2 Sámuel 22
1 És elmondta Dávid az Örökkévalónak ez ének szavait, amely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből meg Sául kezéből.
Daudi nĩainĩire Jehova na ciugo cia rwĩmbo rũrũ rĩrĩa Jehova aamũhonokirie kuuma guoko-inĩ gwa thũ ciake ciothe na kuuma guoko-inĩ gwa Saũlũ.
2 Mondta: Oh Örökkévaló, szirtem és váram és megszabadítóm nekem.
Akiuga atĩrĩ:
3 Isten, sziklám, kihez menekülök; pajzsom, üdvöm szaruja, mentsváram és menedékem, segítőm, erőszaktól megsegítesz.
Ngai wakwa nĩwe rwaro rwakwa rwa ihiga, na nĩwe rĩũrĩro rĩakwa,
4 A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
Ngayagĩra Jehova, ũrĩa wagĩrĩire kũgoocagwo,
5 Mert körülfogtak halálnak hullámai, vésznek árjai ijesztettek;
“Ndiihũ cia gĩkuũ nĩciathiũrũrũkĩirie;
Mĩhĩndo ya mbĩrĩra ĩgĩĩthiororokeria; (Sheol h7585)
7 Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez kiáltok: hallotta templomából szavamat, fohászom eljutott füleibe.
Mĩnyamaro-inĩ yakwa ndakaĩire Jehova;
8 Megingott, megrezgett a föld, az ég alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
“Thĩ ĩkĩinaina na ĩgĩthingitha;
9 Füst szállott föl orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
Ndogo ĩkiuma maniũrũ-inĩ make ĩkĩambata na igũrũ;
10 Meghajtotta az eget és leszállt, ködhomály lábai alatt.
Aahingũrire igũrũ agĩikũrũka thĩ;
11 Kérubra ült és repült, megjelent szélnek szárnyain.
Ombũkire akuuĩtwo nĩ ikerubi;
12 Sötétséget tett maga köré sátorrá, vizek tömegét, fellegek sűrűjét.
Ehumbĩrire na nduma,
13 A fényből őelőtte tűzparazsak izzottak.
Kuuma ũkengi ũrĩa warĩ harĩ we,
14 Égből dörög az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja a hangját.
Jehova akĩruruma arĩ kũu igũrũ;
15 Küldött nyilakat és szétszórta őket, villámot és megzavarta.
Aikirie mĩguĩ, akĩharagania thũ,
16 Meglátszottak tengernek medrei, feltárultak a világ alapjai, dorgálásától az Örökkévalónak, orra fuvallatának leheletétől.
Hĩndĩ ĩyo mĩkuru ya iria ĩkĩonekana,
17 Lenyúl magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
“Agĩtambũrũkia guoko gwake kuuma o kũu igũrũ akĩnyiita;
18 Megment hatalmas ellenemtől, gyűlölőimtől, mert erősebbek nálam.
Andeithũrire thũ yakwa ĩrĩ hinya,
19 Elémtörtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
Maanjĩhotoreire mũthenya ũrĩa ndaarĩ na mũtino,
20 Kivezetett engem tágas térre, kiragadt; mert kedvelt engem.
Andutire na nja akĩndwara handũ haariĩ,
21 Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
“Jehova anjĩkĩire maũndũ kũringana na ũthingu wakwa,
22 Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszul Istenemtől;
Nĩgũkorwo nĩnũmĩtie njĩra cia Jehova;
23 mert ítéletei mind előttem vannak és törvényei – nem térek el tőlük.
Mawatho make mothe marĩ mbere yakwa;
24 Gáncstalan voltam előtte: őrizkedtem bűnömtől.
Ngoretwo itarĩ na ũcuuke ndĩ mbere yake,
25 S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, tisztaságom szerint, mely szemei előtt volt.
Jehova andĩhĩte kũringana na ũthingu wakwa,
26 Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan vitézzel gáncstalanul;
“Ũrĩ mwĩhokeku harĩ arĩa makwĩhokete,
27 megtisztulttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
kũrĩ ũrĩa wĩtheragia wĩonanagia ũrĩ mũtheru,
28 S a szegény népet megsegíted, szemeid a büszkék ellen, hogy lealázzad.
Wee ũhonokagia andũ arĩa enyiihia,
29 Mert te vagy mécsesem, Örökkévaló, s az Örökkévaló fénnyé teszi sötétségemet.
Wee Jehova, nĩwe tawa wakwa,
30 Mert veled rohanok meg csapatot, Istenemmel ugrok föl falra.
Ndĩ na ũteithio waku no hote gũtharĩkĩra mbũtũ ya ita;
31 Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, pajzsa ő mind a hozzá menekülőknek.
“Mũrungu-rĩ, njĩra ciake nĩnginyanĩru;
32 Mert ki Isten az Örökkévalón kívül, és ki a szikla Istenünkön kívül?
Nĩ ũndũ-rĩ, nũũ Mũrungu tiga Jehova?
33 Az Isten az én váram, erőm, fölszabadította akadálytól utamat.
Nĩ Mũrungu ũũhotoraga hinya na ũhoti,
34 Olyanná teszi lábaimat mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
Atũmaga magũrũ makwa matengʼere o ta ma thwariga;
35 Harcra tanítja kezeimet, hogy ércíjat fogjanak karjaim.
We nĩwe wonagia moko makwa mũrũĩre wa mbaara;
36 Adtad nekem üdvödnek pajzsát, naggyá tesz a nyájasságod.
Ũũheaga ngo yaku ya ũhootani;
37 Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
Ũnjaramagĩria njĩra ya kũrĩa thiiagĩra,
38 Üldözöm ellenségeimet és megsemmisítem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
“Ndaingatithirie thũ ciakwa na ngĩcihehenja;
39 Elpusztítottam, szétzúztam, hogy föl nem kelnek, elhulltak lábaim alatt.
Ndacihehenjire biũ, ikĩremwo nĩ gũũkĩra,
40 Felöveztél erővel a harcra, legörnyeszted támadóimat alattam.
Wee ũũheaga hinya wa kũrũa mbaara,
41 Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy kiirtsam.
Watũmire thũ ciakwa ihũndũke ciũre,
42 Felnéznek, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
Maakaire mateithio, no hatiarĩ na wa kũmahonokia,
43 Szétmorzsolom őket, mint földnek porát, mint utcák sarát, letaposom, ellapítom.
Ndaamahũũrire makĩhaana ta rũkũngũ rũhinyu rwa thĩ;
44 Megszabadítottál népek küzdelmeitől, megtartasz nemzetek fejének, nem ismertem nép szolgál engem.
“Nĩũũhonoketie ngaaga gũtharĩkĩrwo nĩ andũ akwa;
45 Külföldnek fiai hízelegnek énnekem, fülhallásra engednek nekem.
andũ a kũngĩ mokaga kũrĩ niĩ menyiihĩtie;
46 Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
Othe makuuaga ngoro;
47 Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék Isten, üdvöm sziklája;
“Jehova atũũraga muoyo! O we Rwaro rwakwa rwa Ihiga arogoocwo!
48 az Isten, ki nekem megtorlást enged és népeket ledönt alattam,
We nĩwe Mũrungu ũrĩa ũndĩhagĩria,
49 kiszabadít ellenségeim közül, és támadóim közül fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
nĩwe ũũhonokagia kuuma kũrĩ thũ ciakwa.
50 Azért dicsőítlek, Örökkévaló, a nemzetek között és dallok a nevednek.
Nĩ ũndũ ũcio, Wee Jehova, nĩndĩkũgoocaga ndĩ gatagatĩ ka ndũrĩrĩ,
51 Segítség tornya a királyának és kegyet mivel fölkentjével Dáviddal, meg magzatjával örökké.
Aheaga mũthamaki wake ũhootani mũnene;
