< Ámos 2 >
1 Így szól az Örökkévaló: Móábnak három bűntette miatt és négy miatt nem térítem el tőle: amiatt hogy Edóm királyának csontjait elégette mésszé.
Ovako veli Gospod: za tri zla i za èetiri što uèini Moav, neæu mu oprostiti, jer sažeže kosti cara Edomskoga u kreè.
2 Majd bocsátok tüzet Móábra, és megemészti Kérijót kastélyait, és meghal zajongás közt Móáb, riadás közt, harsona hangja, mellett.
Nego æu pustiti oganj na Moava, te æe proždrijeti dvorove u Kariotu, i Moav æe poginuti s vrevom, s vikom i s glasom trubnijem.
3 És kiírtok bírót körepéből, és mind a nagyjait megölöm vele együtt, mondja az Örökkévaló.
I istrijebiæu sudiju iz njega i sve knezove njegove pobiæu s njim, veli Gospod.
4 Így szól az Örökkévaló: Jehúdának három bűntette miatt és négy miatt nem térítem el tőle: amiatt hogy megvetették az Örökkévaló tanát és törvényeit nem őrizték meg, hanem eltévelyegtették őket hazugságaik, melyek után őseik jártak.
Ovako veli Gospod: za tri zla i za èetiri što uèini Juda, neæu mu oprostiti, jer prezreše zakon Gospodnji i uredaba njegovijeh ne držaše, i prevariše se lažima svojim, za kojima hodiše oci njihovi.
5 Majd bocsátok tüzet Jehúdára, és fölemészti Jeruzsálem kastélyait.
Nego æu pustiti oganj u Judu, te æe proždrijeti dvore Jerusalimske.
6 Így szól az Örökkévaló: Izraélnek három bűntette miatt és négy miatt nem térítem el tőle: amiatt hogy pénzen adták el az igazat, és a szűkölködőt egy pár saruért.
Ovako veli Gospod: za tri zla i za èetiri što uèini Izrailj, neæu mu oprostiti, jer prodavaše pravednika za novce i ubogoga za jedne opanke.
7 A kik áhítoznak a föld porára a szegényeknek fején és az alázatosaknak útját elhajítják; s ki-ki apjával mennek a leányhoz, azért hogy megszentségtelenítsék az én szent nevemet.
Èeznu za prahom zemaljskim na glavi siromasima, i prevraæaju put smjernima; i sin i otac odlaze k jednoj djevojci da skvrne sveto ime moje.
8 Zálogba vett ruhákon terülnek el minden oltár mellett, és bírságoltaknak borát isszák isteneik házában.
I na haljinama u zalogu uzetijem leže kod svakoga oltara, i vino oglobljenijeh piju u kuæi bogova svojih.
9 Pedig én megsemmisítettem előlük az emórit, kinek mint a czédrusok magassága olyan a magassága, és hatalmas volt mint a terebinthusok megsemmisítettem gyümölcsét felül és gyökereit alul.
A ja istrijebih ispred njih Amoreje, koji bijahu visoki kao kedri i jaki kao hrastovi, i potrh rod njihov ozgo i žile njihove ozdo.
10 Pedig én hoztalak fel benneteket Egyiptom országából, és vezettelek benneteket a pusztában, negyven évig, hogy elfoglaljátok az emóri országát.
I ja vas izvedoh iz zemlje Misirske, i vodih vas po pustinji èetrdeset godina da biste naslijedili zemlju Amorejsku.
11 És támasztottam fiaitok közül prófétákat, és ifjaitok közül názirokat: Vajon nincs ez így Izraél fiai? – úgymond az Örökkévaló.
I podizah izmeðu sinova vaših proroke i izmeðu mladiæa vaših nazireje. Nije li tako? sinovi Izrailjevi, govori Gospod.
12 De inni adtatok bort a názitoknak, és a prófétákra ráparancsoltatok, mondván: ne prófétáljatok!
A vi pojiste nazireje vinom, i prorocima zabranjivaste govoreæi: ne prorokujte.
13 Íme én szorítlak ott ahol vagytok, ahogy szorít a szekér, mely telve van kévével.
Evo, ja æu vas pritisnuti na mjestu vašem kao što se pritiskuju kola puna snoplja.
14 És elvész a menedék a könnyülábú elől, és az erős sem szedi össze erejét, s a vitéz nem menti meg a lelkét.
I neæe biti bijega brzomu, i jaki neæe utvrditi krjeposti svoje, i hrabri neæe spasti duše svoje.
15 A ki az íjjat fogja, nem áll meg, s a gyorslábú nem menti meg, sem lovon nyargaló nem menti meg lelkét.
I strijelac neæe se održati, i laki na nogu neæe se izbaviti, niti æe konjik spasti duše svoje.
16 A legbátrabb szívű a vitézek közt meztelenül futamodik ama napon, úgymond az Örökkévaló.
Nego æe najhrabriji meðu junacima go pobjeæi u onaj dan, govori Gospod.