2 Sámuel 21
1 És éhség volt Dávid idejében három éven át, év év után; és kereste Dávid az Örökkévaló színét. – Szólt az Örökkévaló: Sául miatt és a vérontás háza miatt, mivelhogy megölte a Gibeónbelieket.
And there was a famine in the days of David three years, year after year; and David sought the face of Jehovah. And Jehovah said, It is for Saul, and for his bloody house, because he put to death the Gibeonites.
2 Erre elhívta a király a Gibeónbelieket és szólt hozzájuk – a Gibeónbeliek pedig nem Izrael fiai közül valók, hanem az emórinak maradéka közül és Izrael fiai megesküdtek vala nekik, de Sául meg akarta őket verni, mikor buzgólkodott Izrael fiaiért és Jehúdáért –
And the king called the Gibeonites, and said unto them (now the Gibeonites were not of the children of Israel, but of the remnant of the Amorites; and the children of Israel had sworn unto them: and Saul sought to slay them in his zeal for the children of Israel and Judah);
3 szólt Dávid a Gibeónbeliekhez: Mit cselekedjek veletek és mivel szerezzek engesztelést? Majd megáldjátok az Örökkévaló birtokát!
and David said unto the Gibeonites, What shall I do for you? and wherewith shall I make atonement, that ye may bless the inheritance of Jehovah?
4 Mondták neki a Gibeónbeliek: Nincs dolgunk ezüst és arany miatt Sáullal és házával, és nem kell senkit megölnünk Izraelben. Erre mondta: Amit ti mondatok, megteszem nektek.
And the Gibeonites said unto him, It is no matter of silver or gold between us and Saul, or his house; neither is it for us to put any man to death in Israel. And he said, What ye shall say, that will I do for you.
5 Ekkor szóltak a királyhoz: A férfi, ki megsemmisített bennünket és aki olyant gondolt ellenünk, hogy kiirtassunk s meg ne állhassunk Izrael egész határában –
And they said unto the king, The man that consumed us, and that devised against us, [that] we should be destroyed from remaining in any of the borders of Israel,
6 adassék nekünk hét ember annak fiai közül, hogy őket kivégezzük az Örökkévaló színe előtt Gibeában, Sáulnak, az Örökkévaló választottjának városában. – Mondta a király: Én odaadom.
let seven men of his sons be delivered unto us, and we will hang them up unto Jehovah in Gibeah of Saul, the chosen of Jehovah. And the king said, I will give them.
7 De megszánta a király Mefíbósetet Jónátán, Sául fiának fiát, az Örökkévaló esküje miatt, mely közöttük volt, Dávid és Jónátán, Sául fia között.
But the king spared Mephibosheth, the son of Jonathan the son of Saul, because of Jehovah’s oath that was between them, between David and Jonathan the son of Saul.
8 Erre vette a király Riczpa, Ajja leányának két fiát, kiket szült Sáulnak, Armónit és Mefibósetet, meg öt fiát Míkhálnak, Sául leányának, akiket szült a Mechólabeli Adriélnek Barzilláj fiának;
But the king took the two sons of Rizpah the daughter of Aiah, whom she bare unto Saul, Armoni and Mephibosheth; and the five sons of Michal the daughter of Saul, whom she bare to Adriel the son of Barzillai the Meholathite:
9 és adta őket a Gibeónbeliek kezébe, és kivégezték őket a hegyen az Örökkévaló színe előtt és ők elestek heten együtt; s megölettek ők az aratás első napjaiban, az árpaaratás kezdetén.
and he delivered them into the hands of the Gibeonites, and they hanged them in the mountain before Jehovah, and they fell [all] seven together. And they were put to death in the days of harvest, in the first days, at the beginning of barley harvest.
10 Ekkor vette Riczpa, Ajja leánya, a zsákot és kiterítette azt maga előtt a sziklán az aratás kezdetétől fogva, amíg víz omlott rájuk az égből; és nem engedte rájuk ereszkedni az ég madarát nappal, sem a mező vadját éjjel.
And Rizpah the daughter of Aiah took sackcloth, and spread it for her upon the rock, from the beginning of harvest until water was poured upon them from heaven; and she suffered neither the birds of the heavens to rest on them by day, nor the beasts of the field by night.
11 És tudtára adták Dávidnak, hogy mit cselekedett Riczpa, Ajja leánya, Sául ágyasa.
And it was told David what Rizpah the daughter of Aiah, the concubine of Saul, had done.
12 Ekkor ment Dávid és elvette Sául csontjait és fiának Jónátánnak csontjait Jábés-Gileád uraitól, akik ellopták volt azokat Bét-Sán piacáról, ahol őket fölakasztották a filiszteusok ama napon, melyen a filiszteusok megverték Sáult Gilbóában.
And David went and took the bones of Saul and the bones of Jonathan his son from the men of Jabesh-gilead, who had stolen them from the street of Beth-shan, where the Philistines had hanged them, in the day that the Philistines slew Saul in Gilboa;
13 És fölvitte onnan Sául csontjait és fiának Jónátánnak csontjait és összeszedték aki végzettek csontjait is.
and he brought up from thence the bones of Saul and the bones of Jonathan his son: and they gathered the bones of them that were hanged.
14 És eltemették Sáulnak és fiának, Jónátánnak csontjait Benjámin országában Czélában atyjának, Kisnek sírjában; és megtették mindazt, amit parancsolt a király. S engedett az Örökkévaló az ország fohászának ezekután.
And they buried the bones of Saul and Jonathan his son in the country of Benjamin in Zela, in the sepulchre of Kish his father: and they performed all that the king commanded. And after that God was entreated for the land.
15 És újra volt háborúja a filiszteusoknak Izrael ellen. Lement Dávid meg szolgái vele és harcoltak a filiszteusokkal és elbágyadt Dávid.
And the Philistines had war again with Israel; and David went down, and his servants with him, and fought against the Philistines. And David waxed faint;
16 Jisbí-Benób pedig, aki a Ráfa szülöttjei közt volt – dárdájának súlya háromszáz sékel réz és új karddal volt felövezve – azt mondta, hogy megveri Dávidot;
and Ishbi-benob, who was of the sons of the giant, the weight of whose spear was three hundred [shekels] of brass in weight, he being girded with a new [sword], thought to have slain David.
17 de segített neki Abisáj, Czerújá fia, megverte a filiszteust és megölte őt. Akkor esküdtek Dávid emberei ő neki, mondván: Nem fogsz többé kivonulni velünk a háborúba, hogy ki ne oltsd Izrael mécsesét.
But Abishai the son of Zeruiah succored him, and smote the Philistine, and killed him. Then the men of David sware unto him, saying, Thou shalt go no more out with us to battle, that thou quench not the lamp of Israel.
18 Történt ennek utána, újra volt a háború a filiszteusokkal Góbban; akkor megverte a Chúsabeli Szíbbekhaj Száfot, a Ráfa szülöttjei közül valót.
And it came to pass after this, that there was again war with the Philistines at Gob: then Sibbecai the Hushathite slew Saph, who was of the sons of the giant.
19 És újra volt a háború a filiszteusokkal Góbban és megverte Elchánán, a Bét-Léchembeli Jáaré-Óregím fia, a Gátbeli Goliátot – az ő dárdájának nyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája.
And there was again war with the Philistines at Gob; and Elhanan the son of Jaare-oregim the Beth-lehemite slew Goliath the Gittite, the staff of whose spear was like a weaver’s beam.
20 És újra volt háború Gátban; és volt egy termetes férfi, kezének ujjai és lábainak ujjai hat meg hat, számszerint huszonnégy, ő is Ráfától született;
And there was again war at Gath, where was a man of great stature, that had on every hand six fingers, and on every foot six toes, four and twenty in number; and he also was born to the giant.
21 gyalázta Izraelt, de megverte őt Jónátán, Símeának, Dávid testvérének a fia.
And when he defied Israel, Jonathan the son of Shimei, David’s brother, slew him.
22 Ez a négy született Ráfától Gátban; és ezek elestek Dávid keze által és szolgáinak keze által.
These four were born to the giant in Gath; and they fell by the hand of David, and by the hand of his servants.
