2 Királyok 25
1 És volt uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedikén, jött Nebúkacineccár, Bábel királya, ő meg egész hadserege Jeruzsálem alá és táborozott ellene; és építettek ellene ostrom-tornyokat köröskörül.
Omiyo e odiechiengʼ mar apar mar dwe mar apar e higa mar ochiko mar loch Zedekia, Nebukadneza ruodh Babulon nodhi gi jolweny mage duto momonjo Jerusalem. Nolworo dala maduongʼno mi ogoyone agengʼa koni gi koni.
2 És ostrom alá került a város, Cidkíjáhú király tizenegyedik évéig.
Dala maduongʼno ne ogone agengʼa nyaka higa mar apar gachiel mar ruoth Zedekia.
3 A hónap kilencedikén erős lett az éhség a városban, és nem volt kenyere az ország népének.
E odiechiengʼ mar ochiko e dwe mar angʼwen kech mane ni e dala maduongʼno nomedore makoro ne onge chiemo mane ji nyalo chamo.
4 Áttöretett a város, mind a harcosok pedig elszöktek éjjel, a két fal közötti kapun át, mely a király kertje mellett volt, míg a kaldeusok a város körül voltak és mentek a síkság felé.
Bangʼ mano ohinga mar dala maduongʼno nomuki kendo jolweny duto noringo ka tony gotieno ka gikalo e rangach man e kind ohinga ariyo man but puoth ruoth, kata obedo ni jo-Babulon nolworo dala maduongʼno kamano. Negiringo ka gichomo Araba,
5 De a kaldeusok hadserege űzőbe vette a királyt és utólérték őt Jeríchó síkságain; egész hadserege elszéledt tőle.
to jolwenj Babulon nolawo ruoth mojuke e pewe Jeriko. Jolwenje duto noringo oweye moke,
6 Elfogták a királyt és fölvitték őt Bábel királyához és törvényt tartottak fölötte.
kendo gimako ruoth. Ne gitere Ribla ir ruodh Babulon, kendo kanyo ema nongʼadne buch twech.
7 Cidkíjáhú fiait lemészárolták szemei láttára, Cidkíjáhú szemeit pedig megvakította, békóba verte őt és elvitte Bábelbe.
Neginego yawuot Zedekia e wangʼe koneno. Bangʼe negigolo wengene oko magitweye gi nyoroche mag nyinyo mi gitere Babulon.
8 És az ötödik hónapban, a hónap hetedikén – tizenkilencedik éve volt Nebúkadneccár királynak, Bábel királyának – eljött Nebúzaradán, a testőrök nagyja, Bábel királyának szolgája Jeruzsálembe.
E odiechiengʼ mar abiriyo mar dwe mar abich e higa mar apar gochiko mar loch Nebukadneza ruodh Babulon, Nebuzaradan jatend jolweny marito ruoth, ma en achiel kuom jodong ruodh Babulon nobiro Jerusalem.
9 Elégette az Örökkévaló házát és a király házát; meg Jeruzsálem házait mind és minden nagy házat elégetett tűzben.
Nowangʼo hekalu mar Jehova Nyasaye, kar dak ruoth kod udi duto man Jerusalem. Bende nowangʼo udi duto moger mabeyo.
10 Jeruzsálem falait pedig körös-körül lerombolta a kaldeusok egész hadserege, mely a testőrök nagyjával volt.
Jolweny duto mag Babulon mane ichiko gi jatend jolweny marito ruoth ne omuko ohinga moluoro Jerusalem.
11 És a többi népet, mely a városban maradt, meg az átszökőket, akik átszöktek Bábel királyához és a többi tömeget számkivetésbe vitte Nebúzaradán, a testőrök nagyja.
Nebuzaradan jatend jolweny notero e twech joma nodongʼ e dala maduongʼno, kaachiel gi oganda mamoko kod joma noringo modhi ir ruodh Babulon mondo otony.
12 Az ország szegényéből pedig ott hagyott egy részt a testőrök nagyja vincelléreknek és földmíveseknek.
To jatend lweny noweyo jopinyno moko mane odhier ahinya mondo oti e puothe mag mzabibu kod puothe mamoko.
13 S a rézoszlopokat, melyek az Örökkévaló házában voltak, a talapzatokat és a réztengert, melyek az Örökkévaló házában voltak, összetörték a kaldeusok és vitték azok rezét Bábelbe.
Jo-Babulon nomuko sirni mag mula, rachungi mag taya kod Karaya Maduongʼ mar mula mane ni e hekalu mar Jehova Nyasaye kendo ne gitero mulago nyaka Babulon.
14 A fazekakat és a lapátokat és a késeket és a kanalakat és mind a réz-edényeket, melyekkel szolgálatot tettek, elvitték.
Bende negikawo agulni, opawo, gir ngʼado otambi mar taya, bakunde kod gik moko duto molos gi mula mane itiyogo e hekalu.
15 A serpenyőket pedig és a tálakat, mind az aranyból valókat, mind az ezüstből valókat, elvitte a testőrök nagyja.
Jatend jolweny marito ruoth nokawo gik moko duto molos gi dhahabu kata fedha ma gin gima iwangʼoe ubani kod bakunde mitimogo misengini.
16 A két oszlop, az egy tenger és a talapzatok, melyeket készített Salamon az Örökkévaló háza számára – mind ez edények rezének nem volt súlya.
Mula mane ogolo e sirni ariyo, gi Karaya Maduongʼ kod rachungi mag taya, mane Solomon olosone hekalu mar Jehova Nyasaye, ne pek ma ok nyal pim.
17 Tizennyolc könyök volt az egyik oszlop magassága, oszlopfő rajta rézből, s az oszlopfő magassága három könyök, meg háló és gránátalmák az oszlopfőn köröskörül, mind rézből; és ilyenek a másik oszlopnak is a hálókon.
Siro ka siro borne ne romo fut piero ariyo gabiriyo. Mula mane ni e ewi siro ka siro ne romo fut angʼwen gi nus, kendo nokede gi gik mongʼinore ongʼinore molwore koni gi koni. Siro machielo man-gi gik mongʼinore ongʼinore, ne chal kod mokwongo.
18 És elvitte a testőrök nagyja Szeráját a főpapot, Cefanjáhát, a másodpapot és a három küszöbőrt.
Jatend jolweny marito ruoth nomako Seraya jadolo maduongʼ, gi Zefania jadolo maluwe kod ji adek ma jorit dhoot hekalu moterogi e twech.
19 A városból pedig magával vitt egy udvari tisztet, azt, aki rendelve volt a harcosok fölé, és öt férfit azok közül, kik a király személye körül voltak, akik találtattak a városban és a hadvezér íróját, aki seregbe írta az ország népét, meg hatvan férfit az ország népéből, kik találtattak a városban.
To kuom joma ne odongʼ e dala maduongʼno, nomako jatelo mane ochungʼ ne jolweny kod ji abich ma jongʼad rieko ne ruoth. Bende nomako jagoro mane tichne en ndiko nying joma onego bed jolweny kod jodonge piero auchiel mane oyudi e dala maduongʼno.
20 Elvitte azokat Nebúzaradán, a testőrök nagyja és Bábel királyához vezette őket Riblába.
Nebuzaradan jatend lweny nomakogi duto mokelogi Ribla ir ruodh Babulon.
21 És leütötte Bábel királya őket és megölte Riblában, Chamát országában. Így ment számkivetésbe Jehúda az ő országából.
Ruoth nogolo chik mondo neg-gi Ribla kanyo, e piny jo-Hamath. Omiyo Juda noter e twech mabor gi pinye owuon.
22 A Jehúda országában maradt nép pedig, melyet ott hagyott Nebúkadneccár Bábel királya – azok fölé rendelte Gedaljáhút, Achíkám, Sáfán fiának fiát.
Nebukadneza ruodh Babulon noyiero Gedalia wuod Ahikam, ma wuod Shafan mondo otel ne ji mane odongʼ Juda.
23 Midőn hallották mind a seregvezérek, ők meg embereik, hogy kirendelte Bábel királya Gedaljáhút, elmentek Gedaljáhúhoz Micpába: Jismáél, Netanja fia, Jóchánán, Kárésch fia, Szerája, Tanchúmet fia, a Netófaueli, és Jáazanjáhú, a Maakhábelinek fia, ők meg embereik.
Kane jatend jolweny duto kod jogi nowinjo ni ruodh Babulon oseyiero Gedalia kaka jatelo maduongʼ, negibiro ir Gedalia e dala miluongo ni Mizpa. Jogo ne gin Ishmael wuod Nethania, Johanan wuod Karea, Seraya wuod Tanhumeth ja-Netofath, Jazania ja-Maakath kod jogegi.
24 Megesküdött Gedaljáhú nekik meg az embereiknek és mondta nekik: Ne féljetek a kaldeusok szolgáitól, maradjatok az országban és szolgáljátok Bábel királyát, és jó dolgotok lészen.
Gedalia nokwongʼore kosingorenegi niya, “Kik uluor jotend Babulon, to daguru e pinyni kendo mondo uti ne ruodh Babulon eka unudhi maber.”
25 És történt a hetedik hónapban, eljött Jismáél, Netanja, Elisámá fiának a fia, a királyi magzatból való, meg tíz ember ő vele és leütötték Gedaljáhút, úgy hogy meghalt, meg a Jehúdabelieket is és a kaldeusokat, kik vele Micpában voltak.
Kata kamano, e dwe mar abiriyo Ishmael wuod Nethania, ma wuod Elishama mane koth joka ruoth, nobiro gi ji apar ma ginego Gedalia kod jo-Juda gi jo-Babulon mane ni kode Mizpa.
26 Erre fölkelt az egész nép aprajától nagyjáig, meg a seregvezérek és Egyiptomba mentek, mert féltek a kaldeusoktól.
Nikech gima notimoreni, ji duto chakre jochan nyaka joma omewo, to gi jotend jolweny duto, noringo modhi Misri nikech negiluoro jo-Babulon.
27 És volt Jehójákhín Jehúda királya számkivetésének harminchetedik évében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonhetedikén, fölemelte Evíl-Meródákh, Bábel királya, amely évben király lett, Jehójákhínnak, Jehúda királyának fejét a fogházból.
E higa mar piero adek gabiriyo mar twech Jehoyakin ruodh Juda, e higa mane Evil-Merodak obedo ruodh Babulon, nogonyo Jehoyakin e twech e odiechiengʼ mar piero ariyo gabiriyo, e dwe mar apar gariyo.
28 Jóságosan beszélt vele és föléje helyezte trónját azon királyok trónjának, kik nála voltak Bábelben.
Nowuoyo kode modembore kendo nomiye kom duongʼ moloyo ruodhi mamoko mane ni kode e twech Babulon.
29 Megváltoztatta fogházruháit és evett előtte kenyeret mindig, élete minden napjaiban.
Omiyo Jehoyakin nolonyo lepe mag twech kendo e ndalo ngimane duto ne ochiemo pile pile e mesa ruoth.
30 És ellátása, állandó ellátás, adatott neki a király részéről, a minden napra való, élete minden napjaiban.
Odiechiengʼ ka odiechiengʼ, ruoth ne miyo Jehoyakin pok mowinjore kode ndalo duto mag ngimane.
