2 Királyok 19
1 És amint meghallotta volt Chizkíjáhú király, megszaggatta ruháit, zsákot öltött magára és ment az Örökkévaló házába.
And it came to pass, when king Hezekiah heard it, that he tore his clothes, and covered himself with sackcloth, and went into the house of Jehovah.
2 És küldte Eljákímot, ki a ház fölött volt, meg Sebnát az írót és a papok véneit zsákba öltözötten Jesájáhú prófétához, Ámóc fiához.
And he sent Eliakim, who was over the household, and Shebna the scribe, and the elders of the priests (covered with sackcloth) to Isaiah the prophet the son of Amoz.
3 És szóltak hozzá: Így szól Chizkíjáhú: szorongatásnak, fenyítésnek és gyalázásnak napja e mai nap, mert eljutottak a gyermekek a méhszájig, de erő nincs a szülésré.
And they said to him, Thus says Hezekiah, This day is a day of trouble, and of rebuke, and of blasphemy, for the sons have come to the birth, and there is no strength to bring forth.
4 Talán meghallja az Örökkévaló, a te Istened, Rabsákénak mind a szavait, akit küldött az ő ura, Assúr királya, hogy káromolja az élő Istent és szidalmazott azon szavakkal, melyeket hallott az Örökkévaló, a te Istened! Mondj tehát imát a még meglevő maradékért.
It may be that Jehovah thy God will hear all the words of Rabshakeh whom the king of Assyria his master has sent to defy the living God, and will rebuke the words which Jehovah thy God has heard. Therefore lift up thy prayer for the remnant that is left.
5 És elmentek Chizkíjáhú király szolgái Jesájáhúhoz.
So the servants of king Hezekiah came to Isaiah.
6 Akkor mondta nekik Jesájáhú: Így szóljatok uratokhoz: így szól az Örökkévaló: ne félj azon szavaktól, miket hallottál, hogy káromoltak engem Assúr királyának legényei.
And Isaiah said to them, Thus shall ye say to your master, Thus says Jehovah, Do not be afraid of the words that thou have heard, with which the servants of the king of Assyria have blasphemed me.
7 Íme, én adok beléje olyan lelket, hogy hírt hallván, visszatér országába; és elejtem őt kard által az országában.
Behold, I will put a spirit in him, and he shall hear news, and shall return to his own land. And I will cause him to fall by the sword in his own land.
8 Visszatért Rabsáké és találta Assúr királyát Libna ellen harcolva; mert hallotta, hogy ez elindult Lákhíeból.
So Rabshakeh returned, and found the king of Assyria warring against Libnah, for he had heard that he was departed from Lachish.
9 Ekkor hallotta Tirhákáról, Kús királyáról, hogy mondták: íme kivonult, hogy harcoljon veled. És újra küldött követeket Chizkíjáhúhoz, mondván:
And when he heard say of Tirhakah king of Ethiopia, Behold, he comes out to fight against thee, he sent messengers again to Hezekiah, saying,
10 Így szóljatok Chizkíjáhúhoz, Jehúda királyához, mondván: ne ámítson téged istened, akiben te bízol, mondván: nem adatik Jeruzsálem Assúr királyának kezébe.
Thus shall ye speak to Hezekiah king of Judah, saying, Do not let thy God in whom thou trust deceive thee, saying, Jerusalem shall not be given into the hand of the king of Assyria.
11 Hiszen te hallottad, hogy mit tettek Assúr királyai mind az országokkal, elpusztítván azokat, és te megmenekülnél?
Behold, thou have heard what the kings of Assyria have done to all lands, by destroying them utterly. And shall thou be delivered?
12 Megmentették-e őket azon nemzetek istenei, melyeket megrontottak őseim: Gózánt és Cháránt, Récefet és Éden fiait Telasszárban?
Have the gods of the nations delivered them, which my fathers have destroyed, Gozan, and Haran, and Rezeph, and the sons of Eden that were in Telassar?
13 Hol van Chamát királya és Arpád királya, meg királya Szefarvájim városának, Hénáé, Ivváé?
Where is the king of Hamath, and the king of Arpad, and the king of the city of Sepharvaim, of Hena, and Ivvah?
14 S vette Chizkíjáhú a levelet a követek kezéből és elolvasta. Erre fölment az Örökkévaló házába és kiterítette azt Chizkíjáhú az Örökkévaló színe előtt.
And Hezekiah received the letter from the hand of the messengers, and read it. And Hezekiah went up to the house of Jehovah, and spread it before Jehovah.
15 Imádkozott Chizkíjáhú az Örökkévaló színe előtt és mondta: Örökkévaló, Izraél Istene, aki a kérubokon székelsz, te vagy az Isten, te egyedül mind a föld királyságai fölött, te alkottad az eget és a földet.
And Hezekiah prayed before Jehovah, and said, O Jehovah, the God of Israel, who sits above the cherubim, thou are the God, even thou alone, of all the kingdoms of the earth. Thou have made heaven and earth.
16 Hajtsd, oh Örökkévaló, füledet és halljad, nyisd meg, oh Örökkévaló, szemeidet és lásd, halljad Szanchérib szavait, melyeket küldött, hogy káromolja az élő Istent!
Incline thine ear, O Jehovah, and hear. Open thine eyes, O Jehovah, and see. And hear the words of Sennacherib, with which he has sent for him to defy the living God.
17 Valóban, óh Örökkévaló, elpusztították Assúr királyai a nemzeteket és országukat;
Of a truth, Jehovah, the kings of Assyria have laid waste the nations and their lands,
18 és tűzbe vetették isteneiket, mert nem istenek azok, hanem ember kezének a műve, fa, és kő; tehát megsemmisítették.
and have cast their gods into the fire, for they were no gods, but the work of men's hands, wood and stone. Therefore they have destroyed them.
19 Most pedig, oh Örökkévaló, Istenünk, szabadíts meg minket, kérlek, az ő kezéből, hogy megtudják mind a föld királyságai, hogy te Örökkévaló vagy Isten, te egyedül!
Now therefore, O Jehovah our God, save thou us, I beseech thee, out of his hand, that all the kingdoms of the earth may know that thou Jehovah are God alone.
20 És küldött Jesájáhú; Ámóc fia, Chizkíjáhúhoz, mondván: Így szól az Örökkévaló, Izraél Istene: amit imádkoztál hozzám Szanchérib, Assúr királya felől, hallottam.
Then Isaiah the son of Amoz sent to Hezekiah, saying, Thus says Jehovah, the God of Israel, Whereas thou have prayed to me against Sennacherib king of Assyria, I have heard.
21 Ez az ige, melyet szólt az Örökkévaló felőle: kigúnyolt téged, kicsúfolt téged Ción szűz leánya, mögötted fejet rázott Jeruzsálem leánya.
This is the word that Jehovah has spoken concerning him: The virgin daughter of Zion has despised thee and laughed thee to scorn. The daughter of Jerusalem has shaken her head at thee.
22 Kit káromoltál és gyaláztál, kire emeltél hangot ég magasan hordottad szemeidet? Izraélnek szentje ellen!
Whom have thou defied and blasphemed? And against whom have thou exalted thy voice and lifted up thine eyes on high? Even against the Holy One of Israel.
23 Követeid által káromoltad az Urat és mondtad: szekereim sokaságával fölmentem én a hegyek magasságára, a Libánonnak legvégébe; kivágom sudár cédrusait, válogatott ciprusait, eljutok szélső hajlékáig, termőföldje erdejéig.
By thy messengers thou have defied the Lord, and have said, With the multitude of my chariots I have come up to the height of the mountains, to the innermost parts of Lebanon. And I will cut down the tall cedars of it, and the choice fir trees of it. And I will enter into his farthest lodging-place, the forest of his fruitful field.
24 Én ástam és ittam idegen vizet és kiszárítottam lábaim talpával mind az Egyiptomnak folyóit.
I have dug and drunk strange waters, and with the sole of my feet I will dry up all the rivers of Egypt.
25 Nemde hallottad, régtől én azt készítettem, őskor napjaitól fogva elvégeztem; most véghezvittem: úgy legyen, hogy romhalmokká rombolnak erősített városokat;
Have thou not heard how I have done it long ago, and formed it of ancient times? Now I have brought it to pass, that thou should be to lay waste fortified cities into ruinous heaps.
26 lakóik pedig kurta kezűek, megtörtek és megszégyenültek; lettek mint a mező füve és a pázsit zöldje, mint a tetők füve és az üszögös gabona megnőtte előtt.
Therefore their inhabitants were of small power, they were dismayed and confounded. They were as the grass of the field, and as the green herb, as the grass on the housetops, and as grain blasted before it is grown up.
27 Hiszen ültödet, mentedet és jöttedet ismerem, meg a háborgásodat ellenem!
But I know thy sitting down, and thy going out, and thy coming in, and thy raging against me.
28 Mivel hogy háborgasz ellenem és gőgösséged fölszállt fülembe, teszem karikámat az orrodba és zabolámat a szádba és visszavezetlek az úton, melyen jöttél.
Because of thy raging against me, and because thine arrogance has come up into my ears, therefore I will put my hook in thy nose, and my bridle in thy lips, and I will turn thee back by the way by which thou came.
29 És ez neked a jel: esztek ez évben utótermést, a második évben utóhajtást; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok, ültessetek szőlőket és egyétek gyümölcsüket.
And this shall be the sign to thee: Ye shall eat this year that which grows of itself, and in the second year that which springs of the same. And in the third year sow ye, and reap, and plant vineyards, and eat the fruit of it.
30 Ég Jehúda házának megmaradt része továbbra is gyökeret ver alul és gyümölcsöt terem fölül.
And the remnant that is escaped of the house of Judah shall again take root downward, and bear fruit upward.
31 Mert Jeruzsálemből fog eredni a maradék és a megmaradt rész a Ción hegyéről. Az Örökkévalónak, a seregek urának buzgalma cselekszi ezt.
For out of Jerusalem shall go forth a remnant, and out of mount Zion those who shall escape. The zeal of Jehovah shall perform this.
32 Azért így szól az Örökkévaló Assúr királya felől: nem jön be ebbe a városba, nem lő oda nyilat, nem rohanja meg pajzzsal és nem hány föl ellene töltést.
Therefore thus says Jehovah concerning the king of Assyria, He shall not come to this city, nor shoot an arrow there, neither shall he come before it with shield, nor cast up a mound against it.
33 Az úton, amelyen jött, azon tér vissza, de ebbe a városba nem jő be, úgymond az Örökkévaló.
By the way that he came, by the same shall he return, and he shall not come to this city, says Jehovah.
34 Megvédem e várost, hogy megsegítsem a magam kedvéért és szolgám Dávid kedvéért,
For I will defend this city to save it, for my own sake, and for my servant David's sake.
And it came to pass that night, that the agent of Jehovah went forth, and smote in the camp of the Assyrians a hundred eighty-five thousand. And when men arose early in the morning, behold, these were all dead bodies.
So Sennacherib king of Assyria departed, and went and returned, and dwelt at Nineveh.
And it came to pass, as he was worshiping in the house of Nisroch his god, that Adrammelech and Sharezer smote him with the sword, and they escaped into the land of Ararat. And Esar-haddon his son reigned in his stead.
