2 Krónika 35
1 És tartott Jósijáhú Jeruzsálemben pészachot az Örökkévalónak, s levágták a pészacháldozatot az első hónap tizennegyedikén.
Josiah [commanded that the people should] celebrate the Passover Festival to honor Yahweh in Jerusalem. So they slaughtered the lambs for the Passover [Festival] at the end of March.
2 És fölállította a papokat őrizetükre s megerősítette őket az Örökkévaló háza szolgálatára.
Josiah assigned to the priests the tasks that they should perform at the temple and encouraged them to do their work well.
3 És meghagyta a levitáknak, akik értelmeztek egész Izraelnek, akik szentek voltak az Örökkévalónak: tegyétek a szent ládát a házba, melyet épített Salamon, Dávid fia, Izrael királya; nincs nektek vállatokra való teher; most szolgáljátok az Örökkévalót, a ti Istenteket, s népét Izraelt.
The [other] descendants of Levi were the ones who taught all the Israeli people; they had been dedicated to serve Yahweh. Josiah said to them, “Put the Sacred Chest in the temple that [the workers of] David’s son [King] Solomon of Israel built. But [carry it on poles; ] do not carry it on your shoulders. And do your your work well for Yahweh your God and for his Israeli people.
4 S legyetek kész atyai házaitok szerint, osztályaitokhoz képest, Dávidnak, Izrael királyának irata szerint s fia Salamon írása szerint,
Divide yourselves into clans, obeying the instructions that King David and his son Solomon wrote.
5 s álljatok a szentélyben testvéreitek a nép fiai atyai házai szerint való csoportoknak megfelelően egy-egy atyai háznak osztálya a levitákból;
Then stand in the temple, with one group of the descendants of Levi to help each clan of the people [when they bring their offerings to the temple].
6 s vágjátok le a pészacháldozatot s szenteljétek meg magatokat s legyetek kész testvéreitek számára, cselekedvén az Örökkévalónak Mózes által adott igéje szerint.
Slaughter the lambs for the Passover [Festival]. Perform the rituals to cause yourselves to be acceptable to Yahweh for doing this work. Prepare the sacrifices, doing what Yahweh told Moses to tell you that you should do.”
7 És adományozott Jósijáhú a nép fiai számára juhokat s fiatal kecskéket, mindet pészacháldozatokul, mindazok számára, akik találtattak, szám szerint harmincezret és háromezer szarvasmarhát: ezeket a király vagyonából.
Josiah provided [from his own flocks and herds] 30,000 sheep and goats for the Passover sacrifices.
8 Nagyjai pedig fölajánlásképpen a nép számára, a papok számára s a leviták számára adományoztak; Chilkijáhú, Zekharjáhú és Jechíél, az Isten házának elöljárói, adtak a papoknak pészacháldozatokul kétezerhatszázat és háromszáz szarvasmarhát.
His officials also voluntarily contributed animals for the people and the priests and the [other] descendants of Levi. Hilkiah, Zechariah, and Jehiel, the officials who were in charge of the temple, gave to the priests 2,600 lambs and 300 cattle to be sacrifices for the Passover.
9 És Kánanjáhú, meg Semájáhú és Netanél, az ő testvérei, és Chasabjáhú, meg Jeíél és Józábád, a leviták nagyjai adományoztak a leviták számára pészacháldozatokul ötezret és ötszáz szarvasmarhát.
And Conaniah along with his [younger] brothers Shemaiah and Nethanel, and Hashabiah, Jeiel, and Jozabad, the leaders of the [other] descendants of Levi, provided 5,000 lambs and 500 cattle for the other descendants of Levi, to be sacrifices for the Passover.
10 Így megszilárdult a szolgálat, s fölálltak a papok állásukra s a leviták osztályaikhoz, a király parancsolata szerint.
Everything [for the Passover] was arranged: The priests and the other descendants of Levi stood in their places in their groups, like the king had commanded.
11 És levágták a pészacháldozatot, s a papok hintettek kezükből, a leviták pedig lehúzták a bőrt.
Then they slaughtered the Passover lambs. The priests sprinkled the blood [from the bowls] that were handed to them, while the [other] descendants of Levi removed the skins from the animals.
12 És elkülönítették az égőáldozatot, hogy odaadják a nép fiainak atyai házai szerint való csoportoknak, hogy bemutassák az Örökkévalónak, amint írva van Mózes könyvében; és így a szarvasmarhákat.
They set aside the animals to be completely burned on the altar, in order to give them to the various family groups to offer to Yahweh, obeying the instructions that were written in the laws God gave Moses. They did the same thing with the cattle.
13 És megfőzték a pészacháldozatot tűzön rendelet szerint; a szentségeket pedig megfőzték a fazekakban, üstökben s tálakban és sürögve hordták mind a nép fiainak.
Obeying those regulations, they roasted the lambs for the Passover over the fire. And they boiled the [meat of the] sacred offerings in pots and kettles and pans, and served the meat immediately to all the people [who were there].
14 Azután pedig készítettek maguknak s a papoknak, mert a papok, Áron fiai, az égőáldozat s a zsiradékok bemutatásánál voltak éjjelig; a leviták tehát készítettek maguknak s a papoknak Áron fiainak.
After that, they prepared meat for themselves and for the priests, because the priests were busy until nighttime, sacrificing the offerings to be completely burned and burning the fat parts of the offerings. So the [other] descendants of Levi prepared meat for themselves and for the priests, who were descendants of Aaron, [the first Supreme Priest].
15 De az énekesek, Ászáf fiai, állásukon voltak, parancsolata szerint Dávidnak, Ászáfnak, Hémánnak meg Jedútunnak, a király látójának; a kapuőrök is egy-egy kapunál voltak; nem kellett eltávozniuk szolgálatuktól, mert testvéreik a leviták készítettek számukra.
The musicians, who were descendants of Asaph, stood in their places, as King David, Asaph, Heman, and Jeduthun the king’s prophet had commanded. The men who guarded the gates [of the temple] did not need to leave their places, because their fellow descendants of Levi prepared food for them to eat.
16 És megszilárdult az Örökkévaló szolgálata azon a napon, mert tartották a pészacháldozatot s bemutatták az égőáldozatokat az Örökkévaló oltárán Jósijáhú király parancsolata szerint.
So on that day everything that needed to done for worshiping Yahweh was done. They celebrated the Passover [Festival], and they presented offerings to be completely burned on the altar, which was what Josiah had commanded.
17 S tartották Izrael fiai, az ottlevők, a pészacháldozatot abban az időben, meg a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon át.
The Israelis who were there celebrated the Passover [Festival] on that day, and for seven days they celebrated the Festival of [Eating] Unleavened Bread.
18 És nem tartatott Izraelben ilyen pészach Sámuél próféta napjai óta, s mind az Izrael királyai nem tartottak olyan pészachot, mint volt az, amelyet tartott Jócijáhú meg a papok és a leviták, meg egész Jehúda s Izrael, amely találtatott, meg Jeruzsálem lakói.
The Passover [Festival] had not been celebrated like that in Israel since the time that the prophet Samuel lived. None of the other kings of Israel had ever celebrated the Passover like Josiah did, along with the priests, the other descendants of Levi, and all [the other people of] Judah and Israel who were there with the people who lived in Jerusalem.
19 Jósijáhú uralkodásának tizennyolcadik évében tartatott ez a pészach.
They celebrated this Passover Festival when Josiah had been ruling for almost 18 years.
20 Mindezek után, hogy Jósijáhú helyrehozta a házat, felvonult Nekhó, Egyiptom királya, hogy harcoljon az Eufrátes mellett levő Karkemisnál; s kivonult ellene Jósijáhú.
After Josiah had done all those things to [restore the worship at] the temple, King Neco of Egypt went [with his army] to attack Carchemish [city] alongside the Euphrates [River], and Josiah marched [with his army] to fight against them.
21 És amaz követeket küldött hozzá, mondván: mi közöm hozzád, Jehúda királya? Nem teellened megyek ma, hanem hadakozásom háza ellen, s Isten azt mondta, hogy siessek; állj el az Istentől, aki velem van, hogy meg ne rontson téged.
Neco sent some messengers to Josiah, to tell him, “You are the king of Judah, and there is certainly no quarrel between you and me. My army is not attacking you people; we are attacking another army, [the army of Babylonia]. God has told me to hurry. So stop opposing God, who is for me. If you do not stop, God will get rid of you.”
22 De Jósijáhú el nem fordította arcát tőle, hanem vele harcolni igyekezett, s nem hallgatott Nekhónak Isten szájából való szavaira s jött harcolni Megiddó síkságában.
But Josiah would not pay attention to him. Instead, he disguised himself in order to be able to attack [the army of Egypt without anyone recognizing him]. He did not pay any attention to what God had told Neco to say. Instead, he [and his army] went to fight Neco’s army at the plain of Megiddo.
23 És az íjászok lőttek Jósijáhú királyra; s mondta a király a szolgáinak: Vigyetek el engem, mert nagyon megsebesültem.
Some Egyptian archers shot King Josiah. He told his officers, “Take me away from here because I am badly wounded.”
24 És elvitték őt szolgái a szekérről s ráültették másodrendű szekerére s Jeruzsálembe vitték s meghalt s eltemették ősei sírjaiban; egész Jehúda pedig és Jeruzsálem gyászoltak Jóaijáhú fölött.
So they took him out of his chariot and put him in another chariot that he had brought with him, and they took him to Jerusalem, where he died. He was buried in the tombs where his ancestors [had been buried], and all [the people of] Jerusalem and [other places in] Judah mourned for him.
25 És siralmat mondott Jirmejáhú Jósijáhú fölött, s mind az énekesek s énekesnők szóltak siralmaikban Jósijáhúról mind e mai napig, s törvényül tették meg Izraelben; s íme azok meg vannak írva a Siralmakban.
[The prophet] Jeremiah composed a song to mourn for Josiah, and all the men and women singers in Israel still mourn for Josiah by singing that song. That became a custom in Israel; the words of that song are written in a scroll of funeral songs.
26 És Jósijáhúnak egyéb dolgai s kegyes tettei, aszerint ami írva van az Örökkévaló tanában,
A record of the other things that happened while Josiah ruled, from the time he started to rule until he died, including how he faithfully honored God by obeying everything that was written in the laws of Yahweh, is in the scroll called ‘The History of the Kings of Israel and Judah’.
27 és előbbi s utóbbi dolgai, íme meg vannak írva Izrael s Jehúda királyainak könyvében.
