< 2 Királyok 16 >
1 Pékachnak, Remaljáhú fiának tizenhetedik évében király lett Ácház, Jótám fia, Jehúda királya.
Pekas, Remalijas dēla, septiņpadsmitā gadā Ahazs, Jotama, Jūda ķēniņa, dēls, palika par ķēniņu.
2 Húsz éves volt Ácház, midőn király lett és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben; de nem tette azt, a mi helyes az Örökkévalónak, az ő Istenének szemeiben, mint őse Dávid.
Ahazs bija divdesmit gadus vecs, kad palika par ķēniņu, un valdīja sešpadsmit gadus Jeruzālemē, un nedarīja, kas Tam Kungam, viņa Dievam, patika, kā viņa tēvs Dāvids.
3 Hanem járt Izraél királyai útja szerint, sőt a fiát is átvezette a tűzön, azon népek utálatai szerint, melyeket elűzött az Örökkévaló Izraél fiai elől.
Jo viņš staigāja pa Israēla ķēniņu ceļiem. Viņš arī savam dēlam lika caur uguni iet pēc pagānu negantības, ko Tas Kungs Israēla bērnu priekšā bija izdzinis.
4 Áldozott és füstölögtetett a magaslatokon és a halmokon és minden zöldellő fa alatt.
Viņš upurēja un kvēpināja arī pa kalniem un pakalniem un apakš visiem zaļiem kokiem.
5 Akkoriban vonult föl Recín, Arám királya és Pékach, Remaljáhú fia, Izraél királya, Jeruzsálem ellen háborúra, ostrom alá vették Ácházt, de nem tudtak harcolni ellene.
Tad Recins, Sīriešu ķēniņš, ar Peku, Remalijas dēlu, Israēla ķēniņu, cēlās karā pret Jeruzālemi, un apmeta lēģeri ap Ahazu, bet to nevarēja pārvarēt.
6 Abban az időben visszavette Recín, Arám királya, Élátot Arám számára és kivetette a Jehúdabelieket Élótból; Edómbeliek pedig eljöttek Élátba és megtelepedtek ott mind e napig.
Tanī laikā Recins, Sīriešu ķēniņš, atdabūja Elatu uz Sīriešu pusi, un izdzina Jūdus no Elatas, un Sīrieši nāca uz Elatu un tur dzīvoja līdz šai dienai.
7 Ekkor követeket küldött Ácház Tiglát-Pilészerhez, Assúr királyához, mondván: Szolgád és fiad vagyok; jer föl és szabadíts meg engem Arám királyának markából és Izraél királyának markából, kik ellenem támadtak.
Bet Ahazs sūtīja vēstnešus pie Tiglat Pilezera, Asiriešu ķēniņa, un lika sacīt: es esmu tavs kalps un tavs dēls, nāc šurp un atpestī mani no Sīriešu ķēniņa rokas un no Israēla ķēniņa rokas, kas pret mani cēlušies.
8 És vette Ácház az ezüstöt és az aranyat, mely találtatott az Örökkévaló házában és a király házának kincstáraiban, és ajándékot küldött Assúr királyának.
Un Ahazs ņēma to sudrabu un zeltu, kas atradās Tā Kunga namā un ķēniņa nama mantās, un sūtīja dāvanas Asiriešu ķēniņam.
9 Hallgatott is reá Assúr királya, fölvonult Assúr királya Damaszkusz ellen, elfoglalta és számkivetés bevitte Kírbe; Recínt pedig megölte.
Un Asiriešu ķēniņš tam paklausīja, un Asiriešu ķēniņš cēlās pret Damasku un to uzņēma un aizveda tos (iedzīvotājus) uz Kiru un nokāva Recinu.
10 És elébe ment Ácház király Tiglát-Pilészernek, Assúr királyának, Damaszkuszba és meglátta a Damaszkuszban levő oltárt; akkor elküldte Ácház király Úríja paphoz az oltár képét és mintáját egészen annak műve szerint.
Tad ķēniņš Ahazs nāca Tiglat Pilezeram, Asiriešu ķēniņam, pretī uz Damasku un tur redzēja to altāri, kas bija Damaskū, un ķēniņš Ahazs sūtīja priesterim Ūrijam tā altāra līdzību un tēlu, visu tā, kā tas bija taisīts.
11 Építette tehát Úríja pap az oltárt; egészen úgy, a mint küldötte Ácház király Damaszkuszból, készítette el Úríja pap, mire Ácház király megérkezett Damaszkuszból.
Un priesteris Ūrija uztaisīja tādu altāri; itin tādu, kādu ķēniņš Ahazs no Damaskus bija sūtījis, tādu priesteris Ūrija taisīja, kamēr ķēniņš Ahazs no Damaskus pārnāca.
12 Midőn megérkezett a király Damaszkuszból, megnézte a király az oltárt; közeledett a király az oltárhoz, fölment rá,
Kad nu ķēniņš Ahazs no Damaskus pārnāca, tad ķēniņš redzēja to altāri, un ķēniņš gāja pie tā altāra un uz tā upurēja,
13 és elfüstölögtette égőáldozatát és lisztáldozatát és elöntötte öntő áldozatát és reáhintette az oltárra az ő békeáldozatának vérét.
Un iededzināja savu dedzināmo upuri un savu ēdamo upuri un izlēja savu dzeramo upuri un slacīja sava pateicības upura asinis uz to altāri.
14 Az Örökkévaló színe előtt levő rézoltárt pedig elmozdíttatta a ház előrészéről: az oltár és az Örökkévaló temploma közötti helyről és tette azt az oltár északfelől való oldalára.
Bet to vara altāri, kas bija Tā Kunga priekšā, to viņš nocēla no tās vietas nama priekšā, starp (savu) altāri un Tā Kunga namu, un to cēla sānis(savam) altārim pret ziemeļa pusi.
15 És megparancsolta Ácház király Úríja papnak, mondván: A nagy oltáron füstölögtesd el a reggeli égőáldozatot és az esti lisztáldozatot, meg a királynak égőáldozatát és lisztáldozatát, meg az ország egész népének égőáldozatát és lisztáldozatukat és öntőáldozataikat, égőáldozatnak minden vérét és vágóáldozatnak minden vérét rajta hinted el; a rézoltár pedig a magam számára legyen, hogy fölkeressem.
Un ķēniņš Ahazs pavēlēja priesterim Ūrijam sacīdams: uz tā lielā altāra tev būs iededzināt rīta dedzināmo upuri un vakara ēdamo upuri, ir ķēniņa dedzināmo upuri un viņa ēdamo upuri, ir visu zemes ļaužu dedzināmo upuri un viņu ēdamo upuri un viņu dzeramo upuri, un tev uz to būs slacināt visas asinis no dedzināmiem upuriem un no kaujamiem upuriem, bet par to vara altāri es apdomāšu, ko es darīšu.
16 És cselekedett Úríja pap mind a szerint, amint megparancsolta Ácház király.
Un priesteris Ūrija darīja, kā ķēniņš Ahazs bija pavēlējis.
17 És letörte Ácház király a talapzatok kereteit, levette róluk a medencéket; a tengert pedig leemelte az alatta levő rézökrökről és tette azt a kőpallóra.
Un ķēniņš Ahazs nolauzīja tos sānu galdus no tiem krēsliem un noņēma no viņu virsas tos katlus un nocēla to jūru no tiem vara vēršiem, kas apakš tās bija, un to lika uz akmeņu grīdu.
18 A szombati födött tornácot pedig, melyet a házhoz építettek és a királynak külső bejáróját áthelyezte az Örökkévaló házába Assúr királya miatt.
Viņš arī pārgrozīja pie Tā Kunga nama tās svētās dienas lieveni, ko tie pie tā nama bija taisījuši, un ķēniņa vārtus no āra puses, Asīrijas ķēniņa labad.
19 Ácház egyéb dolgai pedig, a miket tett, nemde meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében.
Un kas vēl par Ahazu stāstāms, ko viņš darījis, tas ir rakstīts Jūda ķēniņu laiku grāmatā.
20 És feküdt Ácház ősei mellé és eltemették ősei mellé Dávid városában. És király lett helyette fia, Chizkíjáhú.
Un Ahazs aizmiga saviem tēviem pakaļ, un tapa aprakts pie saviem tēviem Dāvida pili, un Hizkija, viņa dēls, palika par ķēniņu viņa vietā.