< 2 Sámuel 10 >
1 Történt ezután, meghalt Ammón fiainak király a és király lett helyette fia, Chánún.
Nokufamba kwenguva mambo wavaAmoni akafa, mwanakomana wake Hanuni akamutevera paumambo.
2 Mondta Dávid: Hadd tegyek szeretetet Chánúnnal, Náchás fiával, valamint az atyja tett velem szeretetet. És oda küldött Dávid, hogy őt vigasztalja szolgái által atyja felől és elérkeztek Dávid szolgái Ammón fiainak országába.
Dhavhidhi akafunga kuti, “Ndichaitira Hanuni mwanakomana waNahashi tsitsi, sokundiitira tsitsi kwakaita baba vake.” Naizvozvo Dhavhidhi akatuma nhume kundobata Hanuni maoko pamusoro pababa vake. Vanhu vaDhavhidhi vakati vasvika kunyika yavaAmoni,
3 És szóltak Ammón fiainak nagyjai Chánúnhoz, az ő urukhoz: Vajon tisztelni akarja-e Dávid atyádat a szemeidben, hogy vigasztalókat küldött neked? Nemde azért, hogy kikutassa a várost és kikémlelje és feldúlja, küldte Dávid hozzád az ő szolgáit.
machinda avaAmoni akati kuna Hanuni mambo wavo, “Munofunga here imi kuti Dhavhidhi ari kuremekedza baba venyu nokutumira kwaaita vanhu vake kuzochema nemi? Dhavhidhi haana kuvatuma here kuti vazoongorora guta nokurisora kuti vagoriparadza?”
4 Ekkor vette Chánún Dávid szolgáit, lenyíratta szakálluk felét, felében levágatta ruháikat alfelükig és elbocsátotta őket.
Naizvozvo Hanuni akabata vanhu vaDhavhidhi, akavaveura rumwe rutivi rwendebvu, akacheka zvipfeko zvavo napakati kumagaro, ndokuvadzinga.
5 Tudtára adták Dávidnak és elébük küldött, mert nagyon megszégyenülve voltak a férfiak, és mondta a király: Maradjatok Jeríchóban, míg megnő szakállatok és majd visszatértek.
Zvino Dhavhidhi akati audzwa nezvazvo, akatuma nhume kundosangana navarume ava, nokuti vakanga vanyadziswa zvikuru. Mambo akati, “Chimbogarai henyu paJeriko kudzamara ndebvu dzenyu dzakura, mugozouya.”
6 És látták Ammón fiai, hogy rossz hírbe keveredtek Dávidnál, akkor küldtek Ammón fiai és bérbe fogadtak Arám-Bét-Rechóbtól és Arám-Czóbától húszezer gyalogost és Máakha királyától ezer embert, Tób embereit pedig tizenkétezer embert.
Zvino vaAmoni pavakaziva kuti vakanga vonhuhwa pamberi paDhavhidhi, vakatenga varwi vetsoka zviuru makumi maviri zvavaAramu kubva kuBheti Rehobhi neZobha, pamwe chete namambo weMaaka navarume chiuru chimwe, uye navarume zviuru gumi nezviviri vaibva kuTobhi.
7 Midőn meghallotta Dávid, elküldte Jóábot és az egész sereget, a vitézeket.
Paakazvinzwa, Dhavhidhi akatumira Joabhu navarume vose veboka ravarwi.
8 Kivonultak Ammón fiai és harcra sorakoztak a kapu bejáratán; Arám-Czóba pedig és Rechób, meg Tób emberei és Máakha külön voltak a mezőn.
VaAmoni vakabuda pasuo reguta ravo ndokubva vazvironga kuti varwe, uye vaAramu veZobha neRehobhi navarume veTobhi neveMaaka vakanga vari voga mubani.
9 Mikor látta Jóáb, hogy ellene fordul a harcnak éle előlről és hátulról is, választott mind az Izrael válogatottjai közül és sorakozott Arám ellen.
Joabhu akaona kuti akanga akombwa navarwi mberi neshure; naizvozvo akasarudza dzimwe mhare dzavaIsraeri ndokuvaendesa kundorwisa vaAramu.
10 A többi népet pedig testvérének Absájnak kezébe adta; és sorakozott Ammón fiai ellen.
Akaisa vamwe vose pasi paAbhishai mukoma wake ndokuvatuma kundorwisa vaAmoni.
11 Mondta: Ha erősebb lesz Arám nálam, akkor te légy nekem segítségül, ha pedig Ammón fiai erősebbek lesznek nálad, akkor én megyek neked segíteni.
Joabhu akati, “Kana vaAramu vakandikurira iwe wozouya kuzondinunura; asi kana vaAmoni vakakukurira ipapo ini ndichauya kuzokununura.
12 Légy erős és erősödjünk népünkért és Istenünk városaiért, az Örökkévaló pedig majd azt teszi, ami jónak tetszik szemeiben.
Iva nesimba tirwire vanhu vedu namaguta aMwari wedu takashinga. Jehovha achaita zvinomufadza.”
13 És kiállt Jóáb meg a vele levő nép, harcra Arám ellen, és megfutamodtak előle.
Zvino Joabhu navarwi vake vakaenda kundorwisa vaAramu, ivo vakatiza pamberi pake.
14 Ammón fiai pedig látták, hogy megfutamodott Arám, akkor megfutamodtak Abísáj elől és bementek a városba. Erre visszatért Jóáb Ammón fiaitól és eljött Jeruzsálembe.
VaAmoni pavakaona vaAramu vachitiza, vakatiza pamberi paAbhishai, ndokupinda muguta. Saka Joabhu akadzoka kundorwisa vaAmoni akasvika kuJerusarema.
15 Midőn látta Arám, hogy vereséget szenvedett Izrael előtt, összegyűltek együvé.
VaAramu vakati vaona kuti vakundwa navaIsraeri, vakaunganazve.
16 És Hadád-Ézer küldött és elindította a folyamon túl levő Arámot, és eljutottak Chélámig, Sóbákh pedig, Hadád-Ézer hadvezére, az élükön.
Hadhadhezeri akakokera vaAramu kubva mhiri kwoRwizi; vakaenda kuHeramu vachitungamirirwa naShobhaki mutungamiri wehondo yaHadhadhezeri.
17 Midőn tudtára adták Dávidnak, összegyűjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon és eljutott Chélámba, akkor sorakoztak az Arámbeliek Dávid ellen és harcoltak vele.
Dhavhidhi akati azvinzwa, akaunganidza vaIsraeri vose, vakayambuka Jorodhani vakaenda kuHeramu. VaAramu vakazvigadzirira kuti vasangane naDhavhidhi uye vakarwa naye.
18 S megfutamodott Arám Izrael elől, és megölt Dávid Arámból hétszáz szekérharcost és negyvenezer lovast, Sóbákhot a hadvezérét pedig leütötte, és meghalt ott.
Asi vakatiza pamberi pavaIsraeri, Dhavhidhi akauraya mazana manomwe avachairi vengoro dzamabhiza nezviuru makumi mana zvavarwi vetsoka. Akabaya Shobhaki mutungamiri wehondo yavo, akafira ipapo.
19 Midőn látták mind a királyok, Hadád-Ézer szolgái, hogy vereséget szenvedtek Izrael előtt, békét kötöttek Izraeliek és szolgáikká lettek. És féltek továbbra is segíteni Ammón fiait.
Madzimambo ose akanga ari varanda vaHadhadhezeri akati aona kuti akundwa navaIsraeri, akayanana navaIsraeri uye akava pasi pavo. Saka vaAramu vakatya kubatsira vaAmoni zvakare.