Ámos 8
1 Így láttatta velem az Úr az Örökkévaló: íme egy kosár gyümölcs.
Khenah, Angraeng Sithaw mah nipui tue ih thingthai kahmin benthang maeto ang hnuksak.
2 És mondta: Mit látsz Ámósz? Mondtam: Egy kosár gyümölcsöt. Erre szólt hozzám az Örökkévaló: Eljött a vég, népemre Izraélre, többé már nem fogok megbocsátani neki.
Anih mah, Amos, timaw na hnuk, tiah ang naa. Kai mah, nipui tue ih thingthai kahmin benthang maeto ka hnuk, tiah ka naa. To pacoengah Angraeng mah kai khaeah, Kai ih kami Israelnawk boenghaih tue to phak boeh; nihcae tahmen lethaih ka tawn mak ai boeh, tiah ang thuih.
3 Jajgatássá lesznek a palota énekei azon a napon, úgymond az Úr az Örökkévaló: sok a hulla, minden helyen eldobják hallgatag!
Angraeng Sithaw mah, To na niah loe tempul thung ih laa lok to qahhaih lok ah angcoeng tih: ahmuen kruekah kadueh qok to om ueloe, angqai krang ah va o sut tih, tiah ang naa.
4 Halljátok ezt ti, kik áhítoztok a szűkölködőre, és arra, hogy eltüntessétek az ország szegényeit,
Prae thung ih mithoe kaminawk to paaeh moe, amtang kaminawk amtimsak kaminawk hae lok hae tahngai oh.
5 mondván: mikor múlik el az újhold, hogy eladhassunk gabonát, s a szombat, hogy kibocsáthassuk a búzát, megkisebbítve éfát és megnagyobbítva a sékelt és meggörbítve a csalárd mérleget,
Natuek naah maw khrah kangtha boeng tih? Kamtong to zawh hanah ka koeh o boeh; natuek naah maw Sabbath boeng tih? Cang zawh han ka koeh o boeh, tiah na thuih o; ephah kazit to anghoep toep ah na sak o, shekel kalen to kathoeng kae ah na sak o pacoengah, katoeng ai coih tahhaih to na patoh o:
6 hogy pénzen vegyünk szegényeket és szűkölködőt egy pár sarúért, és a búzának hulladékát eladjuk.
amtang kaminawk to sum kanglung hoiah na qan o moe, mithoe kaminawk to khokpanai maeto hoiah na qan o, kahoih ai cangnawk doeh na zawh o.
7 Megesküdött az Örökkévaló Jákób büszkeségére: Nem felejtem el örökké mind az ő tetteiket.
Jakob amoek haih pongah nihcae toksakhaihnawk to natuek naah doeh ka pahnet mak ai, tiah Angraeng mah lokkamhaih to sak.
8 Vajon emiatt ne reszkessen-e meg a föld, hogy gyászba borul minden rajta lakó, s fölemelkedik mint a folyam egészen, fölkavarodik és lecsillapodik, mint Egyiptomnak a folyama?
Hae pongah prae anghuenh ueloe, a thungah kaom kaminawk to palungsae o boih mak ai maw? Prae boih tuipui baktiah angthawk tih, Izip prae ih tuipui baktiah, tui mah pazawk ueloe, uem boih tih.
9 És lészen ama napon, úgymond az Úr az Örökkévaló, lenyugtatom a napot délben, és elsötétítem a földet világos nappal.
To na niah loe, Athun ah ni ka duemsak moe, khodai ah long to kho ka vingsak han:
10 Átváltoztatom ünnepeiteket gyásszá és mind az énekeiteket gyászdallá és juttatok minden derékra zsákot és minden fejre kopaszságot s teszem olylyá, min ő a gyász az egyetlenért és végét olyanná, mint. a keserű nap.
na sak o ih poihnawk to palungsethaih ah kang coengsak moe, na sak o ih laanawk doeh qahhaih ah kang coengsak boih han; kaeng ah buri kahni kang zaeng o sak boih moe, lu sam kang aah o sak boih han; to atue loe capa maeto khue katawn kami palungsethaih baktiah kang oh o sak han, boenghaih loe kakhaa ni baktiah om tih, tiah Angraeng Sithaw mah thuih.
11 Íme napok jönnek, úgymond az Úr az Örökkévaló, és éhséget bocsátok az országra, nem éhséget kenyérre, s nem szomjúságot vízre, hanem arra, hogy hallják az Örökkévalónak igéit.
Angraeng Sithaw mah, Khenah, ani loe angzoh boeh, prae thungah takang thohhaih ka patoeh han, buh takang thohhaih ih na ai, tui takang thohhaih doeh na ai ah, Angraeng lok takang thohhaih to ka phaksak han.
12 S majd bolyongnak tengertől tengerig és északtól egészen keletig, kóborolnak, hogy keressék; az Örökkévalónak igéjét, de nem találják.
Kaminawk mah tuipui maeto hoi maeto bangah caeh o ueloe, aluek bang hoi ni angyae bang khoek to avak o tih; nihcae mah Angraeng ih lok pakrong hanah, ahnuk ahmaa cawn o tih; toe hnu o mak ai.
13 Azon a napon ájuldoznak majd a szép hajadonok, meg az ifjak a szomjúság miatt.
To na niah kranghoih kacuem tanglanawk hoi thacak thendoengnawk loe tui anghaeh loiah thazok o sut tih.
14 A kik esküsznek Sómrón bűnére, és mondogatják: él az istened, Dán, meg: él a Beérsébába vivő út! – elesnek és föl nem kelnek többé.
Samaria mah sak ih zaehaih hoiah lokkamhaih sah kaminawk hoi Aw Dan, na sithaw loe hing! Beersheba ih loklam loe hing! tiah thui kaminawk loe amtim o tih, natuek naah doeh angthawk o let mak ai boeh.
