2 Királyok 12
1 Jéhú hetedik évében király lett Jehóás és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Cibja Beér-Sébából.
Jeūs septītā gadā Joas palika par ķēniņu un valdīja četrdesmit gadus Jeruzālemē. Un viņa mātei bija vārds Cibea no Bēršebas.
2 És tette Jehóás azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben minden napjaiban, mivel Jehójádá pap tanította őt.
Un Joas darīja, kas Tam Kungam labi patika, visu savu mūžu, kamēr priesteris Jojada viņu mācīja.
3 Csak a magaslatok nem szűntek meg; a nép még áldozott és füstölögtetett a magaslatokon.
Tikai kalnu altāri netapa nopostīti; jo tie ļaudis upurēja un kvēpināja vēl uz tiem kalnu altāriem.
4 Szólt Jehóás a papokhoz: A szentségek minden pénzét, mely az Örökkévaló házába vitetik, a megszámláltak pénzét, mindenki lelke becslésének pénzét, minden pénzt, a melyre valakit szíve hajt, hogy vigye az Örökkévaló házába,
Un Joas sacīja uz tiem priesteriem: visu naudu, kas top dota Dievam par godu un nāk Tā Kunga namā, naudu, kas iet uz galvām, visu naudu, ko spriež par dvēseli, un visu naudu, ko dod no labprātības Tā Kunga namā,
5 vegyék magukhoz a papok, kiki az ő ismerősétől; igazítsák ki a házon a javítani valókat mindenütt, ahol találtatnék javítani való.
To priesteriem būs ņemt, ikkatram no sava pazīstama, un tiem būs izlabot tā nama plīsumus visur, kur tie plīsumus atrod.
6 Volt pedig Jehóás királynak huszonharmadik évében, nem igazították ki a papok a házon a javítani valót.
Un notikās ķēniņa Joasa divdesmit un trešā gadā, ka tie priesteri nebija labojuši tā nama plīsumus,
7 Ekkor hívta Jehóás király Jehójádá papot és a többi papokat és szólt hozzájuk: Mért nem igazítjátok ki a házon a javítani valót? Most tehát ne vegyetek pénzt ismerőseitektől, hanem a házon való javításra adjátok.
Tad ķēniņš Joas aicināja priesteri Jojadu un tos citus priesterus un uz tiem sacīja: kāpēc jūs nelabojiet tā nama plīsumus. Un nu jums vairs nebūs ņemt naudu no saviem pazīstamiem, bet to dot priekš tā nama plīsumiem.
8 És beleegyeztek a papok, hogy sem nem vesznek pénzt a néptől, sem nem igazítják ki a házon a javítani valót.
Tad tie priesteri bija mierā, naudas no ļaudīm vairs neņemt, nedz nama plīsumus izlabot.
9 Erre vett Jehójádá pap egy ládát, lyukat fúrt az ajtajába és elhelyezte azt az oltár mellett jobb felől, a mikor belép az ember az Örökkévaló házába, hogy odategyék a papok, a küszöb őrzői, mind azon pénzt, a mi az Örökkévaló házába vitetik.
Un priesteris Jojada ņēma šķirstu un ieurba tā vākā caurumu, un to lika sānis altārim pa labo roku; kad kāds nāca Tā Kunga namā, tad tie priesteri, kas slieksni sargāja, tur ielika to naudu, ko ienesa Tā Kunga namā.
10 És valahányszor látták, hogy sok a pénz a ládában, fölment a király írója és a főpap, bekötötték és megszámlálták a pénzt, mely az Örökkévaló házában találtatott.
Kad nu redzēja daudz naudas šķirstā esam, tad ķēniņa skrīveris un augstais priesteris nāca un sasēja un skaitīja to naudu, ko atrada Tā Kunga namā.
11 És adták a lemért pénzt a munkavezetők kezébe, kik az Örökkévaló házában kirendelve voltak; és kiadták azt a faíveseknek és az építőknek, kik dolgoztak az Örökkévaló házában,
Un tie to naudu ieskaitīja rokā darba uzraugiem, kas bija iecelti pār Tā Kunga namu. Un tie to izdeva amatniekiem un nama būvētājiem, kas pie Tā Kunga nama strādāja,
12 meg a kőíveseknek és a kővágóknak és arra, hogy fát és faragott köveket vegyenek, hogy kiigazítsák az Örökkévaló házán a javítani valót, és mind arra, ami rámegy a házra kiigazítás végett.
Un mūrniekiem un akmeņu cirtējiem, pirkt kokus un cirstus akmeņus, izlabot Tā Kunga nama plīsumus un izdot par visu, kas bija vajadzīgs, izlabot Tā Kunga namu.
13 Csak hogy nem készítettek az Örökkévaló háza számára ezüst csészéket, késeket, tálakat, trombitákat, semmi arany edényt és ezüst edényt abból a pénzből, mely az Örökkévaló házába vitetett;
Bet sudraba kausus, nažus, bļodas, trumetes un visādas zelta un sudraba lietas priekš Tā Kunga nama netaisīja no tās naudas, ko sanesa Tā Kunga namā,
14 hanem a munkavezetőknek adták, hogy kiigazítsák belőle az Örökkévaló házát.
Bet tie to deva strādniekiem, izlabot ar to Tā Kunga namu.
15 De nem számoltak le azokkal az emberekkel, kiknek kezébe adták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert becsületesen jártak el.
Un atbildēšanu neprasīja no tiem vīriem, kam tā nauda bija dota, to dot strādniekiem, bet tie to darīja uz ticību.
16 A bűnáldozat pénze és a vétekáldozatok pénze nem vitetett az Örökkévaló házába; ez a papoké volt.
Nauda no noziegumu upuriem un nauda no grēku upuriem netapa nesta Tā Kunga namā, tā nācās priesteriem.
17 Akkor ment föl Cházáél, Arám királya, harcolt Gát ellen és bevette; és irányította Cházáél az arcát, hogy fölmenjen Jeruzsálem ellen.
To brīdi Azaēls, Sīriešu ķēniņš, cēlās un karoja pret Gatu un to uzņēma. Un Azaēls griezās iet pret Jeruzālemi.
18 Erre vette Jehóás, Jehúda királya, mind a szentségeket, melyeket szenteltek Jehósafát, Jehórám és Achazjáhú az ő ősei, Jehúda királyai, meg a saját szentségeit és mind az aranyat, a mi találtatott az Örökkévaló házának és a király házának kincstáraiban; elküldte Chazáélnek, Arám királyának, és elvonult Jeruzsálem alól.
Tad Joas, Jūda ķēniņš, ņēma visas svētās dāvanas, ko viņa tēvi Jehošafats un Jehorams un Ahazija, Jūda ķēniņi, Dievam bija dāvinājuši, ir tās dāvanas, ko viņš pats bija devis, un visu zeltu, kas atradās Tā Kunga namā un pie ķēniņa nama mantām, un to sūtīja Azaēlim, Sīriešu ķēniņam. Tad šis aizgāja no Jeruzālemes.
19 Jóás egyéb dolgai pedig és mind az, a mit tett, nemde meg vannak írva Jehúda királyai történetének könyvében.
Un kas vēl par Joasu stāstāms, un viss, ko viņš darījis, tas ir rakstīts Jūda ķēniņu laiku grāmatā.
20 Fölkeltek szolgái, összeesküvést szőttek és megölték Jóást a Milló házban, ahol alászáll Szilla felé.
Un viņa kalpi cēlās un derēja derību un nokāva Joasu Millus namā, kur iet uz Sillu.
21 Józákhár, Simeát fia és Jehózábád, Sómér fia, az ő szolgái, ölték őt meg és meghalt, és eltemették ősei mellé Dávid városában. És király lett helyette fia Amacja.
Jo Jozakars, Šimeata dēls, un Jozabats, Šomera dēls, viņa kalpi, to nokāva, ka tas nomira; un viņu apraka pie viņa tēviem Dāvida pilī. Un viņa dēls Amacīja palika par ķēniņu viņa vietā.
