< 2 Krónika 36 >
1 Erre vette az ország népe Jehóácházt, Jósijáhú fiát s királlyá tették őt atyja helyett Jeruzsálemben.
Tada priprosti puk uze Jošijina sina Joahaza i zakralji ga u Jeruzalemu namjesto njegova oca.
2 Huszonhárom éves volt Jóácház, midőn király lett s három hónapig uralkodott Jeruzsálemben.
Dvadeset i tri godine bile su Joahazu kad se zakraljio. Kraljevao je tri mjeseca u Jeruzalemu.
3 És eltávolította őt Egyiptom királya Jeruzsálemben, a megsarcolta az országot száz kikkár ezüsttel és egy kikkár arannyal.
Svrgao ga je egipatski kralj u Jeruzalemu i udario na zemlju danak od sto srebrnih talenata i jedan zlatni talenat.
4 És királlyá tette Egyiptom királya testvérét, Eljákimot Jehúda és Jeruzsálem fölé s átváltoztatta nevét Jehójákimra; testvérét, Jóácházt pedig elfogta Nekhó s elvitte Egyiptomba.
Egipatski kralj postavi za kralja nad Judejom i nad Jeruzalemom njegova brata Elijakima, promijenivši mu ime na Jojakim; njegova je brata Joahaza uzeo Neko i odveo u Egipat.
5 Huszonöt éves volt Jehójákim, mikor király lett s tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; s tette azt, ami rossz az Örökkévaló, az ő Istene szemeiben,
Dvadeset je i pet godina bilo Jojakimu kad se zakraljio. Kraljevao je jedanaest godina u Jeruzalemu; činio je što je zlo u očima Jahve, njegova Boga.
6 Ellene vonult fel Nebúkadneccár, Bábel királya s megkötözte bilincsekben; hogy Bábelbe vigye.
Na nj je zaratio babilonski kralj Nabukodonozor i, svezavši ga u dvoje mjedene verige, odveo ga u Babilon.
7 És az Örökkévaló házának edényei közül elvitt Nebúkadneccár Bábelbe s betette azokat palotájába Bábelben.
Dio posuđa iz Jahvina Doma odnio je Nabukodonozor u Babilon i metnuo ga u svoj dvorac u Babilonu.
8 Jehójákimnak egyéb dolgai pedig s utálatosságai, amelyeket elkövetett s ami róla találtatott, nemde meg vannak írva Izrael s Jehúda királyai könyvében. S király lett helyette Jehójákhin, az ő fia.
Ostala Jojakimova djela i gnusobe koje je činio i što se na njemu našlo, sve je zapisano u Knjizi o izraelskim i judejskim kraljevima. Na njegovo se mjesto zakraljio sin mu Jojakin.
9 Nyolc éves volt Jehójákhin, mikor király lett és három hónapig s tíz napig uralkodott Jeruzsálemben; s tette azt ami rossz az Örökkévaló szemeiben.
Osam je godina bilo Jojakinu kad se zakraljio, a kraljevao je tri mjeseca i deset dana u Jeruzalemu; činio je što je zlo u Jahvinim očima.
10 Az év fordultával pedig küldött Nebúkadneccár király s elvitte őt Bábelbe az Örökkévaló házának drága edényeivel együtt. S királlyá tette testvérét Czidkijáhút Jehúda s Jeruzsálem fölé.
O godišnjoj je mijeni poslao kralj Nabukodonozor te su ga odveli u Babilon s dragocjenostima iz Jahvina Doma, a nad Judom i nad Jeruzalemom zakraljio je njegova rođaka Sidkiju.
11 Huszonegy éves volt Czidkijáhú, mikor király lett s tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben.
Dvadeset je i jedna godina bila Sidkiji kad se zakraljio, a kraljevao je jedanaest godina u Jeruzalemu.
12 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló, az ő Istene szemeiben; nem alázkodott Jirmejáhú próféta előtt, aki az Örökkévaló szájából szólt.
Činio je što je zlo u očima Jahve, njegova Boga; nije se ponizio pred prorokom Jeremijom, koji mu je govorio iz Jahvinih usta,
13 Fel is lázadt Nebúkadneccár király ellen, aki Istenre megeskette őt; s megkeményítette nyakát a megszilárdította szívét, semhogy megtért volna az Örökkévalóhoz, Izrael Istenéhez.
nego se još i pobunio protiv kralja Nabukodonozora, koji ga bijaše zakleo Bogom; ostao je tvrdoglav i uporan u srcu da se ne obrati Jahvi, Bogu Izraelovu.
14 A papok meg a nép nagyjai is mind sok hűtlenséget követtek el a nemzeteknek mind az utálatosságai szerint, s megtisztátalanították az Örökkévaló házát, amelyet megszentelt Jeruzsálemben.
Pa i svi su svećenički poglavari i narod gomilali nevjeru na nevjeru slijedeći gnusna djela krivobožačkih naroda, oskvrnjujući Dom Jahvin, posvećen u Jeruzalemu.
15 És küldött hozzájuk az Örökkévaló, őseik Istene követei által, reggelenként küldve, mert megsajnálta népét és lakát.
Jahve, Bog njihovih otaca, slao je k njima zarana svoje glasnike, slao ih svejednako, jer mu bijaše žao svojega naroda i svojega Prebivališta.
16 De kigúnyolták az Isten követeit s megvetették szavait és csúfot űztek prófétáival, mígnem fölszállt az Örökkévaló haragja népe ellen, úgy hogy nem volt gyógyulás.
Ali su se oni rugali Božjim glasnicima, prezirući njegove riječi i podsmjehujući se njegovim prorocima, dok se nije podigla Jahvina jarost na njegov narod te više nije bilo lijeka.
17 S felhozta ellenük a kaldeusok királyát, és ez megölte ifjaikat kard által szentélyük házában s nem sajnált meg ifjút s hajadont, vénet és aggastyánt; mindet kezébe adta.
Doveo je na njih kaldejskoga kralja, koji okrenu pod mač njihove mladiće u domu njihova Svetišta, ne štedeći ni mladića ni djevojke, ni starca ni nemoćna. Sve mu je predao u ruke.
18 És mind az Isten házának edényeit, a nagyokat s kicsinyeket, s az Örökkévaló házának kincseit s a király meg nagyjainak kincseit: mindet elvitte Bábelbe.
Sve posuđe Božjega Doma, veliko i malo, blago Jahvina Doma i kraljevo blago, blago njegovih knezova, sve je odnio u Babilon.
19 És elégették az Isten házát s lerombolták Jeruzsálem falát; s mind a palotáit elégették tűzben s mind a drága edényei pusztulássá lettek.
Spalili su Božji Dom, oborili jeruzalemski zid i sve su njegove dragocjenosti uništili.
20 És számkivetésbe vitte a kardtól megmaradt részt Bábelbe, s voltak neki s fiainak szolgákul, a mígnem uralomra került Perzsia birodalma.
One što izbjegoše maču odvede Nabukodonozor u Babilon u sužanjstvo. Postali su robovi njemu i njegovim sinovima, dokle nije nastalo perzijsko kraljevstvo.
21 Hogy beteljesedjék az Örökkévaló igéje Jirmejáhú által: míg a föld le nem rótta szombatjait, elpusztultsága egész idején át pihent, elhagyván telni hetven évet.
Da bi se ispunila riječ koju Jahve reče na Jeremijina usta: “Dokle se zemlja ne oduži svojim subotama, počivat će za sve vrijeme u pustoši dok se ne ispuni sedamdeset godina.”
22 És első évében Kóresnek, Perzsia királyának, midőn beteljesedett az Örökkévaló igéje Jirmejáhú szájában, fölébresztette az Örökkévaló Kóresnek, Perzsia királyának szellemét s hírt küldött szét egész királyságában s írásban is, mondván;
Ali prve godine perzijskoga kralja Kira, da bi se ispunila riječ Jahvina objavljena na Jeremijina usta, podiže Jahve duh perzijskoga kralja Kira te on oglasi po svemu svojem kraljevstvu usmeno i pismeno:
23 Így szól Kóres, Perzsia királya: Mind a földnek királyságait nekem adta az Örökkévaló, az ég Istene, s ő meghagyta nekem, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, amely Jehúdában van; bárki köztetek van az ő egész népéből, vele legyen az Örökkévaló, az ő Istene s menjen föl!
“Ovako veli perzijski kralj Kir: 'Sva zemaljska kraljevstva dade mi Jahve, Bog nebeski. On mi naloži da mu sagradim Dom u Jeruzalemu, u Judeji. Tko je god među vama od svega njegova naroda, Bog njegov bio s njim, pa neka ide onamo!'”