2 Sámuel 7
1 Volt pedig, midőn a király lakott a házában s az Örökkévaló nyugalmat szerzett neki köröskörül mind az ellenségeitől,
Bangʼe ka ruoth nosedonjo e ode mar ruoth kendo Jehova Nyasaye nosemiye kwe e kinde gi wasike duto mane olwore,
2 szólt a király Nátán prófétához: Nézd csak, én cédrusházban lakom, az Isten ládája pedig szőnyegek között lakik.
nowacho ni Nathan janabi niya, “Koro anto adak e od ruoth moger gi yiend sida, to Sandug muma mar Nyasaye to osiko e hema.”
3 Erre szólt Nátán a királyhoz: Mindazt, ami szívedben van, menj és tedd meg, mert az Örökkévaló veled van.
Nathan nodwoko ruoth niya, “Gimoro amora manie pachi, to dhi nyime mondo itim, nikech Jehova Nyasaye ni kodi.”
4 És volt azon éjjel – lett az Örökkévaló igéje Nátánhoz, mondván:
Otienono wach mar Jehova Nyasaye ne obiro ni Nathan, kawacho niya,
5 Menj, szólj szolgámhoz Dávidhoz: Így szól az Örökkévaló: vajon te akarsz-e nekem házat építeni, lakásomra?
“Dhiyo mondo inyis jatichna Daudi niya, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye wacho: In ema digerna ot mondo adagie?
6 Bizony nem laktam házban azon nap óta, hogy fölvezettem Izrael fiait Egyiptomból mind e mai napig, hanem jártam sátorban és hajlékban.
Pok adak e ot chakre ndalo mane agolo jo-Israel e piny Misri nyaka kawuono. Asebedo kawuotho kuonde miguroe hema mopogore kaka kar dakna.
7 Valamerre jártam mind az Izrael fiai közt, vajon szóval szóltam-e Izrael törzseinek egyikéhez, ahhoz, akit rendeltem, hogy legeltesse népemet, Izraelt, mondván: miért nem építettetek nekem cédrusházat?
Kuonde duto masewuothoe gi jo-Israel duto, bende asewachoe gimoro ni jotendgi mane aketo mondo orit joga Israel niya, “Angʼo momiyo pok ugerona ot mar yiend sida?”’
8 Most pedig így szólj szolgámhoz, Dávidhoz: így szól az Örökkévaló, a seregek Ura: én vettelek a rétről a juhok mögül, hogy fejedelem légy népem fölött, Izrael fölött.
“Omiyo koro wach ni jatichna Daudi niya, ‘Ma e gima Jehova Nyasaye Maratego wacho kama: Ne agoli e lek kuma ne ikwayoe rombe mondo ibed jatend joga Israel.
9 És veled voltam, valamerre mentél, kiirtottam mind az ellenségeidet előled, szereztem neked nagy nevet, amilyen a legnagyobbak neve a földön;
Asebedo kodi kuonde duto misedhiye, kendo asetieko wasiki duto e nyimi. Koro abiro miyo nyingi bed maduongʼ kaka humb jomadongo manie piny.
10 hogy helyet rendeljek népemnek Izraelnek s elplántáljam, hogy lakjék a maga helyén és ne reszkessen többé és ne sanyargassák őt továbbra a gazság emberei mint annakelőtte,
Kendo abiro chiwo piny ni joga Israel, abiro gurogi mondo gibed gi pinygi giwegi mondo kik chandgi kendo. Jomahundu ok nochak osandgi kendo kaka negitimonegi mokwongo,
11 ama naptól fogva, hogy bírákat rendeltem Izrael népem fölé és neked nyugalmat szereztem mind az ellenségeidtől. Tudtodra adja tehát az Örökkévaló, hogy házat alapít majd neked az Örökkévaló:
kendo kaka gisetimo nyaka chakre ne ayier jotelo marito joga Israel. Bende abiro miyo ibed gi kwe e kindi gi wasiki duto. “‘Jehova Nyasaye owacho ni en Jehova Nyasaye owuon ema obiro geroni ot.
12 midőn betelnek napjaid és fekszel őseidnél, akkor fenntartom utánad magzatodat, mely testedből származik és megszilárdítom királyságát.
Ka ndaloni orumo mitho kendo iluwo kwereni to abiro keto kothi moro mondo okaw kari, manobed kothi owuon kendo anagur pinyruodhe.
13 Ő épít majd házat nevemnek, s megszilárdítom királyságának trónját mindörökre.
En ema noger ot ni nyinga, kendo anagur lochne gi pinyruodhe nyaka chiengʼ.
14 Én leszek neki atyjául és ő lesz nekem fiamul, akit, ha bűnt követ el, megfenyítek emberek vesszejével és emberfiák csapásaival;
Anabed wuon-gi to enobed wuoda. Ka otimo marach, to anakume, ka achwade gi lwet dhano kendo noyud chwat koa kuom ji.
15 de szeretetem el nem távozik tőle, amint eltávoztattam Sáultól, akit elmozdítottam előled.
To herana to ok nogol kuome kaka ne agole kuom Saulo, mane agolo e nyimi.
16 Maradandó lesz a házad és királyságod örökre előtted, trónod szilárd lesz örökké.
Odi gi pinyruodhi nosik nyaka chiengʼ e nyima kendo lochni nogurre nyaka chiengʼ.’”
17 Mind a szavak szerint és mind e látomás szerint – aszerint beszélt Nátán Dávidhoz.
Nathan nonyiso Daudi weche duto mane ofwenyne.
18 Ekkor bement Dávid király, leült az Örökkévaló színe elé és mondta: Ki vagyok én, oh Uram Örökkévaló, és mi a házam, hogy eljuttattál engem idáig!
Eka ruoth Daudi nodonjo e hema mobet piny e nyim Jehova Nyasaye mowacho niya, “An to an ngʼa? Yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto, jooda to gin angʼo, momiyo isetimona gigi duto?
19 És még csekély volt ez a szemeidben, Uram Örökkévaló, szolgád háza felől is beszéltél messze időre! S ez tanítás az embereknek, oh Uram, Örökkévaló.
To ka gima kamano ok oromo e nyim wangʼi, yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto, to isewuoyo kuom gik mabiro timore e od jatichni kinde mabiro. Bende ma e kaka itiyo gi dhano, yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto?
20 De mit beszéljen Dávid még továbbra is hozzád, hiszen te ismered szolgádat, Uram Örökkévaló.
“En angʼo ma Daudi dimed wachoni? Nimar ingʼeyo jatichni, yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto.
21 A te igéd kedvéért és szíved szerint cselekedted te mind e nagy dolgot, tudatván azt szolgáddal.
Nikech wach misewacho kendo koluwore gi dwaroni, isetimo tim maduongʼni bende isemiyo ongʼere ni jatichni.
22 Ezért nagy vagy Örökkévaló, Isten, mert nincs olyan mint te és nincs Isten rajtad kívül, mind aszerint, amit hallottunk füleinkkel.
“Mano kaka iduongʼ yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto! Onge ngʼama chalo kodi, kendo onge Nyasaye moro makmana in, kaka wasewinjo gi itwa wawegi?
23 És ki olyan mint néped, mint Izrael, egyetlen nemzet a földön, melyet Isten ment megváltani magának népül, hogy szerezzen magának nevet és hogy tegye értetek e nagy dolgot és félelmetes dolgokat a te országodért néped miatt, melyet megváltottál magadnak Egyiptomból nemzetektől és isteneiktől.
Ere oganda machal gi jogi Israel? Bende nitiere oganda moro e piny mane Nyasaye osedhi moreso mondo obed joge owuon kendo mosemiyogo nyinge ongʼere mi otimogo honni madongo kendo malich koriembo ogendini gi nyisechegi ka gia e nyim joge, mane oreso kogolo Misri?
24 És megszilárdítottad magadnak népedet, Izraelt, magadnak népül örökre, és te Örökkévaló, lettél nekik Istenük.
Iseguro loch jogi ma jo-Israel kaka jogi iwuon nyaka chiengʼ to in yaye Jehova Nyasaye isebedo Nyasachgi.
25 Most tehát, Örökkévaló, Isten, azon szót, melyet szóltál szolgád és háza felől, tartsd fönn örökre és tégy úgy, amint szóltál.
“To koro Jehova Nyasaye rit singruok misetimo gi jatichni kod ode osik nyaka chiengʼ. Tim mana kaka ne isingori,
26 És nagy lesz a neved örökre, midőn mondják: Az Örökkévaló, a seregek Ura, Isten Izrael fölött, Dávid szolgád háza pedig szilárd lesz előtted.
mondo nyingi obed maduongʼ nyaka chiengʼ. Eka ji biro wacho ni, ‘Jehova Nyasaye Maratego en Nyasach jo-Israel!’ Kendo dhood jatichni Daudi nogurre e nyimi.
27 Mert te, Örökkévaló, a seregek Ura, Izrael Istene, kinyilatkoztattad szolgád fülébe, mondván: házat építek neked – ezért bírta rá szolgád a szívét, hogy imádkozzék hozzád ezzel az imával.
“Yaye Jehova Nyasaye Maratego, ma Nyasach Israel, isefwenyo ni jatichni wechegi kiwacho ni, ‘Abiro geroni ot.’ Omiyo jatichni osebet gi chir mar lami gi lemoni.
28 Most pedig, Uram, Örökkévaló, te vagy az Isten és igazság lesznek szavaid, melyekkel kimondtad szolgád felől ezt a jót.
Yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto, in Nyasaye! Wecheni ogen, kendo isesingo gik mabeyogi ni jatichni.
29 És most, akard, hogy megáldjad szolgádnak házát, hogy örökre előtted legyen; mert te, Uram, Örökkévaló, szóltál és a te áldásoddal áldassék meg szolgád háza örökre.
To koro yie mondo igwedh od jatichni, mondo osik e nyimi nyaka chiengʼ; nimar, yaye Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto, isewuoyo to gi gwethni, isegwedho dhood jatichni gweth mosiko.”
