2 Krónika 33
1 Tizenkét éves volt Menasse, midőn király lett s ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben.
Manasseh was 12 years old when he became the king [of Judah], and he ruled from Jerusalem for 55 years.
2 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, azon nemzetek utálatai szerint, melyeket elűzött az Örökkévaló Izrael fiai elől.
He did many things that Yahweh considered to be evil. He imitated the disgusting things that were formerly done by the people-groups that Yahweh had expelled from Israel as his people advanced [though the land].
3 Újra építette a magaslatokat, melyeket lerombolt atyja Jechizkijáhú; felállított oltárokat a Báaloknak s készített asérákat s leborult az ég egész serege előtt s szolgálta azokat.
He commanded his workers to rebuild the shrines [for worshiping idols] that his father Hezekiah had destroyed. He told them to set up altars to [honor] the statues of Baal, and to make altars to [honor the goddess] Asherah. He bowed down to [worship] all the stars.
4 És épített oltárokat az Örökkévaló házában, melyről azt mondta az Örökkévaló: Jeruzsálemben lesz a nevem örökre;
He directed his workers to build altars [for foreign gods] in the temple, about which Yahweh had said, “It is here in Jerusalem that I want people to worship me, forever.”
5 épített ugyanis oltárokat az ég egész seregének az Örökkévaló házának mindkét udvarában.
He directed that altars for [worshiping] all the stars be built in both of the courtyards outside the temple.
6 S ugyanő átvezette fiait a tűzön Ben-Hinnóm völgyében, jövendölést meg jósolgatást s kuruzslást űzött s tartott szellemidézőt és halottjóst; sokat tett olyat, ami rossz az Örökkévaló szemeiben az ő bosszantására.
He even sacrificed [some of] his own sons and burned them in a fire in Hinnom Valley. He performed rituals to practice sorcery. He asked fortune-tellers for advice. He performed witchcraft. He talked to people who consulted the spirits of people who had died to find out what would happen in the future. He did many things that Yahweh considered o be very evil, things that caused Yahweh to become very angry.
7 Elhelyezte a bálvány képét, melyet készített, az Isten házában, melyről szólt az Isten Dávidhoz s fiához, Salamonhoz: ebbe a házba s Jeruzsálembe, melyet kiválasztottam mind az Izrael törzsei közül, helyezem el örökre a nevemet;
Manasseh took a carved idol [that his workers had made] and put it in the temple. That is the temple concerning which God had said to David and to his son Solomon, “My temple will be here in Jerusalem, the city that I have chosen [where I want people to] worship me, forever.
8 és nem távolítom el többé Izrael lábát azon földről, melyet fenntartottam őseiteknek, csak úgy, ha vigyáznak, hogy megtegyék mindazt, amit parancsoltam nekik mind a Mózes által adott tan és törvények és rendeletek szerint.
If they will obey all the laws and decrees and regulations that I told Moses to give to them, I will not again force the Israeli people to leave this land that I gave to their ancestors.”
9 De eltévelyítette Menasse Jehúdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még rosszabbat cselekedtek ama nemzeteknél, melyeket kipusztított az Örökkévaló Izrael fiai elől.
But Manasseh led the people of Jerusalem and other places in Judah to do things that are wrong, with the result that they did more evil than was done by the people in the people-groups that Yahweh had expelled as the Israeli people advanced [through the land].
10 És beszélt az Örökkévaló Menasséhez s népéhez, de nem figyeltek rá.
Yahweh spoke to Manasseh and the people of Judah, but they paid no attention.
11 És rájuk hozta az Örökkévaló Assúr királya hadvezéreit, s elfogták Mennassét kampókkal s megkötözték őt bilincsekkel s elvitték Bábelbe.
So Yahweh caused the army commanders of Assyria [and their soldiers] to [come to Jerusalem, and they] captured Manasseh. They put a hook in his nose and put bronze chains on his [feet] and took him to Babylon.
12 S midőn megszorult, könyörgött az Örökkévalóhoz, az ő Istenéhez s nagyon megalázkodott ősei Istene előtt.
There, while he was suffering, he humbled himself greatly in the presence of Yahweh, the God whom his ancestors [worshiped], and pleaded with Yahweh to help him.
13 És imádkozott hozzá, és engedett fohászának s meghallotta könyörgését s visszavitte őt Jeruzsálembe a királyságába; ekkor megtudta Menasse, hogy az Örökkévaló az Isten.
When he prayed, Yahweh heard him and pitied him. So he [allowed him to] return to Jerusalem and [to] rule his kingdom again. Then Manasseh realized that Yahweh is [an all-powerful] God.
14 Ezután épített külső falat Dávid városának nyugatra a Gíchontól, a völgyben, és amerre a halak kapuja felé mennek, s fordult az Ófel felé, s nagyon magasbította azt; s elhelyezett hadvezéreket mind az erősített városokban Jehúdában.
Later, Manasseh’s [workers] rebuilt the eastern section of the outer wall around Jerusalem, and [they] made it higher. That section extended from Gihon Spring [north] to the Fish Gate, and around the part of the city that they called Ophel [Hill]. Manasseh also appointed army officers to guard each of the cities in Judah that had walls around them.
15 És eltávolította az idegen isteneket s a bálványt az Örökkévaló házából s mind az oltárokat, amelyeket épített volt az Örökkévaló háza hegyén és Jeruzsálemben, s kidobta a városon kívülre.
Manasseh’s [workers] removed from the temple the idols and the stone statues of gods of other nations. Manasseh also [told them to] remove the altars that they had previously built on Zion Hill and in [other places in] Jerusalem. He had all those things thrown out of the city.
16 És helyreállította az Örökkévaló oltárát s áldozott rajta békeáldozatokat és hálaáldozatot; és meghagyta Jehúdának, hogy szolgálják az Örökkévalót, Izrael Istenét.
Then he [told them to] repair the altar of Yahweh, and he offered sacrifices to restore fellowship with Yahweh and to thank him. And he told [the people of] Judah that they must worship [only] Yahweh.
17 Azonban még mindig áldozott a nép a magaslatokon, bárcsak az Örökkévalónak, Istenüknek.
The people continued to offer sacrifices on the hilltops, but only to Yahweh their God.
18 Menassénak egyéb dolgai pedig s imádsága az ő Istenéhez s a látók beszédei, akik beszéltek hozzá az Örökkévalónak, Izrael Istenének nevében, íme azok meg vannak Izrael királyai történetében.
The other things that happened while Manasseh was ruling, including his prayer to God and the messages from Yahweh that the prophets gave to him, are written in the scroll called ‘The History of the Kings of Israel’.
19 És imádsága s fohászának elfogadása s minden vétke s hűtlensége s a helyek, amelyeken magaslatokat épített s fölállította az asérákat s a faragott képeket megalázkodása előtt: íme azok meg vannak írva a látók beszédjeiben.
What Manasseh prayed and how God pitied him because he pleaded to God, and also his sins and ways in which he disobeyed God, and the [list of] places where he built shrines and set up poles to [honor the goddess] Asherah and other idols [before he humbled himself], are written in what the prophets wrote.
20 És feküdt Menasse az ősei mellé s eltemették őt a házában. S király lett helyette fia, Ámón.
Manasseh died and was buried in his palace. Then his son Amon became the king [of Judah].
21 Huszonkét éves volt Ámon, mikor király lett s két évig uralkodott Jeruzsálemben.
Amon was 22 years old when he became king, and he ruled in Jerusalem for two years.
22 És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, amint tette atyja Menasse; mind a faragott képeknek is, amelyeket atyja Menasse készített, áldozott Ámón s szolgálta azokat.
He did things that Yahweh considered to be evil, like his father Manasseh had done. Amon worshiped all the idols that Manasseh’s [workers] had made.
23 De meg nem alázkodott az Örökkévaló előtt, amint megalázkodott atyja Menasse, mert ő, Ámón, sok bűnt követett el.
But he did not humble himself and turn to Yahweh like his father did. So he became more sinful than his father had been.
24 És összeesküdtek ellene a szolgái s megölték őt a házában.
Then Amon’s officials made plans to kill him. They assassinated him in his palace.
25 De az ország népe megölte mindazokat, kik összeesküdtek Ámón király ellen s helyébe királlyá tette az ország népe fiát, Jósijáhút.
But then the people of Judah killed all those who had assassinated Amon, and they appointed his son Josiah to be their king.
