Dániel 10
1 Kóresnek, Perzsia királyának harmadik évében egy ige nyilvánittatott Dániélnek, a ki így neveztetett el: Béltsacczár, s igaz az ige és nagy az időszak; megértette az igét s nagy értése volt a látomásban.
In the third year of Cyrus king of Persia a thing was revealed unto Daniel, whose name was called Belteshazzar; and the thing was true, even a great warfare: and he understood the thing, and had understanding of the vision.
2 Ama napokban én Dániél gyászoltam három teljes héten át;
In those days I Daniel was mourning three whole weeks.
3 kedvelt kenyeret nem ettem s hús és bor nem jött szájamba s kenni nem kentem magamat, mígnem letelt három teljes hét.
I ate no pleasant bread, neither came flesh nor wine in my mouth, neither did I anoint myself at all, till three whole weeks were fulfilled.
4 És az első hónap huszonnegyedik napján – és én voltam a nagy folyamnak, a Chiddékelnek partján -
And in the four and twentieth day of the first month, as I was by the side of the great river, which is Hiddekel,
5 fölemeltem szemeimet, és láttam s íme egy lenbe öltözött férfi s dereka átövezve úfázi aranynyal;
I lifted up mine eyes, and looked, and behold a man clothed in linen, whose loins were girded with pure gold of Uphaz:
6 teste pedig olyan, mint a tarsis s arcza mint a villám, látszata s szemei mint a tüzes fáklyák s karjai meg lábai mint a simitott réznek szine; szavainak hangja pedig olyan, mint zúgó tömegnek hangja.
his body also was like the beryl, and his face as the appearance of lightning, and his eyes as lamps of fire, and his arms and his feet like in colour to burnished brass, and the voice of his words like the voice of a multitude.
7 És én, Dániél, egyedül láttam a látomást, de az emberek, kik velem voltak, nem látták a látomást; azonban nagy ijedség esett reájuk, elrejtőzve megszöktek.
And I Daniel alone saw the vision: for the men that were with me saw not the vision; but a great quaking fell upon them, and they fled to hide themselves.
8 S én egyedül maradtam s láttam ezt a nagy látomást s nem maradt bennem erő; s arczom fénye elváltozott rajtam torzulásig s nem tartottam meg erőt.
So I was left alone, and saw this great vision, and there remained no strength in me: for my comeliness was turned in me into corruption, and I retained no strength.
9 S hallottam szavainak hangját; és a mint meghallottam szavainak hangját, mély álomban arczomra borultam s arczommal a földre.
Yet heard I the voice of his words: and when I heard the voice of his words, then was I fallen into a deep sleep on my face, with my face toward the ground.
10 S íme egy kéz érintett meg engem s megrázott, térdeimre s kezeim tenyerére állitva engem.
And, behold, a hand touched me, which set me upon my knees and upon the palms of my hands.
11 És szólt hozzám: Dániél, kedvelt férfiú, értsd meg a szavakat, a melyeket én hozzád szólok a állj fel, a hogy álltá1, mert most kiküldettem hozzád. S midőn beszéltem vele e szóval, fölálltam remegve.
And he said unto me, O Daniel, thou man greatly beloved, understand the words that I speak unto thee, and stand upright; for unto thee am I now sent: and when he had spoken this word unto me, I stood trembling.
12 Ne félj, Dániél, mert az első naptól kezdve, hogy értésre adtad szivedet és arra, hogy bőjtölj Istened előtt, meghallgattattak szavaid s én eljöttem szavaidra.
Then said he unto me, Fear not, Daniel; for from the first day that thou didst set thine heart to understand, and, to humble thyself before thy God, thy words were heard: and I am come for thy words’ sake.
13 És Perzsia királyságának vezére velem szemben állott huszonegy napig s íme Mikháél, a legelső vezérek egyike, jött segítésemre, és én ottmaradtam Perzsia királyai mellett.
But the prince of the kingdom of Persia withstood me one and twenty days; but, lo, Michael, one of the chief princes, came to help me: and I remained there with the kings of Persia.
14 És jöttem, hogy megértessem veled azt, a mi érni fogja népedet az idők végén, mert még időkre szól a látomás.
Now I am come to make thee understand what shall befall thy people in the latter days: for the vision is yet for [many] days.
15 És midőn beszélt velem e szavak szerint, földre fordítottam arczomat s elnémultam.
and when he had spoken unto me according to these words, I set my face toward the ground, and was dumb.
16 S íme valaki, a ki ember fiához hasonlít, megérinti ajkaimat; s megnyitottam számat s beszéltem és szóltam ahhoz, a ki velem szemben állt: Uram, a látomás által fordulnak bennem fájdalmaim és nem tartottam meg erőt;
And, behold, one like the similitude of the sons of men touched my lips: then I opened my mouth, and spake and said unto him that stood before me, O my lord, by reason of the vision my sorrows are turned upon me, and I retain no strength.
17 s hogyan lenne képes ez uramnak szolgája beszélni ez urammal? Hisz én – mostantól kezdve nem áll meg bennem erő, lélekzet sem maradt bennem.
For how can the servant of this my lord talk with this my lord? for as for me, straightway there remained no strength in me, neither was there breath left in me.
18 S újból megérintett engem valaki, a ki embernek látszott s erősitett engem,
Then there touched me again one like the appearance of a man, and he strengthened me.
19 s mondta: Ne félj, kedvelt férfiu, béke veled, erős meg erős légy. S midőn velem beszélt, megerősődtem és mondtam: Beszéljen uram, mert megerősitettél engem.
And he said, O man greatly beloved, fear not: peace be unto thee, be strong, yea, be strong. And when he spake unto me, I was strengthened, and said, Let my lord speak; for thou hast strengthened me.
20 Mondta: Tudod-e, miért jöttem te hozzád? Most pedig visszatérek, hogy harczoljak Perzaia vezérével; s a mint azzal végzek, íme Jáván vezére jön.
Then said he, Knowest thou wherefore I am come unto thee? and now will I return to fight with the prince of Persia: and when I go forth, lo, the prince of Greece shall come.
21 Azonban megjelentem neked, a mi föl van jegyezve az igazság irásában, és nincs egy sem, ki erősködik mellettem ezek ellenében, csak Mikháél, a ti vezértek.
But I will tell thee that which is inscribed in the writing of truth: and there is none that holdeth with me against these, but Michael your prince.
