Ámos 6
1 Oh a gondatlanok Cziónban és az elbizakodók Sómrón hegyén, a nemzetek elsejének jelesei és a kikhez eljönnek az Izraél házabeliek!
I Zionda hatirjǝm olturƣanlar ⱨǝm Samariyǝ teƣiƣa tayinip aman-esǝn yaxiƣanlar! I ǝllǝrning kattisining ǝrbabliri! Israil jǝmǝti silǝrni izdǝp kelidu — — Silǝrning ⱨalinglarƣa way!
2 Kelljetek át Kalnéba és lássátok, és menjetek onnan a nagy Chamátba, és szálljatok le a filiszteus Gátba: vajon, jobbak-e eme királyságoknál, avagy nagyobb-e határuk a ti határotoknál?
[Silǝr hǝlⱪⱪǝ]: — «Kalnǝⱨ xǝⱨirigǝ berip kɵrünglar; Xu yǝrdin «büyük Hamat» xǝⱨirigǝ beringlar, Andin Filistiylǝrning xǝⱨiri Gatⱪa qüxüp beⱪinglar; Bular silǝrning ikki padixaⱨliⱪinglardin ǝwzǝlmu? Ularning qegrisi silǝrningkidin kǝngmu?» — [dǝp mahtinip sɵzlǝysilǝr].
3 Akik tova toljátok a veszedelem napját, de közel hoztátok az erőszak ülését.
I yaman künni keqiktürmǝkqi bolƣanlar! Silǝr jǝbir-zulumning ⱨɵkümranliⱪini ornitip, uni ɵzünglarƣa yeⱪin ⱪilmaⱪqi bolisilǝr,
4 Kik ott feküsznek elefántcsont ágyakon és elnyújtóznak nyoszolyáikon, és esznek juhokat a nyájból, meg borjakat a hizlalóból.
Pil qixida nǝⱪixlǝngǝn kariwatlar üstidǝ yatisilǝr, Diwanliringlar üstidǝ kerilip yatisilǝr, Pada topidin pahlanlarni, Kala ⱪotanliridin mozayni tallap yǝysilǝr,
5 Akik danolnak hárfaszó mellett; mint Dávid, kigondoltak maguknak hangszereket.
Qiltar aⱨangiƣa tǝngkǝx ⱪilip eytisilǝr, Dawuttǝk ɵzünglarƣa sazlarni ijad ⱪilisilǝr,
6 A kik bort isznak tálakból, és az olajok legjavával kenik magukat, mert nem volt fájdalmuk József romlása miatt.
Xarabni qinilǝp-qinilǝp iqisilǝr, Ɵzünglarƣa sǝrhil mayliⱪ ǝtirlǝrni sürisilǝr, — Biraⱪ kɵnglünglar Yüsüp jǝmǝtining ziyan-zǝhmiti üqün ⱨeq azablanmaydu!
7 Azért most számkivetésbe mennek a számkivetettek élén és véget ér az elnyújtózók rivalgása.
Xunga ular tunji ǝsirgǝ qüxkǝnlǝr arisida ǝsirgǝ elinidu; Kerilip yatⱪanlarning ǝyx-ixriti ahirlixidu.
8 Megesküdött az Úr az Örökkévaló önmagára, úgymond az Örökkévaló, a seregek Istene, utálom én Jákób gőgjét és kastélyait gyűlölöm és kiszolgáltatom majd a várost és teljességét.
Rǝb Pǝrwǝrdigar Ɵz ⱨayati bilǝn ⱪǝsǝm ⱪilƣanki, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda, — Mǝn Yaⱪupning ƣururidin bizar boldum, Uning orda-istiⱨkamliridin nǝprǝtlinimǝn; Mǝn bu xǝⱨǝrni, xundaⱪla uningdiki ⱨǝmmini düxmǝngǝ tǝngla ɵtküzüp berimǝn;
9 És lészen, ha hátramarad tíz ember egy házban, meghalnak.
Wǝ ǝmǝlgǝ axuruliduki, Bir ɵydǝ on adǝm bolup ⱪalsa, bu onǝylǝnmu ɵlidu.
10 S ha fölveszi rokona, s a ki eltakarítja, hogy a csontokat kivigye a házból s azt mondja annak, ki a ház hátulján van: van-e még valaki nálad? – és azt mondja: nincsen! – akkor így szól: csitt, mert nem kell említeni az Örökkévaló nevét!
Əgǝr mǝlum bir ɵlgüqining tuƣⱪini, yǝni ɵlgüqining jǝsitini kɵydürüxkǝ mǝs’ul kixi ustihanlarni kɵtürüp ɵydin qiⱪiwetip, ɵy iqidiki yǝnǝ birsidin: — «Ⱪexingda yǝnǝ birsi barmu?» dǝp sorisa, u «Yoⱪ» dǝydu, Andin [tuƣⱪini] yǝnǝ: «Süküt! Pǝrwǝrdigarning namini tilƣa eliximizƣa bolmaydu!» — dǝydu.
11 Mert íme, az Örökkévaló parancsolja és szétüti a nagy házat darabokká s a kicsi házat roncsokká.
Sǝwǝbi, Pǝrwǝrdigar buyruⱪ qüxüridu, Wǝ qong ɵyni parǝ-parǝ ⱪiliwetidu, Kiqik ɵynimu qak-qekidin yerip qeⱪiwetidu.
12 Vajon sziklán szaladhatnak-e lovak, avagy szánt-e valaki marhákkal? – hogy méreggé változtattátok a jogot, és az igazság gyümölcsét ürömmé?
Atlar tax üstidǝ qapalamdu? Adǝmlǝr axu yǝrni kalilar bilǝn aƣduralamdu? Biraⱪ silǝr adalǝtni ɵt süyigǝ, Ⱨǝⱪⱪaniyliⱪning mewisini ǝmǝngǝ aylandurƣansilǝr —
13 Akik a semminek örülnek, akik mondják: nemde a mi erőnkkel szereztünk magunknak hatalmat!
— Yoⱪ bir nǝrsidin xadlinip kǝtkǝnsilǝr, «Ɵz küqimizgǝ tayinip ⱪudrǝtkǝ igǝ bolƣanmiz» — degǝnsilǝr.
14 Mert, íme, én támasztok ellenetek, Izraél háza, úgymond az Örökkévaló, a seregek Istene, egy nemzetet; majd szorítanak benneteket, Chamnát felől egészen a sivatag patakjáig.
Qünki mana, i Israil jǝmǝti, — dǝydu Pǝrwǝrdigar, samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Huda, — Mǝn silǝr bilǝn ⱪarxilixidiƣan bir ǝlni turƣuzimǝn; Ular Hamat xǝⱨirining dawinidin Arabaⱨ eⱪimiƣiqǝ silǝrni harlaydu.
