2 Krónika 29

1 Jechizkijáhú király lett huszonötéves korában és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; anyja neve pedig Abija, Zekharjáhú leánya.

2 És tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, egészen aszerint, amint tette őse Dávid.

3 Ő, uralkodásának első évében, az első hónapban, megnyitotta az Örökkévaló házának kapuit s kijavította azokat.

4 És hozatta a papokat s levitákat s összegyűjtötte őket a kelet felé fekvő térén.

5 És mondta nekik: Hallgassatok meg engem, leviták, most szenteljétek meg magatokat és szenteljétek meg az Örökkévalónak, őseitek Istenének házát s távolítsátok el az undokságot a szentségből.

6 Mert hűtlenkedtek az őseink s cselekedték azt, ami rossz az Örökkévaló, a mi Istenünk szemeiben s elhagyták őt, s elfordították arcukat az Örökkévaló hajlékától s hátat mutattak.

7 Be is zárták a csarnok ajtait s eloltották a mécseseket s a füstölő szert nem füstölögtették s égőáldozatot nem mutattak be a szentélyben Izrael Istenének.

8 Lett tehát az Örökkévaló haragja Jehúda és Jeruzsálem ellen s tette őket iszonyodássá, iszonyattá s pisszegéssé, amint látjátok szemeitekkel.

9 És íme, elestek a mi őseink kard által, fiaink s leányaink s nejeink pedig fogságban vannak emiatt.

10 Most az van szívemben, hogy szövetséget kössek az Örökkévalóval, Izrael Istenével, hogy hárítsa el mirólunk az ő fellobbant haragját.

11 Fiaim, ne lankadjatok, mert titeket választott ki az Örökkévaló, hogy álljatok előtte, neki szolgálatot végezni ahogy legyetek neki szolgálattevői s füstölögtetői.

12 Ekkor felkeltek a leviták: Máchat, Amászaj fia, Jóél, Azarjáhú fia, a Keháti fiai közül, Merári fiai közül pedig: Kis, Abdí fia s Azarjáhú, Jehallelél fia; s a Gérsunni közül: Jóách, Zimma fia, s Éden, Jóách fia;

13 s Elicáfán fiai közül: Símri és Jeíél; s Ászáf fiai közül Zekharjáhú s Mattanjáhú;

14 s Hémán fiai közül Jechíél meg Simei; a Jedútún fiai közül: Semája és Uzziél.

15 És összegyűjtötték a testvéreiket s megszentelték magukat s bementek a királynak az Örökkévaló igéi szerint adott parancsa szerint, hogy megtisztítsák az Örökkévaló házát.

16 És bementek a papok az Örökkévaló házának bensejébe a tisztítás végett, s kivitték mindazt a tisztátlanságot, amelyet találtak az Örökkévaló templomában, az Örökkévaló házának udvarába; s átvették a leviták, hogy kivigyék a Kidrón patakjába künn.

17 És megkezdték a szentelést az első hónap elsején, s a hó nyolcadikán bementek az Örökkévaló csarnokába s megszentelték az Örökkévaló házát nyolc nap múlva: így bevégezték az első hónap tizenhatodik napján.

18 Ekkor bementek belülre Chizkijáhú királyhoz s mondták: Megtisztítottuk az Örökkévaló egész házát s az égőáldozat oltárát s mind az edényeit s a kenyérrend asztalát s mind az edényeit;

19 s mind az edényeket, amelyeket Ácház király uralkodása alatt hűtlenségében elvetett, helyükre tettük s megszenteltük, s íme ott vannak az Örökkévaló oltára előtt.

20 És fölkelt Jechizkijáhú király korán reggel s összegyűjtötte a város nagyjait s fölment az Örökkévaló házába.

21 És bevittek hét tulkot, hét kost, meg hét juhot és hét kecskebakot vétekáldozatul a királyságért, a szentélyért és Jehúdáért; s meghagyta Áron fiainak a papoknak, hogy mutassák be az Örökkévaló oltárán.

22 És levágták a szarvasmarhát, s a papok fölfogták a vért és ráhintették az oltárra; s levágták a kosokat s ráhintették a vért az oltárra; s levágták a juhokat s ráhintették a vért az oltárra.

23 És odavitték a vétekáldozatra való bakokat a király s a gyülekezet elé, s rátették azokra kezeiket.

24 És levágták azokat a papok s tisztításul rátették vérüket az oltárra, hogy engesztelést szerezzenek egész Izraelért; mert egész Izraelnek szánta a király az égőáldozatot s a vétekáldozat.

25 És felállította a levitákat az Örökkévaló házában cimbalmokkal, lantokkal és hárfákkal, Dávidnak s Gádnak, a király látójának s Nátán prófétának parancsolata szerint, mert az Örökkévaló rendelete szerint volt e parancs az ő prófétái által.

26 És odaálltak a leviták Dávid hangszereivel s a papok a trombitákkal.

27 És meghagyta Chizkijáhú, hogy mutassák be az égőáldozatot az oltáron; s midőn megkezdődött az égőáldozat, megkezdődött az Örökkévaló éneke s a trombiták, még pedig Dávidnak, Izrael királyának hangszerei alapján.

28 És az egész gyülekezet leborult, s az ének fölhangzott s a trombiták trombitáltak; mindez az égőáldozat befejeztéig.

29 És mihelyt bevégezték az áldozást, letérdeltek a király s akik mellette voltak, és leborultak.

30 És meghagyta Jechizkijáhú király meg a nagyok a levitáknak, hogy dicsérjék az Örökkévalót Dávidnak és Ászáfnak, a látónak szavaival, s dicsérték egész örömmel s meghajtották magukat s leborultak.

31 És megszólalt Jechizkijáhú s mondta: Most megtöltöttétek kezeteket az Örökkévalónak, lépjetek ide s hozzatok vágóáldozatokat s hálaáldozatokat az Örökkévaló házába; s hozott a gyülekezet vágóáldozatokat s hálaáldozatokat meg égőáldozatokat minden arra hajló szívű.

32 És volt az égőáldozat száma, melyet hozott a gyülekezet, szarvasmarha hetven, kos száz, juh kétszáz; égőáldozatul az Örökkévalónak mindez.

33 S a szentségek: szarvasmarha hatszáz, s aprójószág háromezer.

34 Csakhogy a papok kevesen voltak s nem tudták mind az égőáldozatoknak bőrét lehúzni; és támogatták őket testvéreik a leviták, mígnem bevégződött a munka s mígnem a papok megszentelték magukat, mert a leviták egyenesebb szívűek voltak a megszentelkedésre, mint a papok.

35 És égőáldozat is sok volt a békeáldozatok zsiradékaival s az égőáldozathoz való italáldozatokkal. Így megszilárdult az Örökkévaló házának szolgálata.

36 És örült Jechizkijáhú s az egész nép afelett, amit az Isten a népnek szerzett, mert hirtelen történt a dolog.