2 Királyok 25
1 És volt uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedikén, jött Nebúkacineccár, Bábel királya, ő meg egész hadserege Jeruzsálem alá és táborozott ellene; és építettek ellene ostrom-tornyokat köröskörül.
És történt az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, és annak tizedik napján, hogy feljött Nabukodonozor, Babilónia királya minden ő seregével Jeruzsálem ellen, és táborba szállott ellene, és köröskörül ostromtornyokat építettek ellene.
2 És ostrom alá került a város, Cidkíjáhú király tizenegyedik évéig.
És megszállva tartatott a város Sédékiás király tizenegyedik esztendejéig;
3 A hónap kilencedikén erős lett az éhség a városban, és nem volt kenyere az ország népének.
De a negyedik hónap kilenczedik napján akkora inség lett a városban, hogy nem volt mit enni a föld népének.
4 Áttöretett a város, mind a harcosok pedig elszöktek éjjel, a két fal közötti kapun át, mely a király kertje mellett volt, míg a kaldeusok a város körül voltak és mentek a síkság felé.
És betöretett a város, és a harczosok mind futni kezdtek éjjel a kettős kőfal között levő kapu útján, a mely a király kertje mellett van; a Káldeusok pedig ott táboroztak a város körül. És a király is elfutott a puszta útján.
5 De a kaldeusok hadserege űzőbe vette a királyt és utólérték őt Jeríchó síkságain; egész hadserege elszéledt tőle.
De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle.
6 Elfogták a királyt és fölvitték őt Bábel királyához és törvényt tartottak fölötte.
És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilónia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte.
7 Cidkíjáhú fiait lemészárolták szemei láttára, Cidkíjáhú szemeit pedig megvakította, békóba verte őt és elvitte Bábelbe.
És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt Babilóniába.
8 És az ötödik hónapban, a hónap hetedikén – tizenkilencedik éve volt Nebúkadneccár királynak, Bábel királyának – eljött Nebúzaradán, a testőrök nagyja, Bábel királyának szolgája Jeruzsálembe.
És az ötödik hónap hetedik napján – ez a Nabukodonozor, babilóniai király uralkodásának tizenkilenczedik esztendeje – feljött Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, Babilónia királyának szolgája Jeruzsálembe;
9 Elégette az Örökkévaló házát és a király házát; meg Jeruzsálem házait mind és minden nagy házat elégetett tűzben.
És felgyújtotta az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálem összes házait és mind a nagy palotákat felégette tűzzel.
10 Jeruzsálem falait pedig körös-körül lerombolta a kaldeusok egész hadserege, mely a testőrök nagyjával volt.
És Jeruzsálem kőfalait köröskörül lerombolta a Káldeusok serege, a mely a vitézek hadnagyával volt.
11 És a többi népet, mely a városban maradt, meg az átszökőket, akik átszöktek Bábel királyához és a többi tömeget számkivetésbe vitte Nebúzaradán, a testőrök nagyja.
A többi népet pedig, a mely a városban még megmaradt volt, és azokat, a kik Babilónia királyához hajlottak, és a többi népet mind elhurczolta Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya.
12 Az ország szegényéből pedig ott hagyott egy részt a testőrök nagyja vincelléreknek és földmíveseknek.
A föld népének csak a szegényéből hagyott ott a vitézek hadnagya szőlőmíveseket és szántó-vető embereket.
13 S a rézoszlopokat, melyek az Örökkévaló házában voltak, a talapzatokat és a réztengert, melyek az Örökkévaló házában voltak, összetörték a kaldeusok és vitték azok rezét Bábelbe.
És a rézoszlopokat, a melyek az Úr házában voltak, és a mosdómedenczék talpait és a réztengert, a mely az Úr házában volt, összetörték a Káldeusok, és azok rezét Babilóniába vitték.
14 A fazekakat és a lapátokat és a késeket és a kanalakat és mind a réz-edényeket, melyekkel szolgálatot tettek, elvitték.
Elvitték a fazekakat is, a lapátokat, a késeket, temjénezőket, és minden, szolgálatra rendelt, egyéb rézedényeket.
15 A serpenyőket pedig és a tálakat, mind az aranyból valókat, mind az ezüstből valókat, elvitte a testőrök nagyja.
És elvitte a vitézek hadnagya a serpenyőket, a medenczéket, a melyek közül némelyek aranyból, némelyek pedig ezüstből voltak,
16 A két oszlop, az egy tenger és a talapzatok, melyeket készített Salamon az Örökkévaló háza számára – mind ez edények rezének nem volt súlya.
A két rézoszlopot, a réztengert és a mosdómedenczék talpait, a melyeket Salamon csinált volt az Úr házában; megmérhetetlen volt mindezeknek az edényeknek a reze.
17 Tizennyolc könyök volt az egyik oszlop magassága, oszlopfő rajta rézből, s az oszlopfő magassága három könyök, meg háló és gránátalmák az oszlopfőn köröskörül, mind rézből; és ilyenek a másik oszlopnak is a hálókon.
Az egyik oszlop magassága tizennyolcz sing volt, és egy rézgömb volt rajta és a gömb három sing magas volt, a gömbön köröskörül hálózat és gránátalmák mind érczből, és ugyanilyen volt a másik oszlop is a hálózattal együtt.
18 És elvitte a testőrök nagyja Szeráját a főpapot, Cefanjáhát, a másodpapot és a három küszöbőrt.
És elhurczolta a vitézek hadnagya Serája papot is, az első rendből és Sofóniás papot, a második rendből és a három ajtónállót,
19 A városból pedig magával vitt egy udvari tisztet, azt, aki rendelve volt a harcosok fölé, és öt férfit azok közül, kik a király személye körül voltak, akik találtattak a városban és a hadvezér íróját, aki seregbe írta az ország népét, meg hatvan férfit az ország népéből, kik találtattak a városban.
És a városból elvitt egy főembert, ki a hadakozó férfiak előljáró hadnagya volt, és öt férfiút, a kik a király körül forgolódtak volt, a kik találtattak a városban, és a sereg hadnagyának íródeákját, a ki sereget gyűjt vala a föld népe közül, és hatvan férfiakat a föld népe közül, a kik ott találtattak a városban.
20 Elvitte azokat Nebúzaradán, a testőrök nagyja és Bábel királyához vezette őket Riblába.
És vevé őket Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, és elvitte Babilónia királyához Riblába,
21 És leütötte Bábel királya őket és megölte Riblában, Chamát országában. Így ment számkivetésbe Jehúda az ő országából.
És levágta őket Babilónia királya, és megölte Riblában a Hámát földjén. És így viteték el Júda az ő földjéről.
22 A Jehúda országában maradt nép pedig, melyet ott hagyott Nebúkadneccár Bábel királya – azok fölé rendelte Gedaljáhút, Achíkám, Sáfán fiának fiát.
A Júda földjén megmaradt népnek pedig, a melyet meghagyott Nabukodonozor, Babilónia királya, Gedáliát, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiát, rendelte tiszttartóul.
23 Midőn hallották mind a seregvezérek, ők meg embereik, hogy kirendelte Bábel királya Gedaljáhút, elmentek Gedaljáhúhoz Micpába: Jismáél, Netanja fia, Jóchánán, Kárésch fia, Szerája, Tanchúmet fia, a Netófaueli, és Jáazanjáhú, a Maakhábelinek fia, ők meg embereik.
Mikor pedig meghallották a seregek hadnagyai mind, és az ő embereik, hogy Babilónia királya Gedáliát tette tiszttartóvá, elmentek Gedáliához Mispába, Izmáel, a Nétánia fia, és Johanán, a Kareáh fia, és Serája, a nétofáti Tánhumet fia, és Jahazánia, Maakáti fia, ők és az ő embereik;
24 Megesküdött Gedaljáhú nekik meg az embereiknek és mondta nekik: Ne féljetek a kaldeusok szolgáitól, maradjatok az országban és szolgáljátok Bábel királyát, és jó dolgotok lészen.
És megesküdött nékik Gedália és az ő embereiknek, és monda nékik: Ne féljetek a Káldeusoknak való szolgálattól. Maradjatok az országban, és szolgáljatok Babilónia királyának, és jó dolgotok lesz.
25 És történt a hetedik hónapban, eljött Jismáél, Netanja, Elisámá fiának a fia, a királyi magzatból való, meg tíz ember ő vele és leütötték Gedaljáhút, úgy hogy meghalt, meg a Jehúdabelieket is és a kaldeusokat, kik vele Micpában voltak.
A hetedik hónapban azonban elment Izmáel, Nétániának, az Elisáma fiának fia, a ki királyi magból volt, és vele tíz férfiú, és megölték Gedáliát és meghalt; és a Zsidókat és a Káldeusokat, a kik ő vele voltak Mispában.
26 Erre fölkelt az egész nép aprajától nagyjáig, meg a seregvezérek és Egyiptomba mentek, mert féltek a kaldeusoktól.
És felkelt az egész nép kicsinytől nagyig és a seregek hadnagyai, és elmentek Égyiptomba; mert féltek a Káldeusoktól.
27 És volt Jehójákhín Jehúda királya számkivetésének harminchetedik évében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonhetedikén, fölemelte Evíl-Meródákh, Bábel királya, amely évben király lett, Jehójákhínnak, Jehúda királyának fejét a fogházból.
És lőn a harminczhetedik esztendőben, Joákinnak, a Júda királyának fogságba hurczoltatása után, a tizenkettedik hónap huszonhetedik napján, kivette Evil-Merodák, Babilónia királya, az ő uralkodásának első esztendejében Joákint, Júda királyát a fogházból;
28 Jóságosan beszélt vele és föléje helyezte trónját azon királyok trónjának, kik nála voltak Bábelben.
És kegyesen beszélt vele, és feljebb tette az ő székét a többi királyok székeinél, a kik nála voltak Babilóniában;
29 Megváltoztatta fogházruháit és evett előtte kenyeret mindig, élete minden napjaiban.
És kicserélte fogsága ruháit, és mindenkor nála volt étele életének minden idejében.
30 És ellátása, állandó ellátás, adatott neki a király részéről, a minden napra való, élete minden napjaiban.
És mindenkor kijárt az ő része, a melyet a király adott néki napról-napra életének minden idejében.
