2 Sámuel 16
1 Dávid elindult egy keveset a hegycsúcsról, és íme elébe jön Czíba, Mefíbóset legénye, meg egy pár fölnyergelt szamár, s azokon kétszáz kenyér, száz aszuszőlőlepény, száz fügelepény és egy tömlő bor.
Sa dihang nakalakaw na si David sa dili pa tantong layo, lampas sa tumoy sa bungtod, misugat kaniya si Ziba ang sulugoon ni Mefiboset uban sa paris nga mga asno nga adunay sakang; diha kanila adunay 200 ka buok nga tinapay, 100 sa linain nga mga pasas, ug 100 ka pungpong sa igos, ug panit nga gisudlan ug bino.
2 És szólt a király Czíbához: Mi a szándékod ezekkel? Mondta Czíba: A szamarak a király háza számára valók, hogy rájuk üljenek, a kenyér és a füge, hogy abból egyenek a legények, a bor pedig, hogy igyék a bágyadt a pusztában.
Ang hari miingon kang Ziba, “Nganong gidala mo man kining mga butanga?” Mitubag si Ziba, “Ang mga asno mahimong kasakyan sa panimalay sa hari, ang tinapay ug tinapay nga adunay igos alang sa pagkaon sa imong katawhan, ug ang bino aron adunay mainom alang kang bisan kinsa nga maluya didto sa kamingawan.”
3 Ekkor mondta a király: És hol van uradnak fia? Szólt Czíba a királyhoz: Íme, Jesuzsálemben időzik, mert azt mondta ma visszaadja majd nekem Izrael háza atyám királyságát.
Miingon ang hari, “Ug hain man ang apo sa imong agalon?” Mitubag si Ziba sa hari, “Tan-awa, nagpuyo siya duol sa Jerusalem, tungod kay miingon siya, 'Karong adlawa iuli sa panimalay sa Israel ang gingharian sa akong amahan kanako.”
4 Erre mondta a király Czíbának: Íme, a tied mindaz, ami Mefibóseté. Mondta Czíba: Leborulok, hadd találjak kegyet szemeidben, uram király.
Unya miingon ang hari kang Ziba, “Tan-awa, ang tanan nga iya ni Mefiboset gipanag-iya na nimo.” Mitubag si Ziba, “Mohapa ako sa pagpaubos kanimo, akong agalon, ang hari. Tugoti ako nga makakaplag ug pabor sa imong panan-aw.”
5 Majd meg Bachúrímig ért Dávid király, s íme, onnan kijön egy ember, Sául házának családjából, neve Simeí, Géra fia, kijött s egyre átkozódott.
Sa dihang miabot si David sa Bahurim, didto migawas ang usa ka tawo nga gikan sa banay ni Saul, nga ginganlan ug Simei ang anak nga lalaki ni Gera. Migawas siya nga nagpunay ug tunglo samtang naglakaw.
6 És kövekkel meghajigálta Dávidot meg mind a Dávid király szolgáit, az egész nép pedig és mind a vitézek jobbja és balja felől voltak.
Gibato niya si David ug ngadto usab sa tanang mga opisyal, bisan pag adunay mga kasundalohan ug mga guwardiya nga anaa sa tuo ug wala sa hari.
7 És így szólt Simei átkozódásában: Eredj, eredj, vérontás embere te, alávalóság embere!
Nagpunay ug singgit sa pagtunglo si Simei, “Palayo, hawa nganhi, ikaw nga daotan, ikaw nga mipatay ug daghang tawo!
8 Visszatérítette rád az Örökkévaló mind az elontott vérét Sául házának, kinek helyében király lettél, és adta az Örökkévaló a királyságot Ábsálóm fiadnak kezébe; és lám, benne vagy bajodban, mert vérontás embere vagy.
Gipanimaslan kamong tanan ni Yahweh sa tanang dugo sa pamilya ni Saul, nga imong giilogan ug gingharian. Gihatag ni Yahweh ang gingharian ngadto sa kamot sa imong anak nga si Absalom. Ug karon mapukan ka tungod kay mipatay ka ug daghang tawo.”
9 Ekkor szólt Abisáj, Czerúja fia, a királyhoz: Miért átkozhassa ez a holt eb uramat, a királyt? Hadd megyek át oda, hadd vegyem a fejét.
Unya miiingon sa hari si Abisai nga anak ni Seruia, “Nganong kining patay nga iro nagtunglo man sa akong agalon nga hari? Palihog tugoti ako sa pag-adto kaniya aron nga mapunggotan ko siya ug ulo.”
10 De mondta a király: Mi közöm hozzátok, Czerúja fiai? Ám átkozódjék, mert az Örökkévaló mondta neki: átkozd Dávidot; tehát ki mondhatja: miért cselekedtél így?
Apan miingon ang hari, “Unsa may nabuhat ko kaninyo, mga anak nga lalaki ni Seruia? Gitunglo tingali niya ako tungod kay si Yahweh maoy miingon kaniya, 'Tungloha si David.' Karon kinsa may makaingon kaniya, 'Nganong gitunglo mo man ang hari?'”
11 És szólt Dávid Abisájhoz és mind a szolgáihoz: Íme, fiam, ki testemből származott, életemre tör, hát még aztán ez a Benjáminbeli! Hagyjátok őt, hogy átkozódjék, mert az Örökkévaló mondta neki.
Busa miingon si David kang Abisai ug ngadto sa tanan niyang mga sulugoon, “Tan-awa, ang akong anak, nga gipakatawo gikan sa akong lawas, buot mokuha sa akong kinabuhi. Unsa pa kaha kini nga Benjaminhon karon nga nagtinguha sa akong pagkapukan? Pasagdi siya ug tugoti sa pagtunglo, tungod kay gisugo siya ni Yahweh sa pagbuhat niini.
12 Talán látni fogja az Örökkévaló állapotomat és majd fizet nekem az Örökkévaló jót a mai átkozódása helyett.
Basin pagmakita ni Yahweh ang kagul-anan nga ania kanako, ug baslan ako ug maayo tungod sa iyang pagtunglo kanako karon.”
13 És ment Dávid meg emberei az úton – Simeí pedig a hegy oldalán ment vele szemben és egyre átkozódott; kövekkel hajigált feléje és port szórt rá.
Busa mipadayon ug panaw si David ug ang iyang mga katawhan, samtang si Simei miuban tupad kaniya hangtod sa kilid sa bungtod, nagtunglo ug nanglabay ug abog ug mga bato kaniya samtang naglakaw.
14 És megérkezett a király meg az egész nép, mely vele volt bágyadtan és ott megpihent.
Unya ang hari ug ang tanang katawhan nga miuban kaniya gipangkapoy, ug nagpahulay siya sa dihang mihunong sila alang sa kagabhion.
15 Ábsálóm pedig és az egész nép, Izrael emberei, Jeruzsálembe jöttek, Achítófel is vele.
Samtang si Absalom ug ang tanang katawhan sa Israel nga uban kaniya, miabot sila sa Jerusalem, ug uban kaniya si Ahitofel.
16 És volt, amint Ábsálómhoz jött az Arkibeli Chúsáj, Dávidnak barátja, így szólt: Chúsáj Ábsálómhoz: Éljen a király, éljen a király!
Nahitabo kini sa dihang si Husai nga Arkihanon, nga higala ni David miadto kang Absalom, ug si Husai miingon kang Absalom, “Mabuhi ang hari! Mabuhi ang hari!”
17 Erre szólt Ábsálóm Chúsájhoz: Ez a te szereteted barátod iránt, miért nem mentél barátoddal?
Miingon si Absalom kang Husai, “Mao ba kini ang imong pagkamaunongon sa imong higala? Nganong wala ka man miuban kaniya?”
18 Szólt Chúsáj Ábsálómhoz: Nem, hanem akit választott az Örökkévaló meg ez a nép és mind az Izrael emberei, azé vagyok és nála maradok.
Miingon si Husai kang Absalom, “Dili! Hinuon, kadtong gipili ni Yahweh ug niining mga tawo ug sa tanang katawhan sa Israel, nianang tawhana ako mahisakop, ug magpabilin ako kaniya.
19 Másodszor pedig, kinek szolgálok majd? Nemde a fiának; amint szolgáltam atyád színe előtt, akképpen leszek a te színed előtt.
Ug usab, kinsa man ang tawo nga akong alagaran? Dili ba mag-alagad man ako sa iyang anak? Sama sa akong pag-alagad sa imong amahan, alagaran ko ikaw.”
20 És szólt Ábsálóm Achítófelhez: Adjatok ám tanácsot, mit cselekedjünk?
Unya miingon si Absalom kang Ahitofel, “Hatagi kami ug tambag kung unsa ang among buhaton.”
21 Erre szólt Achítófel Ábsálómhoz: Menj be atyád ágyasaihoz, akiket a ház őrzésére hagyott; majd ha hallja egész Izrael, fogy rossz hírbe jutottál atyádnál, akkor megerősödnek mind a veled levők kezei.
Mitubag si Ahitofel kang Absalom, “Lakaw ug pakigdulog sa mga ulipong puyopuyo sa imong amahan nga gibilin niya aron sa pag-atiman sa palasyo, ug makadungog ang tanang Israel nga nahimo kang baho sa imong amahan. Ug ang tanang kamot sa mga mikuyog kanimo malig-on.”
22 És fölvonták Ábsálóm számára a sátrat a tetőn; és bement Ábsálóm atyja ágyasaihoz egész Izrael szeme láttára.
Busa nagbukhad sila ug tolda alang kang Absalom ngadto sa atop sa palasyo, ug nakigdulog si Absalom sa mga ulipong asawa sa iyang amahan atubangan sa tanang tawo sa Israel.
23 Achítófel tanácsa pedig, melyet tanácsolt ama napokban, úgy mint mikor valaki megkérdezi Isten igéjét- olyan volt Achítófel minden tanácsa Dávid előtt is, Ábsálóm előtt is.
Karon ang tambag ni Ahitofel nga iyang gihatag niadtong mga adlawa ingon sa usa ka tawo nga nakadungog gikan mismo sa baba sa Dios. Mao kana ang pagtan-aw ni David ug ni Absalom sa tanang tambag ni Ahitofel.
