2 Krónika 33

1 Tizenkét éves volt Menasse, midőn király lett s ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben.

Manasseh [was] twelve years old when he began to reign, and he reigned fifty and five years in Jerusalem:

2 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, azon nemzetek utálatai szerint, melyeket elűzött az Örökkévaló Izrael fiai elől.

But did [that which was] evil in the sight of the LORD, like the abominations of the heathen, whom the LORD had cast out before the children of Israel.

3 Újra építette a magaslatokat, melyeket lerombolt atyja Jechizkijáhú; felállított oltárokat a Báaloknak s készített asérákat s leborult az ég egész serege előtt s szolgálta azokat.

For he built again the high places which Hezekiah his father had broken down; and he reared up altars for Baalim, and made groves, and worshiped all the host of heaven, and served them.

4 És épített oltárokat az Örökkévaló házában, melyről azt mondta az Örökkévaló: Jeruzsálemben lesz a nevem örökre;

Also he built altars in the house of the LORD, of which the LORD had said, In Jerusalem shall my name be for ever.

5 épített ugyanis oltárokat az ég egész seregének az Örökkévaló házának mindkét udvarában.

And he built altars for all the host of heaven in the two courts of the house of the LORD.

6 S ugyanő átvezette fiait a tűzön Ben-Hinnóm völgyében, jövendölést meg jósolgatást s kuruzslást űzött s tartott szellemidézőt és halottjóst; sokat tett olyat, ami rossz az Örökkévaló szemeiben az ő bosszantására.

And he caused his children to pass through the fire in the valley of the son of Hinnom: also he observed times, and used enchantments, and used witchcraft, and dealt with a familiar spirit, and with wizards: he wrought much evil in the sight of the LORD, to provoke him to anger.

7 Elhelyezte a bálvány képét, melyet készített, az Isten házában, melyről szólt az Isten Dávidhoz s fiához, Salamonhoz: ebbe a házba s Jeruzsálembe, melyet kiválasztottam mind az Izrael törzsei közül, helyezem el örökre a nevemet;

And he set a carved image, the idol which he had made, in the house of God, of which God had said to David and to Solomon his son, In this house, and in Jerusalem, which I have chosen before all the tribes of Israel, will I put my name for ever:

8 és nem távolítom el többé Izrael lábát azon földről, melyet fenntartottam őseiteknek, csak úgy, ha vigyáznak, hogy megtegyék mindazt, amit parancsoltam nekik mind a Mózes által adott tan és törvények és rendeletek szerint.

Neither will I any more remove the foot of Israel from the land which I have appointed for your fathers; provided they will take heed to do all that I have commanded them, according to the whole law and the statutes and the ordinances by the hand of Moses.

9 De eltévelyítette Menasse Jehúdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még rosszabbat cselekedtek ama nemzeteknél, melyeket kipusztított az Örökkévaló Izrael fiai elől.

So Manasseh made Judah and the inhabitants of Jerusalem to err, [and] to do worse than the heathen, whom the LORD had destroyed before the children of Israel.

10 És beszélt az Örökkévaló Menasséhez s népéhez, de nem figyeltek rá.

And the LORD spoke to Manasseh, and to his people: but they would not hearken.

11 És rájuk hozta az Örökkévaló Assúr királya hadvezéreit, s elfogták Mennassét kampókkal s megkötözték őt bilincsekkel s elvitték Bábelbe.

Wherefore the LORD brought upon them the captains of the army of the king of Assyria, who took Manasseh among the thorns, and bound him with fetters, and carried him to Babylon.

12 S midőn megszorult, könyörgött az Örökkévalóhoz, az ő Istenéhez s nagyon megalázkodott ősei Istene előtt.

And when he was in affliction, he besought the LORD his God, and humbled himself greatly before the God of his fathers,

13 És imádkozott hozzá, és engedett fohászának s meghallotta könyörgését s visszavitte őt Jeruzsálembe a királyságába; ekkor megtudta Menasse, hogy az Örökkévaló az Isten.

And prayed to him: and he was entreated by him, and heard his supplication, and brought him again to Jerusalem into his kingdom. Then Manasseh knew that the LORD he [is] God.

14 Ezután épített külső falat Dávid városának nyugatra a Gíchontól, a völgyben, és amerre a halak kapuja felé mennek, s fordult az Ófel felé, s nagyon magasbította azt; s elhelyezett hadvezéreket mind az erősített városokban Jehúdában.

Now after this, he built a wall without the city of David, on the west side of Gihon, in the valley, even to the entrance at the fish-gate, and compassed about Ophel, and raised it up a very great highth, and put captains of war in all the fortified cities of Judah.

15 És eltávolította az idegen isteneket s a bálványt az Örökkévaló házából s mind az oltárokat, amelyeket épített volt az Örökkévaló háza hegyén és Jeruzsálemben, s kidobta a városon kívülre.

And he took away the strange gods, and the idol out of the house of the LORD, and all the altars that he had built in the mount of the house of the LORD, and in Jerusalem, and cast [them] out of the city.

16 És helyreállította az Örökkévaló oltárát s áldozott rajta békeáldozatokat és hálaáldozatot; és meghagyta Jehúdának, hogy szolgálják az Örökkévalót, Izrael Istenét.

And he repaired the altar of the LORD, and sacrificed on it peace-offerings and thank-offerings, and commanded Judah to serve the LORD God of Israel.

17 Azonban még mindig áldozott a nép a magaslatokon, bárcsak az Örökkévalónak, Istenüknek.

Nevertheless, the people sacrificed still in the high places, [yet] to the LORD their God only.

18 Menassénak egyéb dolgai pedig s imádsága az ő Istenéhez s a látók beszédei, akik beszéltek hozzá az Örökkévalónak, Izrael Istenének nevében, íme azok meg vannak Izrael királyai történetében.

Now the rest of the acts of Manasseh, and his prayer to his God, and the words of the seers that spoke to him in the name of the LORD God of Israel, behold, they [are written] in the book of the kings of Israel.

19 És imádsága s fohászának elfogadása s minden vétke s hűtlensége s a helyek, amelyeken magaslatokat épített s fölállította az asérákat s a faragott képeket megalázkodása előtt: íme azok meg vannak írva a látók beszédjeiben.

His prayer also, and [how God] was entreated by him, and all his sin, and his trespass, and the places in which he built high places, and set up groves and graven images, before he was humbled: behold, they [are] written among the sayings of the seers.

20 És feküdt Menasse az ősei mellé s eltemették őt a házában. S király lett helyette fia, Ámón.

So Manasseh slept with his fathers, and they buried him in his own house: and Amon his son reigned in his stead.

21 Huszonkét éves volt Ámon, mikor király lett s két évig uralkodott Jeruzsálemben.

Amon [was] two and twenty years old when he began to reign, and reigned two years in Jerusalem.

22 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, amint tette atyja Menasse; mind a faragott képeknek is, amelyeket atyja Menasse készített, áldozott Ámón s szolgálta azokat.

But he did [that which was] evil in the sight of the LORD, as did Manasseh his father: for Amon sacrificed to all the carved images which Manasseh his father had made, and served them;

23 De meg nem alázkodott az Örökkévaló előtt, amint megalázkodott atyja Menasse, mert ő, Ámón, sok bűnt követett el.

And humbled not himself before the LORD, as Manasseh his father had humbled himself; but Amon trespassed more and more.

24 És összeesküdtek ellene a szolgái s megölték őt a házában.

And his servants conspired against him, and slew him in his own house.

25 De az ország népe megölte mindazokat, kik összeesküdtek Ámón király ellen s helyébe királlyá tette az ország népe fiát, Jósijáhút.

But the people of the land slew all them that had conspired against king Amon; and the people of the land made Josiah his son king in his stead.