2 Krónika 9
1 Sába királynéja pedig hallotta Salamon hírét s eljött, hogy próbára, tegye Salamont rejtvényekkel, Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel s tevékkel, melyek vittek fűszert és aranyat bőségesen meg drágakövet; eljött Salamonhoz s elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
Regina quoque Saba, cum audisset famam Salomonis, venit ut tentaret eum in ænigmatibus in Jerusalem, cum magnis opibus et camelis, qui portabant aromata, et auri plurimum, gemmasque pretiosas. Cumque venisset ad Salomonem, locuta est ei quæcumque erant in corde suo.
2 És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; s nem volt semmi sem elrejtve Salamontól, amire meg nem felelt volna neki.
Et exposuit ei Salomon omnia quæ proposuerat: nec quidquam fuit, quod non perspicuum ei fecerit.
3 Látta Sába királynője Salamon bölcsességét és a házat, melyet épített,
Quæ postquam vidit, sapientiam scilicet Salomonis, et domum quam ædificaverat,
4 meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és ruházatukat és felvonulását, ahogy fel szokott vonulni az Örökkévaló házába; akkor nem maradt többé benne lélek,
necnon et cibaria mensæ ejus, et habitacula servorum, et officia ministrorum ejus, et vestimenta eorum, pincernas quoque et vestes eorum, et victimas quas immolabat in domo Domini: non erat præ stupore ultra in ea spiritus.
5 és szólt a királyhoz: Igaz a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
Dixitque ad regem: Verus est sermo quem audieram in terra mea de virtutibus et sapientia tua.
6 De nem hittem szavaiknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, s íme nem beszélték el nekem felét sem bőséges bölcsességednek; tetézted a hírt, melyet hallottam.
Non credebam narrantibus donec ipsa venissem, et vidissent oculi mei, et probassem vix medietatem sapientiæ tuæ mihi fuisse narratam: vicisti famam virtutibus tuis.
7 Boldogok embereid és boldogok a szolgáid, kik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
Beati viri tui, et beati servi tui, qui assistunt coram te omni tempore, et audiunt sapientiam tuam.
8 Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged az ő trónjára, királyul az Örökkévalónak, a te Istenednek; mivel szereti a te Istened Izraelt, hogy fenntartsa örökre, megtett téged föléjük királynak, hogy jogot és igazságot művelj.
Sit Dominus Deus tuus benedictus, qui voluit te ordinare super thronum suum, regem Domini Dei tui. Quia diligit Deus Israël, et vult servare eum in æternum, idcirco posuit te super eum regem ut facias judicia atque justitiam.
9 És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet s nem volt még olyan fűszer, mint az, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
Dedit autem regi centum viginti talenta auri, et aromata multa nimis, et gemmas pretiosissimas: non fuerunt aromata talia, ut hæc quæ dedit regina Saba regi Salomoni.
10 Chúrám szolgái is, meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófirból, hoztak szantálfát és drágakövet.
Sed et servi Hiram cum servis Salomonis attulerunt aurum de Ophir, et ligna thyina, et gemmas pretiosissimas:
11 És készített a király a szantálfából lépcsőket az Örökkévaló háza számára s a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem láttak még olyanokat annak előtte Jehúda országában.
de quibus fecit rex, de lignis scilicet thyinis, gradus in domo Domini, et in domo regia, citharas quoque, et psalteria cantoribus: numquam visa sunt in terra Juda ligna talia.
12 Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azonkívül amit ő hozott a királyhoz. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
Rex autem Salomon dedit reginæ Saba cuncta quæ voluit, et quæ postulavit, et multo plura quam attulerat ad eum: quæ reversa abiit in terram suam cum servis suis.
13 És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt, hatszázhatvanhat kikkár arany.
Erat autem pondus auri quod afferebatur Salomoni per singulos annos, sexcenta sexaginta sex talenta auri,
14 Azonkívül, amit behoztak kereskedő emberek meg a kalmárok; és mind az Arábia királyai és az ország helytartói hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
excepta ea summa quam legati diversarum gentium et negotiatores afferre consueverant, omnesque reges Arabiæ, et satrapæ terrarum, qui comportabant aurum et argentum Salomoni.
15 És készített Salamon király kétszáz nagy pajzsot vert aranyból, hatszáz vert arany megy egy nagy pajzsra;
Fecit igitur rex Salomon ducentas hastas aureas de summa sexcentorum aureorum, qui in singulis hastis expendebantur:
16 és háromszáz pajzsot vert aranyból; háromszáz arany megy egy pajzsra. És elhelyezte azokat a király a Libanon erdőházban.
trecenta quoque scuta aurea trecentorum aureorum, quibus tegebantur singula scuta: posuitque ea rex in armentario, quod erat consitum nemore.
17 És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta tiszta arannyal.
Fecit quoque rex solium eburneum grande, et vestivit illud auro mundissimo.
18 Hat lépcsőfoka volt a trónnak meg egy zsámolya arannyal a trónhoz erősítve; és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állt a karok mellett;
Sex quoque gradus, quibus ascendebatur ad solium, et scabellum aureum, et brachiola duo altrinsecus, et duos leones stantes juxta brachiola,
19 meg tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
sed et alios duodecim leunculos stantes super sex gradus ex utraque parte: non fuit tale solium in universis regnis.
20 És Salamon királynak minden ivóedénye arany volt és a Libanon erdőháznak minden edénye finomított arany; ezüst nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
Omnia quoque vasa convivii regis erant aurea, et vasa domus saltus Libani ex auro purissimo. Argentum enim in diebus illis pro nihilo reputabatur.
21 Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsísba jártak Chúrám szolgáival; három évben egyszer szoktak érkezni a Tarsis hajók, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
Siquidem naves regis ibant in Tharsis cum servis Hiram, semel in annis tribus: et deferebant inde aurum, et argentum, et ebur, et simias, et pavos.
22 Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra és bölcsességre.
Magnificatus est igitur Salomon super omnes reges terræ præ divitiis et gloria.
23 És mind a föld királyai fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
Omnesque reges terrarum desiderabant videre faciem Salomonis, ut audirent sapientiam quam dederat Deus in corde ejus:
24 És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre.
et deferebant ei munera, vasa argentea et aurea, et vestes, et arma, et aromata, equos, et mulos, per singulos annos.
25 És volt Salamonnak négyezer jászol lova meg szekerei, és tizenkétezer ménje; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
Habuit quoque Salomon quadraginta millia equorum in stabulis, et curruum equitumque duodecim millia: constituitque eos in urbibus quadrigarum, et ubi erat rex in Jerusalem.
26 És uralkodott mind a királyokon a folyamtól egészen a filiszteusok országáig és Egyiptom határáig.
Exercuit etiam potestatem super cunctos reges a flumine Euphrate usque ad terram Philisthinorum, et usque ad terminos Ægypti.
27 És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna, s a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vadfügefákat, sokaságra.
Tantamque copiam præbuit argenti in Jerusalem quasi lapidum: et cedrorum tantam multitudinem velut sycomororum quæ gignuntur in campestribus.
28 És kihoztak Salamon számára lovakat Egyiptomból és mind az országokból.
Adducebantur autem ei equi de Ægypto, cunctisque regionibus.
29 Salamonnak egyéb dolgai pedig, az előbbiek és az utóbbiak, nemde meg vannak írva Nátán próféta szavaiban és a Silóbeli Achijja prófétaságában és Jéedó látónak látomásában Járobeám, Nebát fia felett.
Reliqua autem operum Salomonis priorum et novissimorum scripta sunt in verbis Nathan prophetæ, et in libris Ahiæ Silonitis, in visione quoque Addo videntis contra Jeroboam filium Nabat.
30 Király volt Salamon Jeruzsálemben egész Izrael felett negyven évig.
Regnavit autem Salomon in Jerusalem super omnem Israël quadraginta annis.
31 És feküdt Salamon ősei mellé és eltemették atyjának Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Rechábeám.
Dormivitque cum patribus suis, et sepelierunt eum in civitate David: regnavitque Roboam filius ejus pro eo.
