh diuvin thupeh anei tai. Amaho jong lengpa angsung’a ahung ding soh tauve.
3 És mondta nekik a király: Álmot álmodtam és nyugtalankodott lelkem, hogy az álmot megtudjam.
Hichun lengpan ajah’uva, “Mang heltah khat kaneiyin, hichun ei sugimlheh jeng tai. Kamang chu ipi kiseina ham, ka hetdoh louva khoh ahi’’ ati tai.
4 És beszéltek a kaldeusok a királyhoz arámul: Oh király, örökké élj! Mondjad az álmot szolgáidnak és a megfejtést megjelentjük.
Hichun Ahsi lekhathem ho chun, lengpa jah’a, “Lengpa hingsot in. Namang chu nasohte hi nei seipehun, chuleh keihon aledohna chu na sei peh tauving’e’’ atiuve.
5 Felelt a király s mondta a kaldeusoknak: A dolog biztos az én részemről; ha nem tudatjátok velem az álmot és megfejtését, darabokká fogtok vágatni és házaitok szemétdombbá fognak tétetni.
Lengpa’n amaho chu adonbut in, “Keiman kaseidohsa kakhel louhel ahi nahe’uve. Nanghon kamang chu ipi hija, ipi kiseina ham, nasei dohlou poupou’u leh, na tahsa’u chu ahal hal’a kibottel ding chuleh na-in hou jong kiphelha’a vut kiso ding ahi.
6 De ha az álmot és megfejtését megjelentitek, ajándékokat s jutalmat s nagy megtisztelést fogtok tőlem kapni; azért az álmot és megfejtést megjelentsétek nekem.
Amavang, nanghon kamang chu na seidoh’uva chuleh na ledoh thei’u leh, keiman nangho thilpeh loupitah leh jabolna sangtah kapeh ding nahiuve. Tun, kamang chu seidohun lang, chuleh aledohna jong ipi ham, sei tauvin’’ ati tai.
7 Feleltek másodszor és mondták: A király mondja el szolgáinak az álmot s a megfejtést majd megjelentjük.
Chuin amahon avellin asei kit’un, Vo lengpa nei lungsetun. Namang chu nei seipehun lang chutah leh keihon aledohna chu ka seipeh thei ding’u ahi’’ atiuvin ahi.
8 Felelt a király és mondta: Bizonyosan tudom, hogy időt akartok nyerni, mivelhogy láttátok, hogy a dolog biztos az én részemről.
Lengpa’n amaho chu adonbut in, Ipi nabol’u ahi, ka henai. Nanghon, ka seidoh ka khellou na het jeh’uva
9 Hogy ha az álmot nem tudatjátok velem, azon egy rólatok a rendelet, és hazug és hamis dolgot készülődtetek elmondani előttem, mígnem változnék az idő. Azért az álmot megmondjátok nekem, és tudom, hogy a megfejtését megjelentitek nekem.
Chuleh kamang na seidoh theilou poupou u-leh na manthah ding’u ahi, kati jeh’a, phat che che nading nagel’u ahi. Hijeh chun, keima jouva lhepna din na kihou guhun, phat chal dungyuija kalung kakhel khahleh tia nakinepu ahi. Kasei ahi, kamang chu seidohun, chutah leh nanghon mang chu na ledoh thei ding’u ahi, ti kahet ding ahi.
10 Feleltek a kaldeusok a király előtt és mondták: Nincsen ember a szárazföldön, aki a király dolgát megjelenteni tudná, mivelhogy egy nagy és hatalmas király sem kérdezett ilyen dolgot semmi irástudótól és jóstól és kaldeustól.
Ahsi lekhathem hon, lengpa chu adonbut kit’un,’ “Leiset chung mihem khat chan jong lengpa mang chu seidohpeh theiponte. Chuleh leng loupitah leh thahattah hon jong, koiman hitobang hi mitphel doithem ho, ai-lhim them ho, doichoi ho chuleh ahsi lekhathem ho adong kha poi.
11 A dolog pedig, melyet a király kérdez, nehéz és más nincsen, a ki megjelentené a király előtt, csak az istenek, a kiknek lakása nincsen halandóknál.
Lengpa thildei hi ahitheilou beh ding ahibouve. Tahsa mihem lah’a hilou pathen ho tilouvin, koiman namang chu seidoh pehthei ponte’’ atiuvin ahi.
12 E miatt a király nagyon fölháborodott és megharagudott s meghagyta, hogy veszítsék el mind a Bábel bölcseit.
Hitia aseiyu chu lengpan ajan, alung hang behset jengin, Babylon gamsung’a miching mithem ho abon’a thagam dingin, thupeh anei tai.
13 S a rendelet kiment s a bölcsek megölésre voltak szánva; s keresték Dániélt és társait, hogy megölessenek.
Lengpa thupeh chu aki thejal tan, Daniel le aloiho tha dingin ahol tauvin ahi.
14 Ekkor Dániél meggondolással és észszel válaszolt Arjóknak, a király testőrei fejének, a ki kivonult, hogy megölje Bábel bölcseit.
Miching mithem ho thatgam ding’a kondoh, Lengpa sepai lamkai Arioch chu, amaho that jeng ding’a ahung phat chun, Danielin chingtheitah le lunggel them tahin ana kihoupin ahi.
15 Megszólalt és mondta Arjóknak, a király meghatalmazottjának: Miért oly sürgős a rendelet a király részéről? Ekkor tudatta Arjók a dolgot Dániéllel.
Aman Arioch jah’a chun, “Ipi jeh’a lengpa’n hitobang thupeh nasa hi kino tah’a abol jeng hitam?” ati. Chuin Ariochin jong, thilsoh umdan chu abon’in Daniel chu aseipeh tai.
16 Dániél pedig bement és kérte a királytól, hogy időt adjon neki és a megfejtést majd megjelenti a királynak.
Apettah chun, Daniel jong lengpa heng’a avahlut jengin, lengpa kom’a amang ledohna ding phat chomkhat athumbe tan ahi.
17 Ekkor elment Dániél a házába és Chananjával, Mísáéllel s Azarjával, az ő társaival tudatta a dolgot,
Chuin Daniel chu inlam’a akilen, aloiho Hananiah, Mishael chuleh Azariah kom’a chun, thilsoh umdan chu aseipeh tai.
18 és hogy irgalmat kell kérni az ég Istenétől eme titok felől, hogy el ne veszítsék Dániélt és társait Bábel többi bölcseivel.
Aman, thuguh ki-im chu ahetdoh theinadiu le, amaho chengtoh Babylon gam’a aching athem adangho jong, thagam’a aumlouna dinguva, Van Pathen hepina athum diuvin anotai.
19 Ekkor nyilváníttatott Dániélnek a titok éjjeli látomásban; ekkor Dániél áldotta az ég Istenét.
Chuche jan chun, Pathenin Daniel heng’a themgao thilmun thuguh ki-im chu aphongdoh tai. Hichun Danielin Pathen achoi-an tai.
20 Megszólalt Dániél és mondta: Legyen az Isten neve áldott öröktől fogva örökké, övé a bölcseség s a hatalom;
Hichun aman aseitai, “Tonsot tonsotin Pathen min chu Vahchoijin umhen. Ajeh chu chihna le thahatna abon’a ama-a um ahi.
21 s ő megváltoztatja az időket és korokat, elmozdít királyokat és támaszt királyokat, ad bölcseséget a bölcseknek s tudást az értelem tudóinak.
Aman leiset chung’a phatleh nikho chuleh thilsoh ho abon’a aumsah ahi. Aman leng ho ahaisah’a chuleh adangho leng’a apansahji ahi. Aman miching ho chihna apen, chuleh mithem ho hetna jong apen ahi.
22 Ő föltárja a mély és rejtett dolgokat, tudja mi van a sötétben, s a világosság nála lakozik.
Aman thutah leh kidang tah’a ki-im thilho aphongdoh jin, chuleh Ama vah’a um ahivangin, muthim le khojing lah’a thilho jong ahesohkeiye.
23 Téged, oh őseim Istene, magasztallak és dicsőítlek, a ki bölcseséget s hatalmat adtál nekem, most pedig tudattad velem, a mit kértünk tőled, hogy a király dolgát tudattad velünk.
Vo, kapu kapate Pathen, nangma kathangvahin chuleh kavahchoiye. Ajeh chu nangman chihna le thahat neipe in, naheng’a kathumho nei seipeh tai. Chuleh Lengpa’n angeh jong, keiho kom’a na phongdoh tai” ati.
24 Ennek okából bement Dániél Arjókhoz, a kit a király kirendelt Bábel bölcseinek az elveszítésére; elment s így szólott hozzá: Bábel bölcseit el ne veszítsed, vígy be engem a király elé és a megfejtést megjelentem a királynak.
Chuin Daniel chu, Babylon gamsung’a michingho thatgam ding’a lengpan apansahpa Arioch henga alutin, hitin aseitai, “Miching mithem ho chu suhmangdan, lengpa angsung’a keima neipuilutin lang, lengpa mang chu ipi kiseina ahi, keiman aledohna seipeh ing’e “ati tai.
25 Ekkor sietséggel bevezette Arjók Dániélt a király elé s így szólott hozzá: Találtam egy férfiút a Jehúdabeli számkivetettség fiai közül, a ki tudatni fogja a királylyal a megfejtést.
Ariochin jong kinloitahin, Daniel chu lengpa angsung’a apuilut in, lengpa jah’a, “Keiman Judah gammi sohchang ho lah’a mikhat, lengpa mang aledohna naseipehthei ding khat kamu tai” aga ti’e.
26 Megszólalt a király s mondta Dániélnek, a kinek neve Béltsacczár: Képes vagy-e velem tudatni az álmot, a melyet láttam, s megfejtését?
Hichun lengpan, Belteshazzar tiajong kihe Daniel jah’a chun, “Hiche asei hi adih ham? Nangman kamang chu ipi hija chuleh ipi kiseina ham, na seido thei ding ham?” ati tai.
27 Megszólalt Dániél a király előtt és mondta: A titkot, melyet a király kérdez, bölcsek, jósok, irástudók, csillagjóslók nem tudják megjelenteni a királynak.
Danielin lengpa chu adonbut in, “Miching ho, ai-lhimthem ho, mitpheldoi them ho, vang sang them ho chuleh ahsi lekhathem ho, koi hijongleh, hiche namang ki-im leh kiselguh chu aseidohthei ding mihem, aumpoi.
28 De van Isten az égben, a ki feltár titkokat és tudatta Nebukadnecczár királylyal azt, a mi a napok végén lesz. Álmod s a fejed látomásai a te fekvőhelyeden ez volt:
Ahinlah thuguh ki-im ho phongdohji van’a Pathen khatseh aume, ama chun lengpa Nebuchadnezzar heng’a khonung thilsoh dingho amusah ahitai. Tun keiman, jalkhun’a na emut pet’a themgao thilmua namu namang chu kaseipeh ding nahi.
29 Te, oh király, a te gondolataid felszálltak fekvőhelyeden arról, a mi ezután leszen s a titkok feltárója tudatta veled azt, a mi lészen.
Lengpa, jalkhun’a na i-mutpet chun, khonung thil hunglhung dingho nagelin chuleh mang naneiyin ahi. Thuguh ki-im ho phongdohji van Pathen chun, khonung thil hungsoh dingho chu, na mang’a namusah ahitai.
30 Én pedig – nem a bölcseség által, mely bennem volna inkább, mint minden élőkben, nyilváníttatott nekem a titok, hanem annak okáért, hogy tudassák a királylyal a megfejtést és hogy a szived gondolatait megtudjad.
Chuleh keima chungchang thu vang chu hiche ahi, midang ho sang’a chingjo leh themjo kahi jeh’a, namang ki-im leh kiselguh chu keiman kahetdoh ahipoi. Amavang, Pathenin nangma tah nalungsung’a um chu nahetsah nom ahi.
31 Te, oh király, láttad vala s íme egy hatalmas szobor; ez a szobor nagy volt s fénye kiváló, előtted állt és ábrázata félelmetes.
Vo lengpa, namang chun milim lentah khat, vah pempum jeng chu namasang’a ahung ding’e. Hichu ivet leh kichat tijat umlheh jeng ahi.
32 Az a szobor – feje jó aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és csipői rézből
Milim lu chu sana thengsel’a kisem ahin, a-oplhang leh aban teni chu dangka jeng ahin, a-oi leh amal teni chu sum-eng jeng ahi.
33 czombjai vasból, lábai részben vasból s részben agyagból.
Chuleh akeng teni chu thih ahin, akengphang teni chu thih leh leiset kihal ahi.
34 Láttad vala, míg leszakadt egy kő, de nem kezek által, és a szobrot megütötte a vas és agyaglábain és összemorzsolta azokat.
Navetpet chun, mihem khut’a kikheng hilou songtum khat lhang’a kon’in ahung kilih lhan, thih leh leiset kihal akengphang teni chu ahin sep’in, asep chiphel tai.
35 Legott összemorzsolódott egyszerre a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany s olyanná lettek, mint a polyva a nyári szérűkből, s elhordta azokat a szél, és semmi nyomuk nem találtatott; a kő pedig, mely megütötte a szobrot, nagy hegygyé lett s betöltötte az egész földet.
Chuphat in, milim chu apumin akeh lhatan, thih jong, leiset jong, sum-eng jong, dangka jong chuleh sana jong ahal halin aumgamtan ahi. Chuin hui ahung nungtan ahileh, huiya changsi kithemang bangin, ageina lam kihelouvin amangheltan ahi. Ahinlah milim seplhua song chu akhang khangin, mol leh lhang lentah asohdohin, leiset chung alodim dentai.
36 Ez az álom, megfejtését pedig elmondjuk a király előtt.
Hichu, namang chu ahitai. Tun ipi kiseina ahi chu lengpa heng’a kaseipeh ding ahi.
37 Te, oh király, királyok királya, te, a kinek az ég Istene adott királyságot, erőt és hatalmat és dicsőséget,
Vo lengpa, nangma lengho lah’a leng lenpen chu nahi. Van Pathen chun, nangma lenggam napeh’a, thahat leh thuneina chuleh jabolna napeh ahitai.
38 s bárhol laknak az ember fiai, a mező vadja s az ég madara, a te kezedbe adta és urrá tett téged valamenynyiök felett – te vagy az arany fej.
Aman nangma tah chu, leiset mihem chenna jouse chung’a vaipo’a napansah’a chuleh gamsa jouse leh vacha jouse chung’a thuneina napeh ahitai. Nangmatah hi, sana-a kisem milim luchang chu nahi.
39 S utánad fog támadni egy másik királyság, náladnál alantosabb és harmadiknak egy másik királyság, rézből való, mely uralkodni fog az egész földön;
Ahin, nang vaipoh khang kichai nungleh, nang sang’a lhasamjo lenggam khat, nang mun’a hung kitungdoh ding ahi. Chuche lenggam jong chu alhuh nungleh, lenggam khat athumna, sum-eng kitilai chu, hung umdoh kitding, leiset chung pumpia vai apoh ding ahi.
40 s egy negyedik királyság erős lesz, mint a vas; a mint hogy a vas összemorzsol és széttör mindent, és mint az összezúzó vas, mindezeket összemorzsolja és összezúzza.
Chujou tengleh, thih tobang’a lhou leh hat lenggam khat a li channa chu hung kitungdoh ding ahi. Hiche lenggam chun, thih in thildang ajep set’a chuleh avohkeh bang’a, lenggam masa ho jouse ajepset ding chuleh avohkeh ding ahi.
41 És hogy láttad a lábakat és ujjakat részben fazekas-agyagból és részben vasból -megosztott királyság lesz az s a vas szilárdságából lesz benne, a mint hogy a vasat vegyülten láttad sáragyaggal.
Nangin namu akengphang teni leh akho-jung hochu, thih leh leingan meiya kihalsa kihelkhom ahin, hichu lenggam tampi hung umdoh ding, abung bung’a hung kikhendiu ahi.
42 S a lábak ujja részben vasból s részben agyagból – a királyságnak egyik része erős lesz, és másik része törékeny lesz.
Amaho lah’a abang chu thih tobang’a hattah hintin, abangkhat chu leingan bang’a hung kikhendiu ahi.
43 És hogy láttad a vasat vegyülten sár-agyaggal, elvegyülve lesznek emberi magzattal, és nem fognak tapadni egyik a másikhoz, valamint a vas nem vegyül el az agyaggal.
Hiche thih leh leingan kihalin avetsah chu, lenggam chom chom chu amaho leh amaho ahat’uva adinkhom theinadiu ngaitonan, numei hung kilato uva kicheng hal jeng jung ding’u, chuleh abung bunga hung pangkhomdiu ahi. Ahinlah, thih leh leingan akikabeh detchet theilou bang’a chu, amaho jong dettah’a kikankhom theilouhel dingu ahi.
44 És ama királyok napjaiban támasztani fog az ég Istene egy királyságot, a mely örökkétig el nem pusztul s a melynek uralma más népre nem hagyatik; összemorzsolja s megsemmisíti mind e királyságokat, de ő fenn fog állani örökre,
Chutobang lenggam kichohhel jeng jung ho phatlai tahle chun, Van Pathenin, kisumang talou ding leh koima khutnoi ja um talou ding, lenggam khat ahin tundoh ding ahi. Hiche lenggam chun lenggam dang jouse abon’a, anung ama umlouva avohchip soh hel ding chuleh hiche lenggam chu atonsot’a ding jing ding ahi tai.
45 a mint hogy láttad, hogy a hegyből leszakadt egy kő, nem kezek által, s összemorzsolta a vasat, a rezet, az agyagot, az ezüstöt s az aranyat, A nagy Isten tudatta a királylyal azt, a mi ezután lesz; biztos az álom s megbízható a megfejtése.
Hichu, nangman namu lhangvum’a hungkon songtum, mi hem khut’a kisui hilou, thih jong sepgoi, sum-eng jong sepgoi, dangka jong sepgoi, leingan jong sepgoi chuleh sana jong sepgoija thethang soh hel songtum chu kiseina ahi. Hichehi, loupi Pathen chun, khonung thil hungsoh dingho, lengpa henga avetsah ahi tai. Namang chu dihtah ahin, chuleh aledohna jong thonlouva guilhung ding ahi.
46 Ekkor Nebukadnecczár király arczára vetette magát és Dániél előtt leborúlt, és meghagyta, hogy áldozatot, kellemes illatokat mutassanak be neki.
Chutah chun, Nebuchadnezzar lengpan amai tol’ah asulut in, Daniel chu chibai abohtai. Chuleh aman amite jah’a, Daniel angsung’a kilhaina thilto abol diu chuleh gim namtwi alhutdiuvin thu apetai.
47 Felelt a király Dániélnek és mondta: Való igaz, hogy a ti Istentek isteneknek Istene és királyoknak ura és titkok föltárója, mivel föl tudtad tárni ezt a titkot.
Hichun lengpan Daniel jah’a asei tai, “Tahbeh mongin, nang Pathen hi pathen jouse chung’a Pathen ahin, lengho jouse Pakai jong ahi. Chuleh thil ki-imho phongdohpa Pathen jong ahi, ajeh chu nangman thil ki-imho leh akiselguh jouse naphong doh thei jenge” ati.
48 Ekkor Dániélt naggyá tette a király és nagy és tetemes ajándékokat adott neki s urrá tette Bábel egész tartománya fölött s az elöljárók fejévé mind a Bábel bölcsei fölött.
Chuin Daniel chu lengpan jabolna sangtah apen chuleh thilpeh loupitah tampi jong apen ahi. Chuleh aman Daniel chu panmun sangtah, Babylon gamkai pumpia vaihom in apansah in, agamsung’a miching jouse chung’a pipui pen in apansah tai.
49 És Dániél kérte a királytól, és kirendelte Bábel tartományának igazgatására Sadrákot, Mésákot s Abéd-Negót; Dániél pedig a király kapujában volt.
Chuin Daniel in angeh dungjui jin, lengpan Shadrach, Meshach chuleh Abednego chu Babylon gamkai ho’a imalam jousea mopo dingin apansah tai. Danniel vang chu, leng inpia chun vaihomin apangden tai
