2 Krónika 9
1 Sába királynéja pedig hallotta Salamon hírét s eljött, hogy próbára, tegye Salamont rejtvényekkel, Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel s tevékkel, melyek vittek fűszert és aranyat bőségesen meg drágakövet; eljött Salamonhoz s elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
When the queen of Sheba heard of the fame of Solomon, she came to test Solomon with hard questions at Jerusalem, with a very great caravan, including camels that bore spices, gold in abundance, and precious stones. When she had come to Solomon, she talked with him about all that was in her heart.
2 És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; s nem volt semmi sem elrejtve Salamontól, amire meg nem felelt volna neki.
Solomon answered all her questions. There wasn’t anything hidden from Solomon which he didn’t tell her.
3 Látta Sába királynője Salamon bölcsességét és a házat, melyet épített,
When the queen of Sheba had seen the wisdom of Solomon, the house that he had built,
4 meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és ruházatukat és felvonulását, ahogy fel szokott vonulni az Örökkévaló házába; akkor nem maradt többé benne lélek,
the food of his table, the seating of his servants, the attendance of his ministers, their clothing, his cup bearers and their clothing, and his ascent by which he went up to the LORD’s house, there was no more spirit in her.
5 és szólt a királyhoz: Igaz a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
She said to the king, “It was a true report that I heard in my own land of your acts and of your wisdom.
6 De nem hittem szavaiknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, s íme nem beszélték el nekem felét sem bőséges bölcsességednek; tetézted a hírt, melyet hallottam.
However I didn’t believe their words until I came, and my eyes had seen it; and behold half of the greatness of your wisdom wasn’t told me. You exceed the fame that I heard!
7 Boldogok embereid és boldogok a szolgáid, kik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
Happy are your men, and happy are these your servants, who stand continually before you and hear your wisdom.
8 Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged az ő trónjára, királyul az Örökkévalónak, a te Istenednek; mivel szereti a te Istened Izraelt, hogy fenntartsa örökre, megtett téged föléjük királynak, hogy jogot és igazságot művelj.
Blessed be the LORD your God, who delighted in you and set you on his throne to be king for the LORD your God, because your God loved Israel, to establish them forever. Therefore he made you king over them, to do justice and righteousness.”
9 És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet s nem volt még olyan fűszer, mint az, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
She gave the king one hundred and twenty talents of gold, spices in great abundance, and precious stones. There was never before such spice as the queen of Sheba gave to King Solomon.
10 Chúrám szolgái is, meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófirból, hoztak szantálfát és drágakövet.
The servants of Huram and the servants of Solomon, who brought gold from Ophir, also brought algum trees and precious stones.
11 És készített a király a szantálfából lépcsőket az Örökkévaló háza számára s a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem láttak még olyanokat annak előtte Jehúda országában.
The king used algum tree wood to make terraces for the LORD’s house and for the king’s house, and harps and stringed instruments for the singers. There were none like these seen before in the land of Judah.
12 Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azonkívül amit ő hozott a királyhoz. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
King Solomon gave to the queen of Sheba all her desire, whatever she asked, more than that which she had brought to the king. So she turned and went to her own land, she and her servants.
13 És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt, hatszázhatvanhat kikkár arany.
Now the weight of gold that came to Solomon in one year was six hundred sixty-six talents of gold,
14 Azonkívül, amit behoztak kereskedő emberek meg a kalmárok; és mind az Arábia királyai és az ország helytartói hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
in addition to that which the traders and merchants brought. All the kings of Arabia and the governors of the country brought gold and silver to Solomon.
15 És készített Salamon király kétszáz nagy pajzsot vert aranyból, hatszáz vert arany megy egy nagy pajzsra;
King Solomon made two hundred large shields of beaten gold. Six hundred shekels of beaten gold went to one large shield.
16 és háromszáz pajzsot vert aranyból; háromszáz arany megy egy pajzsra. És elhelyezte azokat a király a Libanon erdőházban.
He made three hundred shields of beaten gold. Three hundred shekels of gold went to one shield. The king put them in the House of the Forest of Lebanon.
17 És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta tiszta arannyal.
Moreover the king made a great throne of ivory, and overlaid it with pure gold.
18 Hat lépcsőfoka volt a trónnak meg egy zsámolya arannyal a trónhoz erősítve; és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állt a karok mellett;
There were six steps to the throne, with a footstool of gold, which were fastened to the throne, and armrests on either side by the place of the seat, and two lions standing beside the armrests.
19 meg tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
Twelve lions stood there on the one side and on the other on the six steps. There was nothing like it made in any other kingdom.
20 És Salamon királynak minden ivóedénye arany volt és a Libanon erdőháznak minden edénye finomított arany; ezüst nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
All King Solomon’s drinking vessels were of gold, and all the vessels of the House of the Forest of Lebanon were of pure gold. Silver was not considered valuable in the days of Solomon.
21 Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsísba jártak Chúrám szolgáival; három évben egyszer szoktak érkezni a Tarsis hajók, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
For the king had ships that went to Tarshish with Huram’s servants. Once every three years, the ships of Tarshish came bringing gold, silver, ivory, apes, and peacocks.
22 Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra és bölcsességre.
So King Solomon exceeded all the kings of the earth in riches and wisdom.
23 És mind a föld királyai fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
All the kings of the earth sought the presence of Solomon to hear his wisdom, which God had put in his heart.
24 És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre.
They each brought tribute: vessels of silver, vessels of gold, clothing, armor, spices, horses, and mules every year.
25 És volt Salamonnak négyezer jászol lova meg szekerei, és tizenkétezer ménje; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
Solomon had four thousand stalls for horses and chariots, and twelve thousand horsemen that he stationed in the chariot cities and with the king at Jerusalem.
26 És uralkodott mind a királyokon a folyamtól egészen a filiszteusok országáig és Egyiptom határáig.
He ruled over all the kings from the River even to the land of the Philistines, and to the border of Egypt.
27 És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna, s a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vadfügefákat, sokaságra.
The king made silver as common in Jerusalem as stones, and he made cedars to be as abundant as the sycamore trees that are in the lowland.
28 És kihoztak Salamon számára lovakat Egyiptomból és mind az országokból.
They brought horses for Solomon out of Egypt and out of all lands.
29 Salamonnak egyéb dolgai pedig, az előbbiek és az utóbbiak, nemde meg vannak írva Nátán próféta szavaiban és a Silóbeli Achijja prófétaságában és Jéedó látónak látomásában Járobeám, Nebát fia felett.
Now the rest of the acts of Solomon, first and last, aren’t they written in the history of Nathan the prophet, and in the prophecy of Ahijah the Shilonite, and in the visions of Iddo the seer concerning Jeroboam the son of Nebat?
30 Király volt Salamon Jeruzsálemben egész Izrael felett negyven évig.
Solomon reigned in Jerusalem over all Israel forty years.
31 És feküdt Salamon ősei mellé és eltemették atyjának Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Rechábeám.
Solomon slept with his fathers, and he was buried in his father David’s city; and Rehoboam his son reigned in his place.
