2 Sámuel 5

1 És eljöttek mind az Izrael törzsei Dávidhoz Chebrónba és szóltak, mondván: Itt vagyunk, csontod és húsod vagyunk;

Then came all the tribes of Israel to Dauid vnto Hebron, and said thus, Beholde, we are thy bones and thy flesh.

2 tegnap is, tegnapelőtt is, mikor Sául volt király fölöttünk, te voltál az, aki ki- és bevezette Izraelt – és azt mondta neked az Örökkévaló: te fogod legeltetni népemet, Izraelt és te leszel fejedelmül Izrael fölött.

And in time past when Saul was our King, thou leddest Israel in and out: and the Lord hath sayde to thee, Thou shalt feede my people Israel, and thou shalt be a captaine ouer Israel.

3 És jöttek mind az Izrael vénei a királyhoz Chebrónba, és kötött velük Dávid király szövetséget Chebrónban az Örökkévaló színe előtt; és fölkenték Dávidot királyul Izrael fölé.

So all the Elders of Israel came to the King to Hebron: and King Dauid made a couenant with them in Hebron before the Lord: and they anoynted Dauid King ouer Israel.

4 Harminc éves volt Dávid, mikor király lett, negyven évig uralkodott;

Dauid was thirtie yeere olde when he began to reigne: and hee reigned fortie yeere.

5 Chebrónban uralkodott Jehúda fölött hét évig és hat hónapig, Jeruzsálemben pedig uralkodott harminchárom évig egész Izrael és Jehúda fölött.

In Hebron hee reigned ouer Iudah seuen yeere, and sixe moneths: and in Ierusalem hee reigned thirtie and three yeeres ouer all Israel and Iudah.

6 És ment a király meg emberei Jeruzsálembe a jebúszi, az ország lakója ellen; ez szólt Dávidhoz, mondván: Nem fogsz te ide bejönni, hanem ha eltávolítod a vakokat és a sántákat – mondván: nem fog ide bejönni Dávid.

The King also and his men went to Ierusalem vnto the Iebusites, the inhabitants of the land: who spake vnto Dauid, saying, Except thou take away the blinde and the lame, thou shalt not come in hither: thinking that Dauid coulde not come thither.

7 És bevette Dávid Ción várát; Dávid városa az.

But Dauid tooke the fort of Zion: this is the citie of Dauid.

8 És szólt Dávid ama napon: Aki megveri a jebúszit – eljut a vízvezetékhez – meg a sántákat és a vakokat, Dávid lelkének gyűlöltjeit; – ezért mondják: vak és sánta nem megy be a házba.

Nowe Dauid had sayd the same day, Whosoeuer smiteth the Iebusites, and getteth vp to the gutters and smiteth the lame and blinde, which Dauids soule hateth, I will preferre him: therefore they saide, The blinde and the lame shall not come into that house.

9 És lakott Dávid a várban és elnevezte azt Dávid városának; és építkezett Dávid köröskörül a Millótól befelé.

So Dauid dwelt in that forte, and called it the citie of Dauid, and Dauid built rounde about it, from Millo, and inward.

10 Egyre nagyobb lett Dávid, és az Örökkévaló, a seregek Istene vele volt.

And Dauid prospered and grewe: for the Lord God of hostes was with him.

11 És küldött Chírám, Czór királya, követeket Dávidhoz, meg cédrusfákat, faműveseket és építő kőműveseket, és házat építettek Dávidnak.

Hiram also king of Tyrus sent messengers to Dauid, and cedar trees, and carpenters, and masons for walles: and they built Dauid an house.

12 S megtudta Dávid, hogy megszilárdította őt az Örökkévaló királynak Izrael fölött, és hogy fölemelte uralmát népe, Izrael kedvéért.

Then Dauid knewe that the Lord had stablished him King ouer Israel, and that he had exalted his kingdome for his people Israels sake.

13 És még vett Dávid ágyasokat és feleségeket Jeruzsálemből, miután elment Chebrónból: és még születtek Dávidnak fiai és leányai.

And Dauid tooke him more concubines and wiues out of Ierusalem, after hee was come from Hebron, and more sonnes and daughters were borne to Dauid.

14 És ezek a nevei azoknak, kik neki Jeruzsálemben születtek Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon.

And these bee the names of the sonnes that were borne vnto him in Ierusale: Shammua, and Shobab, and Nathan, and Salomon,

15 Jibchár, Elisúá, Néfeg és Jáfía.

And Ibhar, and Elishua, and Nepheg, and Iaphia,

16 Elisámá, Eljádá és Elífélet.

And Elishama, and Eliada, and Eliphalet.

17 Midőn hallották a filiszteusok, hogy fölkenték Dávidot királlyá Izrael fölé, fölvonultak mind a filiszteusok, hogy keressék Dávidot; meghallotta Dávid és leszállt a várba.

But when the Philistims hearde that they had anoynted Dauid King ouer Israel, all the Philistims came vp to seeke Dauid: and when Dauid heard, he went downe to a fort.

18 A filiszteusok pedig elérkeztek és elterültek a Refáim völgyében.

But the Philistims came, and spred themselues in the valley of Rephaim.

19 Ekkor megkérdezte Dávid az Örökkévalót, mondván: Vonuljak-e a filiszteusok ellen, kezembe adod-e őket? – Szólt az Örökkévaló Dávidhoz: Vonulj, mert kezedbe fogom adni a filiszteusokat.

Then Dauid asked counsel of the Lord, saying, Shall I goe vp to the Philistims? wilt thou deliuer them into mine handes? And the Lord answered Dauid, Goe vp: for I will doubtlesse deliuer the Philistims into thine handes.

20 Odaérkezett Dávid Báal-Peráczimba és megverte őket ott Dávid és mondta: Szétszakasztotta az Örökkévaló ellenségeimet előttem mint vízszakadás; azért így nevezte el ama helyet Báal-Peráczim.

Then Dauid came to Baal-perazim, and smote them there, and sayde, The Lord hath deuided mine enemies asunder before mee, as waters be deuided asunder: therefore he called the name of that place, Baal-perazim.

21 Ott hagyták bálványképeiket; és fölvették azokat Dávid és emberei.

And there they left their images, and Dauid and his men burnt them.

22 Még tovább is feljöttek a filiszteusok és elterültek a Refáim völgyében.

Againe the Philistims came vp, and spred themselues in the valley of Rephaim.

23 Ekkor megkérdezte Dávid az Örökkévalót. Mondta: Ne vonulj föl! Fordulj mögéjük és támadj rájuk a szederfák felől;

And when Dauid asked counsell of the Lord, hee answered, Thou shalt not goe vp, but turne about behinde them, and come vpon them ouer against the mulberie trees.

24 és lesz, mikor lépés neszét hallod a szederfák csúcsain, akkor mozdulj, mert akkor kivonult az Örökkévaló előtted, hogy megverje a filiszteusok táborát.

And when thou hearest the noyse of one going in the toppes of the mulberie trees, then remoue: for then shall the Lord goe out before thee, to smite the hoste of the Philistims.

25 És cselekedett Dávid akképpen, amint megparancsolta neki az Örökkévaló; s megverte a filiszteusokat Gébától egészen Gézer felé.

Then Dauid did so as the Lord had commanded him, and smote the Philistims from Geba, vntil thou come to Gazer.