2 Királyok 18

1 És volt harmadik évében Hoséának, Éla fiának, Izraél királyának, király lett Chizkíja, Ácház fia, Jehúda királya.

Hagi Ela ne'mofo Hosea'ma Israeli vahe kinima 3'a kafuma nemanigeno'a, Ahasi nemofo Hezekai'a agafa huno Juda vahe kinia fore huno mani'ne.

2 Huszonöt éves volt, mikor király lett és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Abí, Zakarja leánya.

Hagi Hezekaiana kafu'amo'a 25fu nehigeno kinia fore huteno, 29ni'a kafufi Jerusalemia kinia mani'neno kegava hu'ne. Nerera agi'a Abijakino Zekaraia mofa mani'ne.

3 És tette azt, a mi helyes az Örökkévaló szemeiben egészen a szerint, mint tette őse Dávid.

Hagi Negeho ne' Deviti'ma hu'neaza huno Hezekaia Ra Anumzamofo avurera maka fatgo avu'avaza hu'ne.

4 Ő távolította el a magaslatokat, összetörte az oszlopokat és kivágta az asérát; és szétzúzta a rézkígyót, melyet készített Mózes – mert egészen ama napokig füstölögtettek neki Izraél fiai – és melyet Nechustánnak neveztek.

Hagi havi anumzante'ma mono'ma hunentaza kumatmina Hezekai'a eri haviza hunetreno havema asente'nezama mono'ma nehaza havea ru tamana hunetreno, Asera havi anumzamofo amema'ama zafare'ma antre'za tro'ma hunte'nazana rukafri atre'ne. Ana nehuno Mosese'ma bronsireti osifavema tro'ma huntenege'za, Nehustani'ema nehaza osifavere'ma mnanentake zantamina kre mna nevu'za mono'ma hunentaza zana erino ru tamanahu osi osi hutre'ne.

5 Az Örökkévalóban, Izraél Istenében bízott; ő utána pedig nem volt olyan, mint ő, mind a Jehúda királyai között, azok közt sem, kik előtte voltak.

Hezekai'a Israeli vahe Ra Anumzantera hanavetino amentintia hu'ne. Hagi ko'ma Juda vahe kinima mani'za e'naza kini vahe'ene, agriteti'ma henkama fore'ma hu'naza kini vahepintira magore hu'za agrikna kinia forera osu'naze.

6 Ragaszkodott az Örökkévalóhoz, nem tért el tőle, hanem megőrizte parancsolatjait, melyeket az Örökkévaló parancsolt Mózesnek.

Agra Ra Anumzamofona maka kna azeri antrako nehuno, amefira huomi'ne. Ana nehuno Ra Anumzamo'ma Mosesema ami'nea kasegea amage ante'ne.

7 Volt is vele az Örökkévaló, bármiért vonult ki, szerencsés volt; és fellázadt Assúr királya ellen és nem szolgálta.

Anama higeno'a Ra Anumzamo'a Hezekai'ene mani'negeno, maka'zama agrama hiazamo'a knare'zanke hu'ne. Hagi Asiria kinimofo kema antahino agri agoragama mani'neno eri'zama'ama erinte'zankura aveosi'ne.

8 Ő verte meg a filiszteusokat egészen Azzáig, meg annak határait, őrtoronytól erősített városig.

Hagi ne'onse kumapine hankave keginama hu'naza ranra kumapima nemaniza Filistia vahera ogantu Gaza rankumateti agafa huteno, ana kuma tva'onte'ma me'nea ne'onse kumapima nemaniza vahera, Hezekaia'a ana maka hara huzmagatere'ne.

9 Volt pedig Chizkíjáhú király negyedik évében, az hetedik éve Hóséának, Éla fiának, Izraél királyának, feljött Salmanéezer, Assúr királya Sómrón ellen és ostrom alá vette;

Hagi Hezekai'ama kinima manino egeno 4ma hia kafurera, Ela nemofo Hosea'ma Israeli kinima mani'neana kafu'amo'a 7ni hu'ne. Ana kafufina Asiria kini ne' Salmaneseli'a sondia vahezaga'ane eno ha'huzmante'naku Sameria kumara eme avazagi kagi'ne.

10 És bevette három év múltán; Chizkíja hatodik évében, az kilencedik éve Hóséának, Izraél királyának, vétetett be Sómrón.

Hagi Asiria vahe'mo'za Sameria rankumara avazagikagiza hara hume nevazageno 3'a kafu evutege'za, ana kumara hara huzmagatere'za eri'naze. Higeno ama ana kafumo'a Hezekaima kinima manino e'nea kafua 6si higeno, Hosea'ma kinima manino'ma e'nea kafua 9ni hu'ne.

11 És számkivetette Assúr királya Izraélt Assúrba és Chaláchba és vitte őket a Chábórhoz, Gózán folyójához és Média városaiba;

Anama huteno Asiria kini ne'mo'a Israeli vahera zamavareno Asiria vuno, mago'a ome zamatrege'za Hala kumate nemanizageno, mago'a Habori ti tvaonte Gosani kaziga nemanizageno, mago'a Midia vahe'ma nemaniza ranra kumatmimpi zamatrege'za mani'naze.

12 mivelhogy nem hallgattak az Örökkévalónak, az ő Istenüknek szavára és megszegték szövetségét, mindazt, amit parancsolt Mózes, az Örökkévaló szolgája, sem nem hallgattak rá, sem nem tették.

Na'ankure ana maka knazama Israeli vahete'ma fore hu'neana, zamagra Ra Anumzana Anumza zamimofo nanekea amage nonte'za, Ra Anumzamo'ma zamagranema erihagerafi huvempa kema hu'neana rutagre'za, Ra Anumzamofo eri'za ne' Mosese'ma zami'nea kasegenena zamefi huminagu, anara hu'naze.

13 Chizkíjáhú király tizennegyedik évében pedig fölment Szanchérib, Assúr királya, mind a Jehúda erősített városai ellen és elfoglalta azokat.

Hagi Hezekaia'ma Juda vahe kinima mani'negeno 14nima hia kafufina, Asiria kini ne' Senakeripi'a Juda vahera eme hahuzmanteno ana maka ranra kuma'ma hankave keginama hu'naza kumatmina erivagare'ne.

14 Erre küldött Chizkíja, Jehúda királya Assúr királyához Lákhísba, mondván: Vétkeztem, vonulj el tőlem, a mit kivetsz reám, viselem. És rávetett Assúr királya Chizkíjára, Jehúda királyára háromszáz kikkár ezüstöt és harminc kikkár aranyat.

Hagi Asiria kini ne' Senakeripi'ma Lakisi kumate'ma mani'negeno'a, Juda kini ne' Hezekai'a amanage huno kea atrentegeno vu'ne, Nagra hazenke hu'noe. E'ina hu'negu kagra natrenka rukrahe hunka vuo. Anama hnanke'na nagra nazano mizasenantoma hunka hanana zana amne kamigahue. Higeno Asiria kini ne'mo'a Hezekaiankura asamino, silva zagoa kna'amo'a 11tausen kilo hu'nesia nenaminka, golia kna'amo'a 1tausen kilonaza hu'nenia namigahane huno hunte'ne.

15 És odaadta Chizkija mind az ezüstöt, a mi találtatott az Örökkévaló házában és a király házának kincstáraiban.

Hagi anagema higeno'a, Ra Anumzamofo mono nompima silva zagoma me'neama'ane, kini ne'mofo nompima zagoma nentafima silva zagoma me'neama'a ana maka Hezekaia'a erivagareno ami'ne.

16 Abban az időben törte le Chizkíja az Örökkévaló templomának ajtóit és a pilléreket, melyeket beborított volt maga Chizkíja, Jehúda királya, és odaadta Assúr királyának.

Hagi Ra Anumzamofo mono nomofo kafaraminte'ene kafa zafare'ma, Hezekaia'ma anoma vazinte'nea golinena ana zupa, agra'a maka kanopevareno Asiria kini nera ami'ne.

17 Ekkor küldte Assúr királya Tartánt, Rab-Száríszt és Rabságét hatalmas sereggel Lákhísból Chizkíjáhú királyhoz Jeruzsálembe. Fölmentek tehát és érkeztek Jeruzsálembe; fölmentek és eljöttek és megálltak a felső tónak vízvezetékénél, mely a mosómező útján van.

Hagi Asiria kini ne'ma Lakisi kumate'ma mani'neno, sondia vahete'ma ugagota hu'naza 3'a kva vahera huzmantege'za, tusi sondia vahe'zagane Hezekai'ma Jerusalemi mani'nerega vu'naze. Hagi ana vahe'mo'za Jerusalemi uhanatite'za, anaga kazigama me'nea tirutegati'ma kerima ase'za tima avre'za Jerusalemi kumapima urami'nazare vu'za ana tvaonte umani'naze. Ana tima avre'naza kerimo'a tavravere'ma penima fre'za tro'ma nehaza kumategama vu'nea kamofo tvaonte me'ne.

18 És szólították a királyt; erre kiment hozzájuk Eljákim, Chizkíjáhú fia, a ki a ház fölött volt, meg Sebna az író, és Jóách, Ászáf fia, a kancellár.

Hagi ana kini ne' Hezekaianku ke hazageno, agri nonte'ma kegavama nehia ne' Hilkia nemofo Eliakiminki, avontafe'ma kreno eri fatgoma nehia ne' Sebnanki, kini ne'mo'ma ana maka'zama hiazama avompima krenentea ne', Asapu nemofo Joanki huno huzmantege'za vu'naze.

19 És szólt hozzájuk Rabsáké: Szóljatok csak Chizkíjáhúnak: így szól a nagy király, Assúr királya, micsoda bizalom az, mellyel bíztál?

Hagi ana 3'a Hezekaia eri'za vahe'ma uhanatizageno'a, Siria sondia vahete ugota kva ne' Rabsake'a amanage huno zamasami'ne, Asiria kumate hanavenentake kini ne'mo'a amanage huno hie, Kagra ina hankveka'agu nentahinka nagri nagorga mani'nakura nosane hanki Hezekaiana ome asamiho.

20 Azt mondtad, csak szóbeszéd, hogy tanács és hatalom kell a háborúhoz! Most kiben bíztál, hogy föllázadtál ellenem?

Kagrama nehanana ha'ma hu antahintahine sondia vahe'enena knare hu'noe hunka nehananagi, kekamo'a nena'a forera osugahie. Ina vahe'mo kzahuku higenka, kagra nagri nagorga nomani'ne.

21 Most íme bíztad magad erre a törött nádpálcára, Egyiptomra, amelyre ha valaki támaszkodik, bemegy a tenyerébe és átfúrja azt! Ilyen Fáraó, Egyiptom királya mindazoknak, kik benne bíznak.

Hagi menina kagra Isipi vahe'mo'za naza hanage'na hara hugahue hunka kavua nentane. Hianagi Isipi kumamo'a ketamo rufutagiankna hu'ne. E'ina hu'neankinka ana ketama erinkama azompama renka'ma vnanana kzampi kregahie. Hagi Isipi kini ne'mofo avu'ava'amo'a e'ina ketakna hu'neankino, agrama tamazama haniana e'ina hugahie.

22 De ha így szóltok hozzám: az Örökkévalóban, a mi Istenünkben bíztunk – hiszen ő az, akinek eltávolította Chizkíjáhu magaslatait és oltárait és azt mondta Jehúdának és Jeruzsálemnek: ezen oltár előtt boruljatok le Jeruzsálemben!

Hianagi kagrama hunka, Israeli vahe'mota Ra Anumzana tagri Anumzamofonte tamentinti nehunankino, taza hugahie hunka hugahananagi, tamaza osugahie. Na'ankure Hezekaiaga kagra mono'ma hunentaza kumatamine Kresramanama nevaza itaramina ana maka eri haviza huvaganerenka, Juda vahe'ene Jerusalemi vahekura zamasaminka, Jerusalemige eta magoke kresramna vu itama me'nereke monora eme hunteho hunka hu'nane.

23 Most tehát állj csak fogadásba urammal, Assúr királyával: hadd adok neked kétezer lovat, vajon tudsz-e te lovasokat adni rájuk?

Hagi Hezekaiagagura Asiria kini nemo'a amanage huno hu'ne, Kagrama hu izo hunka mago krimpama hnanke'na, kagri sondia vahe'ma knare huno rama'ama mani'nesazana amne 2tauseni'a hosi afura kamisnuge'za agumpina mani'za vugahazanagi nagrama antahuana e'inahu avamentera sondia vaheka'a omani'naze.

24 Hogy vernél hát vissza csak egy helytartót is uramnak legkisebb szolgái közül? És te bíztad magadat Egyiptomra szekérhad és lovasok dolgában!

Hagi kagrama Isipi vahe'mokizmi karisine, hosi afu agumpima mani'za ha'ma nehaza sondia vaheku'ma antahinezaminana, inanka hunka tagripintira mago agi omaneno, amne sondia vahera hara hugateregahane?

25 Ám, vajon az Örökkévaló nélkül jöttem-e föl e hely ellen, hogy elpusztítsam? Az Örökkévaló mondta nekem: menj föl ez ország ellen és pusztítsd el!

Hagi mago'anena nagra navesite e'na hara eme hugante'na mopaka'a eri haviza hunakura ome'noe. Ra Anumzamo hunanteno vunka ha' ome huzmantenka mopazamia eri haviza huo huno hige'na e'noe.

26 Erre szólt Eljákim, Chilkíjáhú fia, meg Sebna és Jóách Rabsákéhoz: Beszélj, kérlek, szolgáidhoz arámul, mert mi értjük; s ne beszélj velünk zsidóul azon nép fülei hallatára, mely a falon van.

Hagi Hilkia nemofo Eliakimi'ma, Sebna'ma, Joasi'ma hu'za anankema nentahi'za, Asiria sondia vahete'ma ugota hu'nea sondia ne' Rabsakena amanage hu'za asmi'naze, tagra kagri eri'za vahe mani'nonanki Asiria vahe'mokizmi zamagerupinti tasamio. Na'ankure tagra ana tamagerura antahinone. Hagi Hibru tagerupintira ontasamio, kagrama anama hnanke'za kuma keginamofo agofetu'ma mani'naza vahe'mo'za hanana nanekea antahigahaze hu'za hu'naze.

27 De szólt hozzájuk Rabsáké: Vajon uradhoz és tehozzád küldött-e engem uram, hogy elmondjam e szavakat? Nemde inkább azon emberekhez, kik a falon ülnek, hogy egyék a ganajukat és igyák a vizeletüket veletek együtt!

Hianagi ana sondia vahete kva ne'mo'a amanage huno zamasami'ne, Kvani'amo'ma hunantege'na e'noana tamagri 3'a nagate'ene kini tamimofontegagera ama nanekea atreramantege'na eri'na ome'noanki, anama kegina agofetu'ma mani'naza vahemo'zanena amne ananke'a antahighaze. Na'ankure ha'ma erita eme kumatmima avazagi kagisunke'za, kegina agofetu'ma mani'naza ne'za nesazazanku huge'za rifa'zami nene'za abire'za nenesageta, tamagranena ana zanke hugahaze.

28 Erre odaállt Rabsáké és fennhangon kiáltott zsidóul, beszélt és mondta: Halljátok a nagy királynak, Assúr királyának szavát!

Hagi anante ana sondia vahete kva ne'mo'a otino Hibru vahe'mokizmi zamagerupinti kezatino amanage huno zamasami'ne, tamagra amarega tamagesa ante'neta hankave kini ne' Asiria kini ne'mofonkea antahiho!

29 Így szól a király: ne ámítson benneteket Chizkíjáhú, mert nem menthet meg titeket az ő kezéből.

Hagi Asiria kini ne'mo'a amanage huno hu'ne, Tamagra atrenkeno Hezekaia'a reramatga osino, agra muhara osu'neankino nagri nazampintira tamagura ovazigahie.

30 És ne biztasson benneteket Chizkíjáhú az Örökkévalóval, mondván: meg fog menteni minket az Örökkévaló és nem adatik e város Assúr királyának kezébe.

Hagi Hezekaia'ma huno Ra Anumzamo'a taza hanigeta knare huta manisunke'za Asiria vahe'mo'za Jerusalemi rankumara hara huragatere'za e'origahazanki Ra Anumzamofontega tamentinti hihoma huno tutu huramantesia kegura antahiomiho.

31 Ne hallgassatok Chizkíjáhúra! Mert így szól Assúr királya: csináljatok velem békét és jertek ki hozzám, hogy ehessétek ki-ki az ő szőlőtőjét és ki-ki az ő fügefáját és hogy ihassátok ki-ki kútja vizét.

Hagi tamagra Hezekaia nanekea antahimita ha'mahu tamagesa ontahiho. Asiria kini ne'mo'a huno tamagrama natresage'nama kumatmima erisu'na, nagra amne tamatresugetma, waini hozatmifintira wainia tagita nenetma, fiki zafa ragatamia tagitma nenetma, tinkeri tamifintira tina afitma negahaze.

32 A míg eljövök és elviszlek benneteket egy országba, mely olyan, mint a ti országotok: gabona és must országába, kenyér és szőlők országába, olajfa és méz országába, hogy éljetek és meg ne haljatok. Ne hallgassatok hát Chizkíjáhúra, midőn csábítgat titeket, mondván: az Örökkévaló majd megment bennünket.

Hagi ana hutma kofta kna'afi mani'nesnage'na, nagra eme tamavre'na vu'na tamagri mopagna mopama, witi ragane waini timo'ene, bretine waini hozamo'ene, olivi zafamo'ene tumerimo'ma tusizama hu'nea mopa ome tamihanugeta ofrita umanigahaze. E'ina hu'negu Hezekaiama huno, Ra Anumzamo tagu'vazigahie huno havigema nehia kagura ontahiho.

33 Hát megmentették-e a nemzetek istenei ki-ki az ő országát Assúr királyának kezéből?

Hagi mago kaziga mopare anumzamo'a vahe'a zamagu vazige'za Asiria kinia hara hu'za agaterenazafi? A'o mago kuma'mo'e huno anara osu'ne.

34 Hol vannak Chamát és Arpád istenei, hol Szefarvájim, Héná és Ivva istenei, hogy megmentették volna Sómrónt kezemből?

Hagi Hamati rankuma'ma, Arpati rankuma'ma, Sefarvaimi rankuma'ma, Hena rankum'ma, Iva rankuma'enema, tagrama vuta ha'ma huzmante'nonana anumza zamimo'za iga mani'ne'za zamaza osu'naze. Hagi Sameria kuma'ma ha'ma huzmante'nonana anumzazmimo'a zamagura ovazi'ne.

35 Kik azok az országok minden istenei közül, a kik megmentették az ő országukat kezemből, hogy az Örökkévaló megmentené Jeruzsálemet kezemből?

Hagi mago'a kuma'ma ha'ma huzmante'nonana anumza zamimo'a mago kumare huno zamaza hige'za hara huragateore'naze. E'ina hu'negu inankna huno Ra Anumzamo'a tamazahina tagrira hara huragatereta Jerusalemi kumara agura vazigahaze?

36 Hallgatott a nép és nem feleltek neki semmit, mert parancsa volt az a királynak, mondván: ne feleljetek neki!

Hagi ana Asiria sondia vahete kva ne'mo'ma keagama hu'neana zamagra akohe'za mani'ne'za keaga'arera magore hu'za kenona'a osu'naze. Na'ankure kini ne' Hezekaia'a zamasamino, Keaga'arera mago kea nona osiho huno huzmante'nege'za anara hu'naze.

37 Erre bement Eljákím, Chilkíja fia, aki a ház fölött volt, meg Sebna az író és Jóách, Ászáf fia, a kancellár Chizkíjáhúhoz megszaggatott ruhákkal és jelentették neki Rabsáké szavait.

Anante kini ne'mofo nonte kva nehia ne' Hilkia nemofo Eliakimiki, avontafe'ma kreno eri fatgoma nehia ne' Sebnaki, Asapu nemofo Joa'ma kini ne'mo'ma ana maka'zama hiazama avompima krenentea neki, hu'za kukenazamia tagoto tagutu hute'za kini ne' Hezekaiantera e'za Asiria sondia vahete kva ne'mo'ma hia nanekea eme asmi'naze.