< 2 Sámuel 24 >

1 Az Örökkévaló haragja ismét föllobbant Izrael ellen és ellenük indította Dávidot, mondván: Menj, számláld meg Izraelt és Jehúdát.
And again the anger of Jehovah was kindled against Israel, and he moved David against them, saying, Go, number Israel and Judah.
2 És szólt a király Jóábhoz, a nála levő hadvezérhez: Járd be, kérlek, mind az Izrael törzseit Dántól Beér-Sébáig, és számláljátok meg a népet, hogy megtudjam a népnek számát.
And the king said to Joab the captain of the army, who was with him, Go now to and fro through all the tribes of Israel, from Dan even to Beersheba, and number ye the people, that I may know the sum of the people.
3 Erre szólt Jóáb a királyhoz: Ám tegyen hozzá az Örökkévaló, a te Istened a néphez, ahogy van, százszor annyit meg annyit, uramnak a királynak szemei pedig lássák ezt; de uram a királyom miért akarja ezt a dolgot?
And Joab said to the king, Now Jehovah thy God add to the people, however many they may be, a hundredfold, and may the eyes of my lord the king see it, but why does my lord the king delight in this thing?
4 De kényszerítette a király szava Jóábot és a hadsereg vezéreit; és elindult Jóáb meg a hadsereg vezérei a király színe elől, hogy megszámlálják a népet, Izraelt.
Notwithstanding, the king's word prevailed against Joab, and against the captains of the army. And Joab and the captains of the army went out from the presence of the king to number the people of Israel.
5 Átkeltek a Jordánon és táboroztak Aróérben, jobbra a völgy közepén levő várostól – Gád és Jáezér felé.
And they passed over the Jordan, and encamped in Aroer on the right side of the city that is in the middle of the valley of Gad, and to Jazer.
6 És eljutottak Gileádba és a Tachtím országába Chodsíba; eljutottak Dán-Jáanba és kanyarodva Czídón felé.
Then they came to Gilead, and to the land of Tahtim-hodshi. And they came to Dan-jaan, and round about to Sidon,
7 És eljutottak Czór erősségéhez, meg mind a chívvi és kanaáni városaiba; és végül jöttek Jehúda délvidékére Beér-Sébáig.
and came to the stronghold of Tyre, and to all the cities of the Hivites, and of the Canaanites. And they went out to the south of Judah, at Beersheba.
8 Így bejárták az egész országot és megjöttek kilenc hónap és húsz nap múltán Jeruzsálembe.
So when they had gone to and fro through all the land, they came to Jerusalem at the end of nine months and twenty days.
9 És átadta Jóáb a népszámlálás számát a királynak; volt pedig Izrael nyolcszázezer hadba való, kardrántó, és Jehúda embere ötszázezer ember.
And Joab gave the sum of the numbering of the people to the king. And there were in Israel eight hundred thousand valiant men who drew the sword, and the men of Judah were five hundred thousand men.
10 De furdalta Dávidot a lelke, annak utána, hogy megszámlálta a népet – és szólt Dávid az Örökkévalóhoz: Nagyon vétkeztem azzal, amit cselekedtem; de most, Örökkévaló, tűntesd el szolgád bűnét, mert nagyon balgán viselkedtem.
And David's heart smote him after he had numbered the people. And David said to Jehovah, I have sinned greatly in that which I have done, but now, O Jehovah, put away, I beseech thee, the iniquity of thy servant, for I have done very foolishly.
11 Midőn Dávid reggel fölkelt – az Örökkévaló igéje pedig lett Gád prófétához. Dávid látójához, mondván:
And when David rose up in the morning, the word of Jehovah came to the prophet Gad, David's seer, saying,
12 Menj el és szólj Dávidhoz: így szól az Örökkévaló, hármat akarok rád vetni, válassz magadnak egyet közülük, hogy veled megcselekedjem -
Go and speak to David, Thus says Jehovah, I offer thee three things. Choose thee one of them, that I may do it to thee.
13 bement Gád Dávidhoz és tudtára adta; mondta neki: Jöjjön-e rád hét éven át éhség országodban, vagy hogy három hónapig futamodjál ellenséged elől, ő meg üldöz téged, vagy hogy három napig dögvész legyen országodban? Most tudjad és lássad, mit vigyek küldőmnek válaszul?
So Gad came to David, and told him, and said to him, Shall seven years of famine come to thee in thy land? Or will thou flee three months before thy foes while they pursue thee? Or shall there be three days' pestilence in thy land? Now decide, and see what answer I shall return to him who sent me.
14 Ekkor szólt Dávid Gádhoz Megszorultam nagyon! Hadd essünk csak az Örökkévaló kezébe, mert nagy az irgalma, de ember kezébe ne essem!
And David said to Gad, I am in a great strait. Let us fall now into the hand of Jehovah, for his mercies are great, and let me not fall into the hand of man.
15 És bocsátott az Örökkévaló dögvészt Izraelre reggeltől fogva a meghatározott időig; és meghalt a nép közül Dántól Beér-Sébáig hetvenezer ember.
So Jehovah sent a pestilence upon Israel from the morning even to the time appointed. And there died of the people from Dan even to Beersheba seventy thousand men.
16 Már az angyal kinyújtotta kezét JeruzsáIem ellen, hogy pusztítsa, de meggondolta az Örökkévaló a veszedelmet és mondta az angyalnak, aki pusztított a nép közt: Elég, engedd le kezedet. Az Örökkévaló angyala pedig épen a jebúszi Aravna szérűje mellett volt.
And when the agent stretched out his hand toward Jerusalem to destroy it, Jehovah relented of the evil, and said to the agent who destroyed the people, It is enough. Now stay thy hand. And the agent of Jehovah was by the threshing-floor of Araunah the Jebusite.
17 És szólt Dávid az Örökkévalóhoz, mikor meglátta az angyalt, ki verte a népet, és mondta: Íme, én vétkeztem és bűnt követtem el, de a juhok, mit cselekedtek? Legyen, kérlek, kezed én rajtam és atyám házán!
And David spoke to Jehovah when he saw the agent who smote the people, and said, Lo, I have sinned, and I have done perversely, but these sheep, what have they done? Let thy hand, I pray thee, be against me, and against my father's house.
18 És bement Gád Dávidhoz ama napon és mondta neki: Menj föl, állíts oltárt az Örökkévalónak a jebúszi Aravna szérűjén.
And Gad came that day to David, and said to him, Go up, rear an altar to Jehovah in the threshing-floor of Araunah the Jebusite.
19 És fölment Dávid Gád szava szerint, amint parancsolta az Örökkévaló.
And David went up according to the saying of Gad, as Jehovah commanded.
20 Ekkor kitekintett Aravna és látta a királyt és szolgáit, amint feléhaladnak; erre kiment Aravna és leborult a király előtt arcával a földre.
And Araunah looked forth, and saw the king and his servants coming on toward him. And Araunah went out, and bowed himself before the king with his face to the ground.
21 És mondta Aravna: Miért jött uram, a király az ő szolgájához? Mondta Dávid: Hogy megvegyem tőled a szérűt, hogy oltárt építsek az Örökkévalónak és elálljon a dögvész a néptől.
And Araunah said, Why has my lord the king come to his servant? And David said, To buy the threshing-floor from thee, to build an altar to Jehovah that the plague may be halted from the people.
22 És szólt Aravna Dávidhoz: Vegye és mutassa be uram királyom azt, ami jónak látszik szemeiben; lám itt a tulok az égőáldozatra, meg a cséplőszánok és a marha szerszáma fának.
And Araunah said to David, Let my lord the king take and offer up what seems good to him. Behold, the oxen for the burnt offering, and the threshing instruments and the yokes of the oxen for the wood.
23 Mindent adott Aravna király a királynak. – És szólt Aravna a királyhoz: Az Örökkévaló, a te Istened kedveljen téged!
All this, O king, Araunah gives to the king. And Araunah said to the king, Jehovah thy God accept thee.
24 És szólt Aravnához: Nem, hanem pénzen fogom megvenni tőled, s nem mutatok be az Örökkévalónak, Istenemnek ingyen való áldozatokat. És megvette Dávid a szérűt és a marhát ötven sékel ezüstért.
And the king said to Araunah, No, but I will truly buy it from thee at a price. Neither will I offer burnt offerings to Jehovah my God which cost me nothing. So David bought the threshing-floor and the oxen for fifty shekels of silver.
25 Erre épített ott Dávid oltárt az Örökkévalónak és bemutatott égő- és békeáldozatokat, és engedett az Örökkévaló az ország könyörgésének és elállt a csapás Izraeltől.
And David built there an altar to Jehovah, and offered burnt offerings and peace offerings. So Jehovah was entreated for the land, and the plague was halted from Israel.

< 2 Sámuel 24 >