2 Krónika 32
1 E dolgok és igazság után eljött Szanchérib, Assúr királya, behatolt Jehúdába s táborozott az erősített városok ellen s azt mondta, hogy magának elfoglalja.
Hezekiah loe hmuennawk boih kacakah sak pacoengah, Assyria siangpahrang Senakherib mah Judah prae to tuk hanah a caeh; sipae hoi thungh ih vangpuinawk to ka tuh pazawk tih, tiah poek pongah anih mah vangpui to takui.
2 Midőn Jechizkijáhú látta, hogy eljött Szanchérib s arca a Jeruzsálem ellen való harcra irányul,
Jerusalem tuk hanah, Senakherib angzoh boeh, tiah Hezekiah mah panoek naah,
3 akkor tanácskozott nagyjaival s vitézeivel, hogy eltömik a források vizeit, amelyek a városon kívül voltak, s ők segítették őt.
angmah ih angraengnawk hoi misatuh angraengnawk khaeah, vangpui tasa bang ih tuipuek to khah khoep hanah lokram o, nihcae mah Hezekiah to abomh o.
4 És gyülekezett sok nép s eltömték mind a forrásokat s a patakot, amely az ország közepette folyik, mondván: miért jöjjenek Assúr királyai s találjanak sok vizet?
Paroeai kaminawk nawnto amkhueng o moe, Assyria siangpahrangnawk angzoh o naah, pop parai tui to a hnuk o han ai ah, prae thungah kalong tuipueknawk hoi vacongtanawk to pakaa khoep si, tiah a thuih o.
5 És erőlködött s megépítette az egész áttört falat s magasabbra építette a tornyokat a kinn egy másik falat, s megerősítette a Millót Dávid városában, s készített fegyvereket bőven és pajzsokat.
Hezekiah loe angmah hoi angmah to thacaksak moe, kamro sipaenawk boih to pakhraih; misatoephaih imsangnawk to a sak moe, kaom tangcae sipae pacoengah tasa bangah kalah sipae maeto a sak let; David vangpui ah Millo, tiah kawk ih misa abuephaih ahmuen to kacakah sak pacoengah, kalii hoi misa angvaenghaih aphawnawk doeh a sak.
6 S helyezett hadi tiszteket a nép fölé, s összegyűjtötte őket magához a város kapujának terére a szívükre beszélt, mondván:
Kaminawk uk hanah misatuh angraengnawk to a suek moe, vangpui akunhaih khongkha longhmaa ah amkhuengsak pacoengah, nihcae khaeah thapaekhaih lok a thuih pae.
7 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek s ne rettegjetek Assúr királya előtt s az egész vele levő tömeg előtt, mert velünk több van, mint ővele.
Na thacak o sak ah loe, misahoih oh; Assyria siangpahrang hoi anih ih pop parai misatuh kaminawk to zii o hmah, tha doeh sae o sak hmah; anih khaeah kaom kami pongah loe aicae khaeah kaom to pop kue.
8 Vele van halandónak karja, de velünk van az Örökkévaló, ami Istenünk hogy megsegítsen minket s hogy viselje harcainkat. S a nép támaszkodott Jechizkijáhúnak, Jehúda királyának szavaira.
Nihcae loe bantha cakhaih khue ni tawnh o; toe aicae khaeah loe aicae to abomh moe, aicae ih misa tuk hanah, aicae ih Angraeng Sithaw to a tawnh o, tiah a naa. Judah siangpahrang Hezekiah mah thuih ih lok pongah kaminawk loe tha oh o.
9 Ezután küldötte Szanchéríb, Assúr királya az ő szolgáit Jeruzsálembe – ő pedig és egész hatalma ővele Lákhis előtt volt – Jechizkijáhúhoz, Jehúda királyához s egész Jehúdához, mely Jeruzsálemben volt, mondván:
Hae hmuen oh pacoengah, Assyria siangpahrang Senakherib ih misatuh kaminawk mah Lakhish vangpui to takui o; a tamnanawk loe Jerusalem vangpui, Judah siangpahrang Hezekiah hoi to ah kaom Judah kaminawk boih khaeah patoeh moe,
10 Így szól Szanchérib, Assúr királya: miben bíztok, hogy Jeruzsálemben maradtok az ostrom alatt?
Assyria siangpahrang Senakherib mah, Nangcae loe mi maw nang oep o moe, takui khoep ih Jerusalem vangpui thungah patang na khang o?
11 Nemde Jechizkijáhú csábítgat titeket, adván benneteket a halálnak éhség s szomjúság által, mondván: az Örökkévaló a mi Istenünk, meg fog minket menteni Assúr királya kezéből?
Hezekiah mah, Aicae Angraeng Sithaw mah Assyria siangpahrang ban thung hoiah na loisak tih, tiah zok kamthlam, tui kanghae ah dueksak han ih ang zoek o na ai maw?
12 Nemde ő, Jechizkijáhú, eltávolította az ő magaslatait s oltárait és szólt Jehúdának és Jeruzsálemnek, mondván: Egy oltár előtt boruljatok le s azon füstölögtessetek?
Hezekiah loe angmah ih hmuensang hoi hmaicamnawk to lak ving moe, Judahnawk hoi Jerusalem kaminawk khaeah, Hmaicam maeto hmaa khue ah Sithaw to bok oh, to hmaicam nuiah hmuihoih to thlaek oh, tiah ang thuih o na ai maw?
13 Vajon nem tudjátok-e, mit tettem én meg őseim mind az országok népeinek; vajon bírták-e az országok nemzeteinek istenei országukat megmenteni kezemből?
Kai hoi kam panawk mah prae kalah kaminawk nuiah sak ih hmuennawk to na panoek o ai maw? Kalah prae ih sithawnawk mah, ka ban thung hoiah angmacae ih kaminawk to loih o sak vai maw?
14 Ki az, mind eme nemzetek istenei közül, amelyeket az én őseim kiirtottak, aki bírta megmenteni népét az én kezemből, hogy a ti istentek bírna megmenteni titeket a kezemből?
Kam panawk mah phraek ih kalah praenawk ih sithawnawk thungah, kawbaktih sithaw maw ka ban thung hoiah angmah ih prae to loisak vaih? Kawbangmaw nangcae ih sithaw mah ka ban thung hoiah nangcae to loisak thai tih?
15 S most ne ámítson titeket Chizkijáhú s ne csábítgasson titeket ilyeténképpen s ne higgyetek neki, mert semmiféle nemzetnek és királyságnak bármely istene nem bírta megmenteni népét kezemből és őseim kezéből; hát még hogy a ti istenetek nem fog titeket megmenteni kezemből.
Vaihi Hezekiah mah na ling o hmah nasoe loe, hae tiah loklam amkhraeng haih hmah nasoe, anih to tang o hmah; kawbaktih prae ih sithaw mah doeh ka ban hoi kam panawk ih ban thung hoiah angmacae ih kaminawk to loih o sak thai ai, nangcae ih Sithaw mah cae loe kawbangmaw ka ban thung hoiah na loih o sak tih? tiah a naa.
16 És még beszéltek szolgái az Örökkévaló az Isten ellen és szolgája Jechizkijáhú ellen;
Senakherib ih tamnanawk mah Angraeng Sithaw hoi anih ih tamna Hezekiah to kasae thuih o.
17 leveleket is írt, hogy káromolja az Örökkévalót, Izrael Istenét s hogy szóljon róla, mondván: amilyenek az országok nemzeteinek istenei, amelyek nem mentették meg népüket kezemből, úgy nem fogja megmenteni népét Jechizkijáhú istene a kezemből.
Senakherib mah Israel Angraeng Sithaw to kasae thuih moe, Prae kalah kaminawk ih sithawnawk mah ka ban thung hoiah angmacae kaminawk to pahlong o ai baktih toengah, Hezekiah ih Sithaw mah doeh ka ban thung hoiah angmacae ih kaminawk to pahlong mak ai, tiah ca tarik.
18 És kiáltottak fennhangon zsidóul Jeruzsálem népéhez, amely a falon volt, hogy őket megijesszék s megrémítsék, azért, hogy bevehessék a várost.
Sipae nuiah kaom Jerusalem kaminawk to zitsak moe, raihaih paek pacoengah vangpui to lak thai hanah, tha hoi hangh moe, Hebru lok hoiah a thuih.
19 És beszéltek Jeruzsálem Istenéről mint az ország népeinek isteneiről, az ember kezeinek művéről.
Kami ban hoi sak ih long ah kaom prae kalah kaminawk ih sithawnawk to kasae a thuih baktih toengah, Jerusalem Sithaw doeh kasae a thuih o.
20 És imádkozott Jechizkijáhú király és Jesajáhú, Ámóc fia, a próféta, e miatt, s kiáltottak az egek felé.
Hae tiah oh pongah Hezekiah siangpahrang hoi Amos capa tahmaa Isaiah mah van khaeah lawkthuih hoi.
21 És küldött az Örökkévaló angyalt, és megsemmisített minden derék vitézt és tisztet s vezért Assúr királya táborában; s visszatért arca szégyenében országába, s midőn bement istenének házába, az ő istenének származottjai elejtették őt ott karddal.
To naah Angraeng mah van kami maeto patoeh moe, anih mah thacak misatuh kaminawk, Assyria siangpahrang ohhaih im ih, ukkungnawk hoi misatuh angraengnawk to hum king. To naah Senakherib loe azathaih hoiah angmah prae ah amlaem. Anih angmah ih sithaw imthung ah akun naah, thoemto a capanawk mah sumsen hoiah anih to hum o moe, duek.
22 Így megsegítette az Örökkévaló Jechizkijáhút meg Jeruzsálem lakóit Szancheribnak, Assúr királyának kezéből s mindenkinek kezéből s vezérelte őket a körüllevők ellenében.
Angraeng mah Hezekiah hoi Jerusalem ah kaom kaminawk to Assyria siangpahrang Sennakherib hoi kalah kaminawk boih ih ban thung hoiah pahlong; kalah misanawk ban thung hoiah doeh nihcae to pakaa.
23 És sokan hoztak ajándékot az Örökkévalónak Jeruzsálembe s drágaságokat Jechizkijáhúnak, Jehúda királyának, és felülemelkedett mind a nemzetek szemeiben ennek utána.
Paroeai kaminawk loe Angraeng hanah Jerusalem vangpui ah hmuenmaenawk to sin o moe, Judah siangpahrang Hezekiah hanah doeh tangqumnawk to sin pae o, to na ni hoi kamtong prae kalah kaminawk boih mah Hezekiah to khingyahaih paek o.
24 Ama napokban halálosan megbetegedett Jechizkijáhú s imádkozott az Örökkévalóhoz, s ez szólt hozzá s csodajelt adott neki.
To nathuem ah Hezekiah loe ngannat moe, duek hanah oh sut; anih loe Angraeng khaeah lawkthuih, to naah Angraeng mah ngan na tui let tih, tiah angmathaih maeto paek.
25 De nem a vele történt jótétemény szerint viszonozott Jechizkijáhú, hanem fennhéjázott szíve és lett harag ellene és Jehúda meg Jeruzsálem ellen.
Toe Hezekiah loe poekhaih palungthin paroeai sang, anih hanah Angraeng mah sak pae ih hmuennawk nuiah kawnhaih lawkthuih han koeh ai; to pongah Angraeng loe Hezekiah nuiah khue ai, Judah hoi Jerusalem kaminawk nuiah doeh palungphui.
26 De megalázkodott Jechizkijáhú szíve fennhéjázásában, ő meg Jeruzsálem lakói, s nem jött rájuk az Örökkévaló haragja Jechizkijáhú napjaiban.
Toe hnukkhuem ah Hezekiah loe Jerusalem ih kaminawk hoi nawnto dawnpakhuemhaih tawnh pongah, Hezekiah hing nathung Angraeng palungphuihaih nihcae nuiah pha ai.
27 És volt Jechizkijáhúnak gazdagsága s tisztelete felette sok, s kincstárakat készített magának az ezüst, az arany, a drágakő, meg illatszerek és pajzsok s mindenféle drága edény számára;
Hezekiah loe paroeai angraeng, kaminawk mah anih to khingya o. Anih mah sumkanglung, sui, atho kana thlungnawk, hmuihoih hmuennawk, aphawnawk hoi atho kana thlung congcanawk suekhaih im to sak;
28 s éléstárakat gabona meg must és olaj termése számára és jászlakat mindennemű állat számára és szállásokat a nyájak számára.
cang suekhaih im, misurtui suekhaih im hoi situi suekhaih imnawk to a sak, pacah ih moinawk paunghaih imnawk hoi tuu suekhaih imnawk doeh a sak.
29 És városokat szerzett magának és juhokat és szarvasmarhát sokat, mert adott neki Isten felette nagy vagyont.
Sithaw mah Hezekiah to paroeai lensawk sak, anih hanah vangpuinawk to a sak pae moe, tuu hoi maitawnawk paroeai a tawnh.
30 S ugyancsak Jechizkijáhú eltömte a Gíchón vize felső eredőjét és terelte lefelé Dávid városának nyugati részébe; és szerencsés volt Jechizkijáhú minden tettében.
Hezekiah loe Gihon ranui ih tui to pakaa moe, David vangpui niduem bangah longsak; a sak ih hmuennawk boih ah hmacawn.
31 Épp így Bábel nagyjainak követeivel, akik hozzáküldtek, hogy kérdezzék a csodajelet, mely az országban történt, elhagyta őt az Isten, csakhogy kipróbálja őt, hogy megtudja mindazt, ami szívében van.
Toe prae thungah kaom Sithaw mah paek ih dawnrai hmuen to dueng hanah, Babylon ukkungnawk mah anih khaeah laicaeh to patoeh naah, Hezekiah to tanoek moe, oepthok ah oh maw, om ai tiah panoek hanah, a koeh baktiah Sithaw mah ohsak.
32 És Jechizkijáhú egyéb dolgai s kegyes tettei, íme azok meg vannak írva Jesájáhú profétának, Amóc fiának látomásában, Jehúda s Izrael királyainak könyvében.
Hezekiah siangpahrang toksakhaih hoi a sak ih kahoih hmuennawk loe Judah hoi Israel siangpahrangnawk ih cabu thung hoi Amos capa tahmaa Isaiah khaeah paek ih hnuksakhaih cabu thungah doeh tarik o.
33 És feküdt Jechizkijáhú az ősei mellé s eltemették őt Dávid fiai sírjainak hágóján; s tisztességet tettek neki halálakor egész Jehúda s Jeruzsálem lakói. S király lett helyette fia Menasse.
Hezekiah loe ampanawk khaeah anghak moe, David caanawk taprong thung ih kahoih koek taprong ah aphum o; a duek naah Judah kaminawk hoi Jerusalem ih kaminawk boih mah anih to pakoeh o. Anih zuengah a capa Manasseh mah prae to uk.
