2 Királyok 8

1 Elísá pedig szólt ahhoz az asszonyhoz, kinek a fiát fölélesztette, mondván: Kelj föl és menj el, te meg házad, és tartózkodj, ahol tartózkodhatsz, mert szólította az Örökkévaló az éhséget, és be is jött az országba hét évre.

And Elisha' spoke unto the woman, whose son he had restored to life, saying, Arise, and go, thou and thy household, and sojourn wheresoever thou canst sojourn; for the Lord hath called for a famine, and it is also coming in the land for seven years.

2 Erre fölkelt az asszony és cselekedett az Isten emberének szava szerint; elment ő meg háza s tartózkodott a filiszteusok országában hét évig.

And the woman arose, and did after the word of the man of God; and she went, she with her household, and sojourned in the land of the Philistines seven years.

3 És volt hét év múltán, visszatért az asszony a filiszteusok országából és elindult, hogy kiáltson a királyhoz háza miatt és mezeje miatt.

And it came to pass at the end of seven years, that the woman returned out of the land of the Philistines; and she went forth to cry unto the king for her house and for her land.

4 A király éppen szólt Géchazíhoz, az Isten emberének legényéhez, mondván: Beszéld el, kérlek, nekem mind a nagy dolgokat, melyeket művelt Elísá.

And the king was just speaking with Gechazi the servant of the man of God, saying, Relate to me, I pray thee, all the great things that Elisha' hath done.

5 S midőn éppen elbeszélte a királynak azt, hogy fölélesztette a halottat, íme az asszony, kinek fiát fölélesztette volt, kiáltott a királyhoz háza miatt és mezeje miatt. Ekkor mondta Géchazí: Uram király, ez az asszony és ez a fia, kit fölélesztett Elísá

And it came to pass, as he was just relating to the king how he had restored the dead to life, that, behold, the woman, whose son he had restored to life, cried to the king for her house and for her land. And Gechazi said, My lord, O king, this is the woman, and this is her son, whom Elisha' restored to life.

6 Erre megkérdezte a király az asszonyt, és elbeszélte neki. És adott melléje a király egy udvari tisztet, mondván: Szerezd vissza mindazt, a mi az övé és mind a mező termését, azon naptól fogva, hogy elhagyta az országot mostanáig.

And the king asked of the woman, who related it to him. So the king appointed unto her a certain officer, saying, Restore all that belongeth to her, and all the products of the field since the day that she left the land, even until now.

7 Elment Elísá Damaszkuszba, Ben-Hadád pedig, Arám királya, beteg volt; tudtára adták neki, mondván: Ide jött az Isten embere.

And Elisha' came to Damascus; and Ben-hadad, the king of Syria, was sick; and it was told him, saying, The man of God is come even hither.

8 És szólt a király Chazáélhez: Végy a kezedbe ajándékot és menj az Isten emberének elejébe és kérdezd meg tőle az Örökkévalót, mondván: meggyógyulok-e ebből a betegségből?

And the king said unto Chazael, Take a present in thy hand, and go to meet the man of God, and inquire of the Lord from him, saying, Shall I recover from this sickness?

9 Elejébe ment tehát Chazáél, vett a kezébe ajándékot, meg Damaszkusz minden javát, negyven teve terhét; oda ment, megállt előtte és mondta: Fiad Ben-Hadád, Arám királya, küldött engem hozzád, mondván: meggyógyulok-e ebből a betegségből?

So Chazael went to meet him, and took a present in his hand, and all manner of good things of Damascus, a burden for forty camels, and he came and stood before him, and said, Thy son Ben-hadad the king of Syria hath sent me to thee, saying, Shall I recover from this sickness?

10 Szólt hozzá Elísá: Menj, mondd neki: meg fogsz gyógyulni. De az Örökkévaló azt láttatta velem, hogy meg fog halni.

And Elisha' said unto him, Go, say unto him, Thou mayest certainly recover; nevertheless the Lord hath shown me that he shall surely die.

11 Megmerevítette az arcát és feléje fordította szégyellésig; ekkor sírt az Isten embere.

And he restrained his countenance, and held back as long as he could: and then wept the man of God.

12 És mondta Chazáél: Miért sír uram? Mondta: Mert tudom, mi rosszat fogsz tenni Izraél fiaival: erősségeiket tűzbe borítod, ifjaikat karddal ölöd meg, kisdedeiket szétzúzod és várandósaikat fölhasítod.

And Chazael said, Why doth my Lord weep? And he said, Because I know what evil thou wilt do unto the children of Israel: their strong-holds wilt thou set on fire, and their young men wilt thou slay with the sword, and their children wilt thou dash, and their pregnant women wilt thou rip up.

13 Erre mondta Chazáél: Micsoda a te szolgád, a kutya, hogy ezt a nagy dolgot mívelje? Mondta Elísá: Láttatta velem az Örökkévaló, hogy te leszel király Arám fölött.

And Chazael said, But what is thy servant, the dog, that he should do this great thing? And Elisha' said, The Lord hath caused me to see thee as king over Syria.

14 Elment Elísától és bement urához. Mondta neki: Mit mondott neked Elísá? Mondta: Azt mondta nekem, meg fogsz gyógyulni.

So he went away from Elisha', and came to his master; who said to him, What hath Elisha' said to thee? And he said, he said to me that thou couldst surely recover.

15 És volt másnap, fogta a takarót, vízbe mártotta, arcára terítette, és meghalt. És király lett helyette Chazáél.

And it came to pass on the morrow, that he took a cover lid, and dipped it in water, and spread it over his face, and he died: and Chazael became king in his stead.

16 És ötödik évében Jórámnak, Acháb fiának, aki Izraél királya volt, míg Jehósáfát még királya volt Jehúdának, király lett Jehórám, Jehósáfátnak, Jehúda királyának fia.

And in the fifth year of Joram the son of Achab the king of Israel, Jehoshaphat being yet king of Judah, Jehoram the son of Jehoshaphat the king of Judah became king.

17 Harminckét éves volt, mikor király lett, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben.

Thirty and two years old was he when he became king, and eight years did he reign in Jerusalem.

18 És járt Izraél királyainak útjain, amint cselekedtek az Acháb házából valók, mert Achábnak leányát vette feleségül; és tette azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben.

And he walked in the way of the kings of Israel, as the house of Achab had done; for a daughter of Achab had he for wife: and he did what is evil in the eyes of the Lord.

19 De nem akarta az Örökkévaló elpusztítaní Jehúdát Dávid, az ő szolgája kedvéért, amint mondta neki, hogy ad mécsest neki és fiainak minden időben.

Yet would the Lord not destroy Judah for the sake of David his servant, as he said unto him, to give him a government and to his children at all times.

20 Az ő napjaiban pártolt el Edóm Jehúda keze alól és tettek maguk fölé királyt.

In his days Edom revolted from under the power of Judah, and they appointed a king over themselves.

21 Ekkor Jórám Cáírba vonult s az egész szekérhad ő vele. És ő fölkelt éjjel és megverte Edómot, mely körülvette őt meg a szekérhad vezéreit, és megfutott a nép a sátraihoz.

And Joram went over to Za'ir, and all the chariots were with him; and he rose up by night, and smote the Edomites who compassed him about, and the captains of the chariots: and the people fled unto their tents.

22 Így elpártolt Edóm Jehúda keze alól mind e mai napig; akkor pártolt el Libna abban az időben.

Yet Edom revolted from under the power of Judah even until this day; then did Libnah revolt at the same time.

23 Jórám egyéb dolgai pedig és mindaz, amit tett, nemde meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében.

And the rest of the acts of Joram, and all that he did, behold, they are written in the book of the chronicles of the kings of Judah.

24 És feküdt Jórám ősei mellé és eltemették ősei mellett Dávid városában. És király lett utána fia, Achazjáhú.

And Joram slept with his fathers, and was buried with his fathers in the city of David: and Achazyahu his son became king in his stead.

25 Tizenkettedik évében Jórámnak, Acháb fiának, Izraél királyának, király lett Achazjáhú, Jehórámnak, Jehúda királyának fia.

In the twelfth year of Joram the son of Achab the king of Israel became Achazyahu, the son of Jehoram the king of Judah, king.

26 Huszonkét éves volt Achazjáhu, mikor király lett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Ataljáhú, Omrinak Izraél királyának leánya.

Two and twenty years old was Achazyahu when he became king; and one year did he reign in Jerusalem. And his mother's name was 'Athalyahu, the [grand-]daughter of 'Omri the king of Israel.

27 És járt Acháb házának útján és tette azt, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben, valamint Acháb háza, mert Acháb házának volt a veje.

And he walked in the way of the house of Achab, and did what is evil in the eyes of the Lord, like the house of Achab; for he was the son-in-law of the house of Achab.

28 Elment Jórámmal, Acháb fiával háborúba Chazáél, Arám királya ellen Rámót-Gileádba; de megverték az Arámbeliek Jórámot.

And he went with Joram the son of Achab to the war against Chazael the king of Syria at Ramoth-gil'ad: and the Syrians smote Joram.

29 És visszament Jórám király, hogy gyógíttassa magát Jizreélben a sebekből, melyeket ütöttek rajta az Arámbelíek Rámában, amikor harcolt Chazáél, Arám királya ellen; Achazjáhú, Jehórám fia pedig, Jehúda királya, lement, hogy meglátogassa Jórámot, Acháb fiát Jizreélben, mert beteg volt.

And king Joram returned to be healed in Yizre'el of the wounds which the Syrians had inflicted on him at Ramah, when he was fighting against Chazael the king of Syria. And Achazyahu the son of Jehoram the king of Judah went down to see Joram the son of Achab in Yizre'el, because he was sick.