2 Sámuel 22
1 És elmondta Dávid az Örökkévalónak ez ének szavait, amely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből meg Sául kezéből.
And David spoke unto the Lord the words of this song, and on the day that the Lord had delivered him out of the hand of all his enemies, and out of the hand of Saul.
2 Mondta: Oh Örökkévaló, szirtem és váram és megszabadítóm nekem.
And he said, Lord, my rock, my fortress, and my deliverer;
3 Isten, sziklám, kihez menekülök; pajzsom, üdvöm szaruja, mentsváram és menedékem, segítőm, erőszaktól megsegítesz.
God, my rock, in whom I trust; my shield, and the horn of my salvation, my high tower, and my refuge, my saviour! from violence dost thou save me!
4 A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
Praised, I cried, be the Lord, and from my enemies was I saved.
5 Mert körülfogtak halálnak hullámai, vésznek árjai ijesztettek;
For the waves of death encompassed me, the floods of destruction made me afraid;
The bonds of hell encircled me, the snares of death seized on me: (Sheol h7585)
7 Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez kiáltok: hallotta templomából szavamat, fohászom eljutott füleibe.
[When] in my distress I called upon the Lord, and to my God I cried; and he heard from his temple my voice, and my complaint [entered] into his ears.
8 Megingott, megrezgett a föld, az ég alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
Then shook and trembled the earth; the foundations of the heavens were moved; and they shook, because he was wroth.
9 Füst szállott föl orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
Smoke went up in his anger, and consuming fire out of his mouth, coals flamed forth from him.
10 Meghajtotta az eget és leszállt, ködhomály lábai alatt.
And he bent the heavens, and came down, and thick darkness was under his feet.
11 Kérubra ült és repült, megjelent szélnek szárnyain.
And he rode upon a cherub, and flew along, and he was seen upon the wings of the wind.
12 Sötétséget tett maga köré sátorrá, vizek tömegét, fellegek sűrűjét.
And he made darkness round about him into pavilions, heavy masses of waters, thick clouds of the skies.
13 A fényből őelőtte tűzparazsak izzottak.
From the brightness before him flamed forth coals of fire.
14 Égből dörög az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja a hangját.
The Lord thundered from heaven, and the Most High uttered forth his voice.
15 Küldött nyilakat és szétszórta őket, villámot és megzavarta.
And he sent out arrows, and scattered them; lightning, and discomfited them.
16 Meglátszottak tengernek medrei, feltárultak a világ alapjai, dorgálásától az Örökkévalónak, orra fuvallatának leheletétől.
And then were seen the channels of the sea, there were laid open the foundations of the world; at the rebuke of the Lord, through the blast of the breath of his nostrils.
17 Lenyúl magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
He stretched out from above [his hand], he took me; he drew me out from the mighty waters.
18 Megment hatalmas ellenemtől, gyűlölőimtől, mert erősebbek nálam.
He delivered me from my enemy, the strong, from those that hated me, when they were too mighty for me.
19 Elémtörtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
They overcame me on the day of my calamity; but the Lord became my stay;
20 Kivezetett engem tágas térre, kiragadt; mert kedvelt engem.
And he brought me forth into a large space: he delivered me, because he had delight in me.
21 Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
The Lord rewarded me according to my righteousness: according to the purity of my hands did he recompense me.
22 Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszul Istenemtől;
For I had kept the ways of the Lord, and had not wickedly departed from my God.
23 mert ítéletei mind előttem vannak és törvényei – nem térek el tőlük.
For all his ordinances were before me, and from none of his statutes did I depart.
24 Gáncstalan voltam előtte: őrizkedtem bűnömtől.
I was also upright toward him, and I guarded myself against my iniquity.
25 S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, tisztaságom szerint, mely szemei előtt volt.
Therefore did the Lord recompense me according to my righteousness, according to my purity before his eyes.
26 Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan vitézzel gáncstalanul;
With the kind thou wilt show thyself kind; with the upright mighty man thou wilt show thyself upright.
27 megtisztulttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
With the pure thou wilt show thyself pure; and with the perverse thou wilt wage a contest.
28 S a szegény népet megsegíted, szemeid a büszkék ellen, hogy lealázzad.
And the afflicted people thou wilt save; but thy eyes are upon the haughty, [that] thou mayest bring [them] down.
29 Mert te vagy mécsesem, Örökkévaló, s az Örökkévaló fénnyé teszi sötétségemet.
For thou art my lamp, O Lord! and the Lord will enlighten my darkness.
30 Mert veled rohanok meg csapatot, Istenemmel ugrok föl falra.
For [aided] by thee I run through a troop: [helped] by my God I leap over a wall.
31 Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, pajzsa ő mind a hozzá menekülőknek.
As for God—his way is perfect; the word of the Lord is tried; he is a shield to all that trust in him.
32 Mert ki Isten az Örökkévalón kívül, és ki a szikla Istenünkön kívül?
For who is God, save the Lord? and who is a rock, save our God?
33 Az Isten az én váram, erőm, fölszabadította akadálytól utamat.
God is my strength and power; and he rendereth free from obstruction my way.
34 Olyanná teszi lábaimat mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
He maketh my feet like those of the hinds, and upon my high places he causeth me to stand.
35 Harcra tanítja kezeimet, hogy ércíjat fogjanak karjaim.
He teaches my hands for the war, so that a brazen bow is bent by my arms.
36 Adtad nekem üdvödnek pajzsát, naggyá tesz a nyájasságod.
And thou gavest me the shield of thy salvation; and thy assistance hath made me great.
37 Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
Thou enlargest my steps under me, so that my joints do not slip.
38 Üldözöm ellenségeimet és megsemmisítem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
I pursue my enemies and destroy them; and I return not again until I have made an end of them.
39 Elpusztítottam, szétzúztam, hogy föl nem kelnek, elhulltak lábaim alatt.
And I make an end of them, and I crush them, that they cannot rise; and they fall under my feet.
40 Felöveztél erővel a harcra, legörnyeszted támadóimat alattam.
For thou hast girded me with strength for the war; thou subduest my opponents under me.
41 Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy kiirtsam.
And my enemies thou causest to turn their back to me; those that hate me, —that I may destroy them.
42 Felnéznek, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
They look about, but there is none to help; unto the Lord—but he answereth them not.
43 Szétmorzsolom őket, mint földnek porát, mint utcák sarát, letaposom, ellapítom.
And I beat them small as the dust of the earth; as the mire of the street, I stamp them, I tread them down.
44 Megszabadítottál népek küzdelmeitől, megtartasz nemzetek fejének, nem ismertem nép szolgál engem.
Thou hast also delivered me from the contests of my people: thou preservest me to be the head of nations, a people which I know not shall serve me.
45 Külföldnek fiai hízelegnek énnekem, fülhallásra engednek nekem.
The children of the stranger shall utter flattery unto me; as soon as their ear heareth they shall be obedient unto me.
46 Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
The children of the stranger shall fade away, and come forth tottering out of their close places.
47 Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék Isten, üdvöm sziklája;
The Lord liveth, and blessed be my Rock; and exalted be the God, the Rock of my salvation;
48 az Isten, ki nekem megtorlást enged és népeket ledönt alattam,
The God, that granteth me vengeance, and bringeth down nations under me;
49 kiszabadít ellenségeim közül, és támadóim közül fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
And that bringeth me forth from my enemies: also above my opponents thou liftest me up, from the man of violence thou deliverest me.
50 Azért dicsőítlek, Örökkévaló, a nemzetek között és dallok a nevednek.
Therefore will I give thanks unto thee, O Lord, among the nations, and unto thy name will I sing praises;
51 Segítség tornya a királyának és kegyet mivel fölkentjével Dáviddal, meg magzatjával örökké.
[To] the tower of salvation of his king, and who showeth kindness to his anointed, to David and to his seed forever.
