2 Sámuel 6
1 Összegyűjtött Dávid újból minden ifjat Izraelben: harmincezret.
And David assembled again all the chosen men of Israel, thirty thousand.
2 Fölkelt és elment Dávid meg az egész nép, mely vele volt, Báalé-Jehúdából, hogy onnan fölvigyék az Isten ládáját, amely neveztetett a Névről, az Örökkévalónak, a seregek Urának nevéről, aki a kerubokon székel.
And David arose, and went with all the people who were with him from Ba'ale-yehudah, to bring up from there the ark of God, the name of which was called by the name of the Lord of hosts, that dwelleth over the cherubim.
3 Rátették az Isten ládáját új szekérre és elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt; Uzza és Achjó pedig, Abínádáb fiai, vezették az új szekeret.
And they conveyed the ark of God in a new wagon, and brought it out of the house of Abinadab that was on the hill; and 'Uzzah and Achyo, the sons of Abinadab, guided the new wagon.
4 Elvitték Abínádáb házából, mely a dombon volt, Isten ládájával menve; Achjó pedig ment a láda előtt.
When they brought it out of the house of Abinadab which was on the hill, [they were] near the ark of God; but Achyo went before the ark.
5 Dávid pedig és Izrael egész háza játszadoztak az Örökkévaló színe előtt mindenféle ciprusfa hangszereken: hárfákon, lantokon, dobokon, csörgőkön és cimbalmokon.
And David and all the house of Israel played before the Lord on all manner of instruments made of fir-wood, and on harps, and on psalteries, and on tambourines, and with bells, and with cymbals.
6 Midőn a Nákhón szérűhöz értek, Uzza odanyúlt Isten ládájához és megfogta, mert megcsúszott a marha.
And when they came to the threshing-floor of Nachon, 'Uzzah put forth [his hand] to the ark of God, and took hold of it; for the oxen shook it.
7 Erre föllobbant az Örökkévaló haragja Uzza ellen, és megverte őt ott Isten a vétség miatt; és meghalt ott az Isten ládája mellett.
And the anger of the Lord was kindled against 'Uzzah; and God smote him there for the error; and he died there by the ark of God.
8 És haragjára volt Dávidnak, hogy rést tört az Örökkévaló Uzzán; és elnevezték ama helyet Uzza résének mind e mai napig.
And it was grievous to David, because the Lord had suddenly taken away 'Uzzah; and he called that place Perez-'uzzah [[Breach of 'Uzzah]] until this day.
9 És megfélemlett Dávid ama napon az Örökkévalótól és mondta: Miképpen jöjjön hozzám az Örökkévaló ládája?
And David was afraid of the Lord on that day, and said, How shall the ark of the Lord come to me?
10 Nem akarta tehát Dávid magához vitetni az Örökkévaló ládáját Dávid városába; hanem félre vitette Dávid a Gátbeli Óbéd-Edóm házába.
So David would not allow to have the ark of the Lord removed unto him into the city of David; but David had it carried round into the house of 'Obed-edom the Gittite.
11 És maradt az Örökkévaló ládája a Gátbeli Óbéd-Edóm házában három hónapig; s megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edómot és egész házát.
And the ark of the Lord remained in the house of 'Obed-edom the Gittite three months: and the Lord blessed 'Obed-edom, and all his household.
12 Tudtára adták Dávid királynak, mondván: Megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edóm házát és mindent ami az övé, Isten ládája kedvéért. Erre elment Dávid és fölvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába örvendezés közt.
And it was told to king David, saying, The Lord hath blessed the house of 'Obed-edom, and all that pertaineth unto him, because of the ark of God: and David then went and brought up the ark of God from the house of 'Obed-edom into the city of David with joy.
13 És volt, amint hat lépést léptek az Örökkévaló ládájának vivői, áldozott egy ökröt és hízlalt barmot.
And it happened, that when the bearers of the ark of the Lord had progressed six paces, he sacrificed an ox and a fatling.
14 Dávid pedig táncolt egész erővel az Örökkévaló színe előtt; Dávid fel volt övezve len-éfóddal.
And David danced with all his might before the Lord; and David was girded with a linen ephod.
15 Így vitték föl Dávid és Izrael egész háza az Örökkévaló ládáját riadás és harsonaszó mellett.
So David and all the house of Israel brought up the ark of the Lord with shouting, and with the sound of the cornet.
16 Mialatt beért az Örökkévaló ládája Dávid városába, Míkhál, Sául leánya letekintett az ablakon és látta Dávid királyt, amint ugrándozik és táncol az Örökkévaló színe előtt; ekkor lenézte őt szívében.
And it happened, as the ark of the Lord came into the city of David, that Michal the daughter of Saul looked through the window, and saw king David leaping and dancing before the Lord; and she despised him in her heart.
17 Bevitték az Örökkévaló ládáját és fölállították a helyére a sátorban, melyet fölvont számára Dávid, és bemutatott Dávid égőáldozatokat az Örökkévaló színe előtt, meg békeáldozatokat.
And they brought in the ark of the Lord, and set it in its place, in the midst of the tent that David had pitched for it: and David offered burnt-offerings before the Lord and peace-offerings.
18 Midőn végzett Dávid azzal, hogy bemutassa az égőáldozatot és békeáldozatokat, megáldotta a népet az Örökkévalónak, a seregek Urának nevében.
And when David had made an end of offering the burnt-offerings and the peace-offerings, he blessed the people in the name of the Lord of hosts.
19 És kiosztott az egész népnek, Izrael egész sokaságának, mind férfinak, mind asszonynak, kinek-kinek egy kerek kenyeret, egy darab húst és egy aszú szőlőlepényt; erre elment a nép, ki-ki a házába.
And he dealt out to all the people, to the whole multitude of Israel, to both men and women, to every person one cake of bread, and a good piece of flesh, and a flagon of wine: and all the people departed every one to his house.
20 És visszatért Dávid, hogy megáldja a házát, ekkor kijött Míkhál, Sául leánya Dávid elejébe és mondta: Mi dicső volt ma Izrael királya, aki mutatkozott ma szolgáinak szolgálóleányai előtt, amint mutatkozni szokott egyike a léháknak.
And David then returned to bless his household. But Michal the daughter of Saul came out to meet David, and she said, How honored was today the king of Israel, who uncovered himself today before the eyes of the hand-maids of his servants, as only one of the low fellows can uncover himself!
21 Erre szólt Dávid Míkhálhoz: Az Örökkévaló színe előtt, aki kiválasztott engem inkább, mint atyádat és egész házát, engem rendelvén fejedelmül az Örökkévaló népe fölé, Izrael fölé – ha játszadozom az Örökkévaló színe előtt,
And David said unto Michal, Before the Lord, who chose me before thy father, and before all his house, to ordain me ruler over the people of the Lord, over Israel: —yea, before the Lord will I yet farther play.
22 úgy hogy még ennél is alázottabbnak látszanám és alacsony volnék szemeimben: a szolgálók előtt, kikről szóltál, mégis dicsőnek látszanám.
And should I be yet more vile than thus, and should I be base in my own eyes: yet among the maid-servants of whom thou hast spoken, yea, among them would I still be honored.
23 Míkhálnak, Sául leányának pedig nem volt gyermeke halála napjáig.
And Michal the daughter of Saul had no child until the day of her death.
