Dániel 11

1 Én pedig a méd Darjáves első évében ott álltam erősitőül és ótalmul neki.

Gode da Maigele amo na fidima: ne amola gaga: ma: ne e ilegei dagoi.

2 És most megjelentem neked az igazat. Íme még három királya támad Perzsiának, a negyedik pedig gazdag lesz, nagyobb gazdagsággal valamennyinél, s a mint gazdagsága által megerősödik, mindet fölgerjeszti Jáván királysága ellen;

Na da waha dima olelemu liligi da dafawane.” A: igele da nama amane sia: i, “Hina bagade eno udiana da Besia soge amo ouligimu. Amo fa: no, hina bagade eno, amo ea muni amola liligi gagui hou da huluane musa: hina bagade dunu bagadewane baligibi ba: mu, amo da misunu. Ea gasa amola gagui hou da bagadewane heda: lebeba: le, e da Galigi fi ilima gegemusa: logemu.

3 majd támad egy vitéz király s uralkodik nagy uralommal, és cselekedni fog akarata szerint.

Amalalu, hina bagade gesa: i gala eno da manebe ba: mu. E da fi bagadedafa amo ouligimu amola e da hi hanaiga hawa: hamonanumu.

4 S a mint támad, megtöretik a királysága és szétoszlik az égnek négy szele felé; de nem az ivadéka részére, s nem az ő uralma szerint, melylyel uralkodott, mert kitépetik a királyság és pedig mások részére ezeken kivül.

Be ea gasa da bagadewane heda: i ba: lalu, ea fi da afafane, fi biyadu agoane ba: mu. Eno hina bagade (musa: gasa bagade hina bagade ea mano hame) ilia da ea sogebi lale, ouligimu. Be ea gasa ouligisu hou defele, ilia da hame lamu.

5 És megerősödik a Délnek királya, s egy a vezérei közül erősödik ő föléje és uralkodó lesz, nagy uralom az ő uralkodása.

Idibidi hina bagade da gasa bagade ba: mu. Be ea dadi gagui ouligisu dunu afae, amo ea gasa da heda: le, Idibidi hina bagade amo ea gasa baligimu. E amola da fi bagade, Idibidi hina bagade ea fi amo baligisa, amo e da ouligimu.

6 És évek multán szövetkeznek és a Dél királyának leánya elmegyen az Észak királyához, hogy egyezséget tegyen; de a kar nem tartja meg erejét, s ő sem állhat meg a karjával, és odaadatik a leánya, meg a kik őt oda hozták, meg szülője és a ki erősitője amaz időkben.

Ode mogili da gidigili, Idibidi hina bagade da Silia hina bagadema gousa: su hamomu. E da ea idiwi amo Silia hina bagade lama: ne, ema imunu. Be amo gousa: su da fisi dagoi ba: mu. Amola Idibidi hina ea idiwi amola ea egoa amola ea mano amola hawa: hamosu dunu amo da e sigi asi, ilia da medole legei dagoi ba: mu.

7 És támad gyökereinek sarjából való a helyére s elmegy a hadsereg ellen s behatol az Észak királyának erősségébe s elbánik velük s győztes lesz;

Fa: no, amo uda ea fi dunu da Idibidi amoga hina bagade ba: mu. E da Silia hina bagade amo ea dadi gagui dunu ilima doagala: musa: masunu. E da ilia gasa bagade gagoi amo ganodini golili sa: ili, Silia dunu hasalasimu.

8 s isteneiket is öntött képeikkel, drága edényeikkel, ezüstöt meg aranyat fogságba viszi Egyiptomba s ő éveken át eláll az Észak királyától.

Amalalu, e da loboga hamoi ogogole ‘gode’ liligi, gouli, silifa, amoga hamoi liligi amo ilia ogogosu ‘gode’ amoma nodomusa: ilegei, amo e da Idibidi sogega gaguli masunu. Amalalu, ode mogili amoga, olofosu da ba: mu.

9 S majd jön a Dél királyának királyságába, de vissza fog térni a saját földjére.

Be amo ode da gidigisia, Silia hina bagade da Idibidi fi doagala: musa: masunu. Be Idibidi dadi gagui wa: i da bu gasawane dabe gegenanu, Silia hina bagade da ea sogega buhagimu.

10 Fiai pedig harczra támadnak és összegyűjtik számos hadseregük tömegét, s az behatolva behatol és elárasztva átvonul; a ujból harczra támad egészen az ő erősségéig.

Silia hina bagade amo ea mano huluane mafia: le, dunu lidilalu dadi gagui dunu osea: idafa ba: mu. Amo dadi gagui dunu osea: idafa da hano leda: lala agoane osobo huluane dedeboiwane doagala: musa: asili, Idibidi hina bagade amo ea gasa bagade gagili sali amoga doaga: mu.

11 Ekkor nekikeseredik a Dél királya s kivonul s harczol vele, az Észak királyával; ez fölállit nagy tömeget, de átadatik a tömeg, amannak kezébe.

Amo hou ba: beba: le, Idibidi hina bagade da ougi bagade heda: le, Silia hina bagade ema gegemusa: masunu. Amola ea dadi gagui wa: i bagade da asili, Silia dunu huluane gagulaliligi, huluane da udigili hawa: hamosu dunu hamoi dagoi ba: mu.

12 És elvitetik a tömeg, s felfuvalkodik szive s elejt tizezreket, de győzni nem fog.

Amalalu, Idibidi hina bagade da hahawane ba: mu. Bai e da Silia dadi gagui dunu bagohamedafa medole legei dagoi. Be ea hasalasisu hou da hame dialumu.

13 Visszatér ugyanis az Észak királya s fölállít egy tömeget az elsőnél számosabbat, s időknek, éveknek multával hatolva behatol nagy hadsereggel és bőséges készlettel.

Silia hina bagade da sinidigili, dadi gagui osea: idafa, amo ea musa: gilisi bagadewane baligima: ne, e da gagadomu. Ode mogili da gidigisia, ea dadi gagui dunu gilisisu bagadedafa gegesu liligi noga: idafa gaguiwane, da bu Idibidi fi ilima doagala: musa: masunu.

14 És amaz időkben sokan támadnak a Dél királya ellen és néped, erőszakos fiai felemelkednek, hogy a látomást megállapítsák, de meg fognak botlani.

Amo esoga, dunu bagohame da sinidigili, Idibidi hina bagade ema odoga: mu. Amola dia fi dunu, Da: niele, mogili nimi bagade dunu da simasi eno ba: i dagoiba: le, da Idibidi hina bagadema odaga: ne gegemu. Be Idibidi hina bagade da ili hasalasimu.

15 És jönni fog az Észak királya és töltést hány föl és bevesz erősitett várost, a Délnek karjai pedig nem állnak meg, válogatottjainak népe sem, s nincs erő megállásra.

Amalalu, Silia hina bagade da moilai bai bagade amo da gasawane gagili sali gala, amoga gegenanu lamu. Amola Idibidi dadi gagui dunu da bu gegemu hamedeiwane ba: mu. Bai ilia noga: i dadi gagui dunu ilia gasa huluane fisi dagoi ba: mu.

16 És cselekszik majd, a ki ellene jön, akarata szerint és nem áll meg semmi előtte; s megállapodik a Disz országában s végpusztitás a kezében.

Ilia bu gegemu da hamedeiba: le, Silia hina bagade da ilima ea hanaiga hamomu. E da soge amo Gode da Ea fi dunuma imunu ilegelesia: i, amo ganodini e da lelumu amola ea gasaga dafawane amo soge gagumu.

17 És arra fordítja arczát, hogy erővel behatoljon egész királyságába, de egyezséget tesz vele; asszonyok leányát adja neki, hogy azt megrontsa, de az meg nem áll és nem lesz az övé.

Amalalu, Silia hina bagade da bu gegemusa: dawa: mu. E da ea dadi gagui huludafa gilisimu. E da Idibidi hina bagade ema gousa: su hamoma: ne, ea idiwi amo Idibidi hina bagade amo lama: ne, ema imunusa: sia: mu. Be amo ilegesu da didili hame hamoi ba: mu.

18 És forditja arczát a szigetek felé és bevesz sokakat, de egy hadvezér megszünteti a neki szánt gyalázását, ép csak gyalázását adja neki vissza.

Amo fa: no, Silia hina bagade da fifi asi gala amo hano bagade bega: esala, amo doagala: lalu, e da mogili hasalasimu. Be ga fi ouligisu dunu da ema gegenanu, e hasalimu. Amalalu, ea gasa fi hou hedofai dagoi ba: mu. Ga fi dunu da Silia hina bagade amo ea gasa fi hou hedofamu, amola e sefasimu.

19 Erre visszaforditja arczát országának erősségei felé, de megbotlik, elesik-s nem található.

Silia hina bagade da hi soge ganodini, moilai bai bagade gagili sali dagoi, amoga buhagimu. Be e da enoga hasalasili, gugunufinisi dagoi ba: mu.

20 És támad helyébe egy, a ki a királyság ékességére szorongatót járat, de egynehány nap mulva megtöretik, sem nem haraggal, sem nem háboru által.

Fa: no, hina bagade eno da Silia hina bagade ea sogebi lamu. E da eagene ouligisu dunu amo eagene su (da: gisi) muni lama: ne asunasimu. Amo hou da doaga: lalu, ea dunu fi da se bagade nabimu. Be e da ode bagahame fawane hina hou hamonanu, bogomu. Ea bogosu da gegesu ganodini hame, amola ea bogosu amo dunu huluane da hame ba: mu.”

21 Es támad helyére egy megvetni való, kire nem adták rá a királyság fönségét; s jön gondtalanság közben és magához ragadja a királyságot hizelkedéssel.

A: igele dunu da eno amane sia: i, “Hina bagade eno da Silia soge ouligimusa: misunu. E da dunu wadela: idafa ba: mu. E da hina bagade hou hame hamomu galu, be e da eno ea sogebi lamu. Be e da ogogolewane, hedolowane hina bagade hamomusa: , gasa fiwane hina bagade hou gagumu.

22 És elárasztó karok által elsodortatnak előle és megtöretnek, s a szövetség fejedelme is.

Nowa da ema gegemusa: dawa: lalu, e da ilima hasalasili wadela: lesimu. Gode Ea gobele salasu Ouligisu dunu amola da ema sia: nanea, e da amo osa: la heda: mu.

23 A vele való szövetkezés után is csalárdságot követ el; s felvonul s hatalomra kap kevés néppel.

E da eno fi dunuma ogogole gousa: su hou hamomu. E da fi fonobahadi fawane amo ganodini hina bagade esalebe ba: mu. Be e da ogogosu hou hamomuba: le, e da gasa bagade heda: lalebe ba: mu.

24 Gondtalanság közben, a tartomány kövérjébe fog behatolni s olyat tesz, a mit nem tettek ősei, sem őseínek ősei; prédát és zsákmányt és vagyont szór nekik és az erősségek ellen kigondolja gondolatait, de csak ideig.

E da sisasu mae iawane, muni bagade gagui soge fi amoga doagala: lalu, lamu. Amo soge ganodini e da hou amo ea aowalalia da hame hamoi, amo hamomu. Amalalu, e da liligi amola soge amo e da gegesu ganodini lai, amo fifili, ema fa: no bobogesu dunu ilima imunu. E da gasa bagade gagili sali moilaiga doagala: musa: , amo ilegemu. Be ea gasa fi hamosu da hedolo dagomu.

25 És fölgerjeszti az ő erejét és szivét a Délnek királya ellen nagy hadsereggel, a Délnek királya pedig háborura támad nagy és felette hatalmas hadsereggel, de meg nem áll, mert kigondolnak ellene gondolatokat.

E da mae beda: iwane, dadi gagui wa: i bagadedafa amo Idibidi hina bagadema doagala: musa: , gagadomu. Idibidi hina bagade amola da bu gegemusa: dadi gagui dunu bagohamedafa gagadomu. Be eno dunu da Idibidi hina bagade ema ogogobeba: le, e da dafamu.

26 Ugyanis az ő ételéből evők fogják őt megtörni, és hadserege elsodródik, és elesnek sokan a megöltek.

Idibidi hina bagade ea eagene fidisu dunu (amo da e gadenene fidisu hou olelesa) ilia da hohonomuba: le, e da wadela: lesi dagoi ba: mu. Ea dadi gagui dunu bagohame da ilima ha lai dunu amoga medole legei dagoi ba: mu. Ea dadi gagui wa: i da wadela: lesi dagole, hamedafa ba: mu.

27 És a királyoknak, mindkettőnek szíve a gonosztevésre, egy asztal mellett hazugságot beszélnek; de nem sikerül, mert még határidőre szól a vég.

Amalalu, amo hina bagade aduna ela da gilisili ha: i manusa: fimu. Be ela asigi dawa: su ganodini da wadela: i fawane ba: mu. Amola ela da sia: dalu, bagadewane ogogomu. Ela hanai amo ela da hame ba: mu. Bai Gode da amo eso hame ilegei.

28 Visszatér országába nagy vagyonnal, szive pedig a szent szövetség ellen cselekszik, és visszatér az ő országába.

Silia hina bagade da liligi huluane e da gegesu ganodini lai, amo gaguiwane hi sogega buhagimu. E da Gode Ea fi dunu amola uda ilia Godema nodone sia: ne gadosu hou amo wadela: musa: bagadewane dawa: lalumu. E da hi hanaiga hamonanu, hi sogega buhagimu.

29 A határidőre ujból behatol a Délbe, de nem ugy lesz, mint az első és az utolsó izben.

Fa: no e da Idibidi amoma bu doagala: mu amola Idibidi soge ganodini golili sa: imu. Be amo esoga hou hisu da ba: mu.

30 Jönnek ugyanis ellene Bittimbeli hajók s elcsügged, s ujból megharagszik a szent szövetség ellen és cselekedni fog; s ujból ügyel a szent szövetség elhagyóira.

Louma dadi gagui dunu da dusagai bagade amo ganodini ema doagala: musa: misunu. E da bagadewane beda: mu. Amalalu, e da ougi bagade ba: mu. E da sinidigili, Gode Ea fi dunu ilia Godema sia: ne gadosu hou wadela: lesimusa: gegemu. E da nowa dunu ilia Gode Ea hou lalegaguli yolesi, amo ilia sia: nabalu, Gode Ea fi wadela: musa: dawa: mu.

31 És karok fognak támadni tőle s megszentségtelenítik a szentélyt, az erősséget, s elmozdítják az állandó áldozatot és elhelyezik a pusztitó undokságot.

Ea dadi gagui mogili ilia da Debolo diasu ganodini ledo liligi ligisili, wadela: lesimu. Ilia eso huluane gobele salasu hou, amo hedofamu. Amola ilia da liligi amo ea dio da Wadela: idafa Liligi, amo Debolo diasu ganodini sagasimu.

32 És a szövetség gonosz megszegőit elcsábítjá hizelkedéssel, de az Istenét ismerő nép erős lesz és cselekszik.

Silia hina bagade da ilima ogogobeba: le, dunu mogili ilia da Gode Ea hou lalegagui yolesili, amo ilia da ema fa: no bobogemu. Be Godema dafawane fa: no bobogesu dunu da ilima bu gegemu.

33 És a népnek belátói oktatni fognak sokakat; de el fognak botlani kard és tűzláng által, fogság és prédálás által sok ídőn át.

Gode Ea fi bagade dawa: su ouligisu dunu da ilia dawa: su amo ilia fi dunu eno ilima olelemu. Be mogili ilia medole legei dagoi ba: mu. Mogili ilia da laluga nei dagole, bogoi dagoi ba: mu. Mogili ilia liligi da enoga wamolai dagoi ba: mu amola mogili da udigili hawa: hamonanebe ba: mu.

34 De botlásukban segítve lesznek csekély segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájuk hizelkedéssel.

Amo medole legesu hou da hamonanoba, eno dunu da Gode Ea fi dunu fonobahadi fidimu. Be mogili da ilisu ilia hou fidima: ne da ogogolewane Gode Ea fi ilima gilisimu.

35 És a belátók közül botlani fognak, hogy köztük olvasszon; válogasson s fehéritsen a végnek idejéig, mert az még határidőire szól.

Gode Ea fi bagade dawa: su ouligisu dunu amo mogili ilia da fane legei dagoi ba: mu. Be amo hou ganodini, Gode da Ea fi dunu adoba: lalu, fofoloamu. Amo hou da ba: lalu, Gode Ea ilegei eso amo doaga: lalu fawane yolesimu.

36 És akarata szerint fog cselekedni a király és magasra és nagyra emelkedik minden isten fölé s az Istenek Istene ellen csodálatosakat fog beszélni s szerencsés lesz, míg vége nem lesz a haragnak, mert el volt határozva, megtörtént.

Be Silia hina bagade da hi hanaiga hawa: hamonanumu. Amola e da gasa fi heda: le, hina: dio gaguia gadomusa: , e da ‘gode’ liligi huluane baligi dagoi, amane sia: mu. Amola e da Baligili Bagade Godedafa amo amola baligisa e da lasogole sia: mu. E da amo hou bagade hamomu. Be Gode Ea ilegei eso amoga, Gode da ema se imunu. Bai adiga Gode da hamomusa: dawa: lalu, E da dafawane hamomu.

37 Őseinek istenségére sem ügyel, arra sem, mely gyönyörüsége az asszonyoknak és semmiféle istenségre nem ügyel, hanem mind fölé emelkedik.

Amo hina bagade da ‘gode’ liligi ilima ea aowalalia da hawa: hamosu, amo e da higamu. Amola ogogosu ‘gode’ ema uda da hanane ba: sa, amo amola e da higamu. E da ‘gode’ huluanedafa hame dawa: mu. Bai hi fawane da oda huluane amo baligisa dawa: mu galebe.

38 De az erősségek istenét, az ő helyén fogja tisztelni s oly istent, a kit nem ismertek, tisztelni fog aranynyal, ezüsttel, drága kővel és drágaságokkal.

Be e da ‘gode’ afadafa ema bagade dawa: mu. Amo ‘gode’ da ea dunu osobo dogone fi amo gasa bagade gagili sali diasu amo ouligisa e da dawa: mu. Ea aowalalia da amo ‘gode’ ema hame nodone sia: ne gadosu. Be e da amo ‘gode’ma gouli, silifa, igi ida: iwane amola eno noga: idafa liligi, ema imunu.

39 És el fog bánni az erősségek váraival az idegen istennel társulva; a kiket elismer, azoknak sok tiszteletet juttat és uralkodniok engedi sokak fölött s földet osztogat dijképen.

E da ea moilai gagili sali amo gaga: musa: gini, ga fi hawa: hamosu dunu amo da ga fi ilia ogogosu ‘gode’ma sia: ne gadolala, amo lamu. E da nowa dunu da ea ouligisu hou hahawane lalegagusia, ilima e da ilia dio gaguia gadomu amola ouligisu hou amola soge ilima imunu.

40 És a végnek idején összeütközik vele a Délnek királya, s vihar közt támad rá az Észak királya szekérhaddal s lovasokkal és sok hajóval s behatol az országokba és elárasztva átvonul.

Be Silia hina bagade dunu ea wadela: mu eso da gadenenana, Idibidi hina bagade da ema doagala: musa: misunu. Silia hina bagade da ema bu gasawane gegemu. E da sa: liode amola hosi amola dusagai bagade bagohame amoga bagade gegemu. E da fi soge bagohame amoga gegemusa: golili sa: imu. Amola gasa bagade gegemuba: le, ea dadi gagui da hano leda: lalebe defele osobo bagade dedebomu.

41 És behatol a Disz országába és sokan megbotlanak; ezek pedig megmenekülnek kezéből: Edóm s Móáb és Ammón fiainak zsengéje.

Amola e da soge amo Gode da Ea fi ilima imunu ilegele sia: i (Isala: ili soge) amoga gegene, dunu osea: idafa medole lelegemu. Be Idome soge, Moua: be soge amola A: mone soge la: idi diala amo soge ganodini e da gegemusa: hame golili sa: imu.

42 S kinyujtja kezét az országok ellen, Egyiptom országának sem lesz menekülése.

Amo esoga amola, e da Idibidi soge amoga gegenanu, golili sa: imu.

43 És uralkodni fog az arany és ezüst kincsek fölött s mind az Egyiptom drágaságai fölött és Libyabeliek meg Kúsbeliek kisérik őt.

E da Idibidi fi ilia noga: i liligi wamolegei (silifa amola gouli amola eno noga: i liligi) amo lale hi sogega gaguli masunu. E da Libia soge amola Sudane soge amo hasalasimu.

44 De hirek fogják őt rémiteni kelet felől és észak felől és ki fog vonulni nagy indulattal, hogy, megsemmisitsen, elpusztitson sokakat,

Amalalu, sia: da eso mabedi heda: su amoga amola ga (north) amoga e da nabalu, e da bagadewane beda: mu. Beda: iba: le, e da bu gasa bagadewane ludulalu, dunu eno osea: idafa medole legemu.

45 s felüti palotája sátrait a tengerek és a szent Disz hegye között s elér végéhez s nincsen számára segitő.

E da ea abula diasu bagadedafa amo sogebi da hano wayabo bagade la: idi amola eno la: idi da goumi amo da: iya Debolo diasu da gagui sogebi dogoa gala amoga ea da ea abula diasu gagumu. Be e da bogomu amola fidisu dunu afae hamedafa ba: mu.”