2 Sámuel 3

1 Hosszú volt a háború Sául háza és Dávid háza közt; Dávid egyre erősödött, Sául háza pedig egyre hanyatlott.

I dugo bijaše rat izmeðu doma Saulova i doma Davidova; ali David sve veæma jaèaše a dom Saulov postajaše sve slabiji.

2 És Dávidnak Chebrónban fiai születtek. Volt az elsőszülöttje Amnón, a Jizreélbeli Achinóamtól;

I Davidu se rodiše sinovi u Hevronu: prvenac mu bješe Amnon od Ahinoame Jezraeljanke;

3 másodszülöttje pedig Kileáb, Abígájiltól, a Karmellbeli Nábál feleségétől; a harmadik Absálóm, fia Máakhának, Talmáj Gesúr királya leányának;

Drugi bješe Hileav od Avigeje žene Navala Karmilca; treæi Avesalom sin Mahe kæeri Talmaja cara Gesurskoga;

4 a negyedik Adóníja, Chaggít fia; az ötödik Sefatja, Abítál fia;

Èetvrti Adonija sin Agitin; i peti Sefatija sin Avitalin;

5 a hatodik Jitreám, Eglától, Dávid feleségétől. Ezek születtek Dávidnak Chebrónban.

I šesti Itram od Egle žene Davidove. Ti se rodiše Davidu u Hevronu.

6 Volt pedig, mialatt volt a háború Sául háza és Dávid háza közt és Abnér erősen tartotta Sául házát,

I dok bijaše rat izmeðu doma Saulova i doma Davidova, Avenir branjaše dom Saulov.

7 Sáulnak pedig volt egy ágyasa, neve Riczpa, Ajja leánya – szólt Abnérhez: Miért mentél be atyám ágyasához?

A Saul imaše inoèu po imenu Resfu kæer Ajinu; i Isvostej reèe Aveniru: zašto si spavao kod inoèe oca mojega?

8 És nagyon megharagudott Abnér Isbóset szavai miatt és mondta: Vajon Jehúdabeli ebnek a feje vagy ok-e. E napon szeretetet cselekszem Sául atyád házával, testvérei iránt és barátai iránt és nem juttatlak Dávid kezébe és te felrósz nekem bűnt ez asszony miatt a napon!

I Avenir se razgnjevi na rijeèi Isvostejeve i reèe: jesam li ja pasja glava, koji sada èinim na Judi milost domu Saula oca tvojega i braæi njegovoj i prijateljima njegovijem, i nijesam te pustio u ruke Davidove, te danas tražiš na meni zlo radi te žene?

9 Így tegyen Isten Abnérrel és így folytassa vele, bizony amint megesküdött az Örökkévaló Dávidnak, bizony úgy cselekszem majd irányában:

Tako neka uèini Bog Aveniru, i tako neka doda, ako ne uèinim Davidu kako mu se Gospod zakleo,

10 eltávolítva a királyságot Sául házától és felállítva Dávid trónját Izrael fölött és Jehúda fölött Dántól Beér-Sébáig.

Da se prenese ovo carstvo od doma Saulova, i da se utvrdi prijesto Davidov nad Izrailjem i nad Judom, od Dana do Virsaveje.

11 S nem tudott többé felelni Abnérnek semmit, mivelhogy félt tőle.

I on ne može više ništa odgovoriti Aveniru, jer ga se bojaše.

12 Ekkor küldött Abnér a helyéről követeket Dávidhoz, mondván: Kié az ország – mondván: kösd meg velem a szövetségedet, ímhol kezem veled van, hogy feléd fordítsam az egész Izraelt.

I Avenir posla poslanike k Davidu od sebe i poruèi: èija je zemlja? I poruèi mu: uèini vjeru sa mnom, i evo ruka æe moja biti s tobom, da obratim k tebi svega Izrailja.

13 Mondta: Jó, én szövetséget kötök veled, csakhogy egy dolgot kérek én tőled, mondván: ne lásd arcomat, hacsak előbb el nem hozod Míkhált, Sául leányát, amidőn eljössz látni arcomat.

A on odgovori: dobro; ja æu uèiniti vjeru s tobom; ali jedno ištem od tebe, i to: da ne vidiš lica mojega ako mi prvo ne dovedeš Mihalu kæer Saulovu, kad doðeš da vidiš lice moje.

14 És küldött Dávid követeket Isbósethez, Sául fiához, mondván: Adjad a feleségemet, Míkhált, kit eljegyeztem magamnak a filiszteusoknak száz előbőrén.

I posla David poslanike k Isvosteju sinu Saulovu, i poruèi mu: daj mi ženu moju Mihalu, koju isprosih za sto okrajaka Filistejskih.

15 Erre küldött Isbóset és elvette őt férjétől, Paltíéltől, Lájis fiától.

I Isvostej posla te je uze od muža, od Faltila, sina Laisova.

16 És ment vele férje, menve és sírva mögötte Bachúrímig; ekkor szólt hozzá Abnér: Menj, térj vissza! És visszatért.

A muž njezin poðe s njom, i jednako plakaše za njom do Vaurima. Tada mu reèe Avenir: idi, vrati se natrag. I on se vrati.

17 Abnér szava pedig volt Izrael véneihez, mondván: Tegnap és tegnapelőtt is Dávidot akartátok királyul magatok fölé.

Potom Avenir govori starješinama Izrailjskim, i reèe im: preðe tražiste Davida da bude car nad vama.

18 Most tehát cselekedjetek, mert az Örökkévaló szólt Dávid felől, mondván: Dávid szolgám keze által segítem meg népemet, Izraelt a filiszteusok kezéből és mind az ellenségeik kezéből.

Eto sada uèinite; jer je Gospod rekao za Davida govoreæi: preko Davida sluge svojega izbaviæu narod svoj Izrailja iz ruku Filistejskih i iz ruku svijeh neprijatelja njihovijeh.

19 Beszélt is Abnér Benjámin fülei hallatára; el is ment Abnér, hogy elmondja Dávid fülei hallatára Chebrónban mindazt, mi jónak tetszett Izrael szemeiben és Benjámin egész házának szemeiben.

Tako govori Avenir i sinovima Venijaminovijem. Potom otide Avenir i u Hevron da kaže Davidu sve što za dobro naðe Izrailj i sav dom Venijaminov.

20 Eljött Abnér Dávidhoz Chebrónba és vele húsz ember; és szerzett Dávid lakomát Abnér számára és a vele levő emberek számára.

I kad doðe Avenir k Davidu u Hevron i s njim dvadeset ljudi, uèini David gozbu Aveniru i ljudima koji bijahu s njim.

21 És szólt Abnér Dávidhoz: Hadd kelek föl, hogy menjek és összegyűjtsem uramhoz a királyhoz egész Izraelt, hogy szövetséget kössenek veled és király légy mindazon, amit kíván lelked. Erre elbocsátotta Dávid Abnért, és elment békében.

I reèe Avenir Davidu: da ustanem i idem da skupim k caru gospodaru svojemu sav narod Izrailjev da uèine vjeru s tobom, pa da caruješ kako ti duša želi. I David otpusti Avenira da ide s mirom.

22 De íme Dávid szolgái meg Jóáb jöttek a hadjáratból, és sok zsákmányt hoztak magukkal; Abnér pedig nem volt Dávidnál Chebrónban, mert elbocsátotta, és elment békében.

A gle, sluge Davidove vraæahu se s Joavom iz boja, i tjerahu sa sobom velik plijen; a Avenir veæ ne bješe kod Davida u Hevronu, jer ga otpusti, te otide s mirom.

23 Jóáb és a vele levő egész sereg megérkeztek, ekkor tudtára adták Jóábnak, mondván: Eljött Abnér, Nér fia, a királyhoz, elbocsátotta és elment békében.

Joav dakle i sva vojska što bješe s njim doðoše onamo; i javiše Joavu govoreæi: Avenir sin Nirov dolazio je k caru, i on ga otpusti te otide s mirom.

24 Erre bement Jóáb a királyhoz és mondta: Mit cselekedtél? Íme eljött hozzád Abnér, minek is bocsátottad el és el is ment?

I Joav otide k caru i reèe: šta uèini? Gle, Avenir je dolazio k tebi; zašto ga pusti te otide?

25 Ismered Abnért, Nér fiát, hogy téged rászedni jött és hogy megtudja mentedet és jöttedet és hogy megtudjon mindent, amit cselekszel.

Poznaješ li Avenira sina Nirova? dolazio je da te prevari, da vidi kuda hodiš i da dozna sve šta radiš.

26 Erre kiment Jóáb Dávidtól, követeket küldött Abnér után és visszahozták őt a Szíra-kútjától; Dávid pedig nem tudta.

Potom otišav Joav od Davida posla ljude za Avenirom da ga vrate od studenca Sire, a David ne znadijaše za to.

27 Midőn visszajött Abnér Chebrónba, félrevezette őt Jóáb a kapuba, hogy vele titokban beszéljen; ott ágyékba ütötte őt, hogy meghalt, Aszáélnek, testvérének véreért.

I kad se vrati Avenir u Hevron, odvede ga Joav na stranu pod vrata kao da govori s njim nasamo; ondje ga udari pod peto rebro, te umrije za krv Asaila brata njegova.

28 Meghallotta Dávid ezután és mondta: ártatlan vagyok én meg királyságom az Örökkévalónál mindörökre Abnér, Nér fia elontott vérében.

A kad David poslije to èu, reèe: ja nijesam kriv ni carstvo moje pred Gospodom dovijeka za krv Avenira sina Nirova.

29 Szálljon Jóáb fejére és atyjának egész házára, és Jóáb házából ne szűnjön meg a folyós, bélpoklos, mankót tartó, kard által eleső és kenyér nélkül szűkölködő!

Neka padne na glavu Joavovu i na sav dom oca njegova; i neka dom Joavov ne bude nikad bez èovjeka bolna od teèenja ili gubava ili koji ide o štapu ili koji padne od maèa ili koji nema hljeba.

30 Jóáb pedig és testvére Abísáj meggyilkolták Abnért, mivel hogy megölte testvérüket, Aszáélt Gibeónban, a háborúban.

Tako Joav i Avisaj brat njegov ubiše Avenira što on pogubi Asaila brata njihova kod Gavaona u boju.

31 És szólt Dávid Jóábhoz és az egész néphez, mely nála volt: Szaggassátok meg ruháitokat, kössetek fel zsákokat és tartsatok gyászt Abnér előtt, Dávid király pedig a koporsó után ment.

I reèe David Joavu i svemu narodu koji bijaše s njim: razderite haljine svoje i pripašite kostrijet, i plaèite za Avenirom. I car David iðaše za nosilima.

32 Eltemették Abnért Chebrónban; ekkor fölemelte a király hangját és sírt. Abnér sírja mellett és az egész nép is sírt.

A kad pogreboše Avenira u Hevronu, car podiže glas svoj i plaka na grobu Avenirovu; plaka i sav narod.

33 Gyászdalt mondott a király Abnér fölött és szólt: Hát amint aljas hal meg, úgy kellett meghalnia Abnérnek!

I narièuæi za Avenirom reèe: umrije li Avenir kako umire bezumnik?

34 Kezeid megkötözve nem voltak, lábaidat béklyóba nem vetették; mint ahogy elesnek a gazság fiai, úgy estél el! És tovább sírt fölötte az egész nép.

Ruke tvoje ne biše vezane, niti noge tvoje u okov okovane; pao si kao što se pada od nevaljalijeh ljudi. Tada još veæma plaka za njim sav narod.

35 És eljött az egész nép, hogy még nappal kenyeret nyújtsanak Dávidnak, de megesküdött Dávid, mondván: Így tegyen velem Isten és így folytassa – bizony naplemente előtt nem ízlelek kenyeret vagy bármit.

I doðe sav narod nudeæi Davida da jede što, dok još bijaše dan; ali se David zakle i reèe: Bog neka mi uèini tako, i tako neka doda, ako okusim hljeba ili što drugo dok ne zaðe sunce.

36 Az egész nép megértette, és jónak tetszett szemeikben; egészen úgy, amint tett a király, jónak tetszett az egész nép szemeiben.

I sav narod èu to, i bi im po volji; što god èinjaše car, bješe po volji svemu narodu.

37 És megtudta az egész nép meg egész Izrael ama napon, hogy nem a királytól volt az, hogy megölték Abnért, Nér fiát.

I pozna sav narod i sav Izrailj u onaj dan da nije bilo od cara što pogibe Avenir sin Nirov.

38 És szólt a király a szolgáihoz Nem tudjátok-e, hogy vezér és nagy ember esett el a napon Izraelben!

I car reèe slugama svojim: ne znate li da je vojvoda i to veliki poginuo danas u Izrailju?

39 Én pedig ma gyönge vagyok, bár fölkenve királynak, de ezek az emberek, Czerúja fiai keményebbek nálam; fizessen meg az Örökkévaló annak, ki a rosszat teszi, rosszasága szerint.

Ali ja sam sada još slab, ako i jesam pomazani car; a ovi ljudi, sinovi Serujini, vrlo su mi silni. Neka Gospod plati onome koji èini zlo prema zloæi njegovoj.