2 Krónika 28
1 Húsz éves volt Ácház, midőn király lett s tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben; és nem tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, mint atyja Dávid;
Ahaz was twenty years old when he became king, and he reigned in Jerusalem sixteen years. And unlike David his father, he did not do what was right in the eyes of the LORD.
2 hanem járt Izrael királyai útjain; és öntött képeket is készített a Báaloknak.
Instead, he walked in the ways of the kings of Israel and even made cast images of the Baals.
3 S ő füstölögtetett Ben-Hinnóm völgyében s átvezette gyermekeit a tűzön, mint a nemzetek utálatai, amelyeket elűzött az Örökkévaló Izrael fiai elől.
Moreover, Ahaz burned incense in the Valley of Hinnom and sacrificed his sons in the fire, according to the abominations of the nations that the LORD had driven out before the Israelites.
4 Áldozott s füstölögtetett a magaslatokon s a halmokon s minden zöldellő fa alatt.
And he sacrificed and burned incense on the high places, on the hills, and under every green tree.
5 És átadta őt az Örökkévaló az ő Istene Arám királya kezébe, s megverték őt s ejtettek közülük sok foglyot s elvitték Darmészekbe; és Izrael királya kezébe is adatott, és ez megverte őt nagy vereséggel.
So the LORD his God delivered Ahaz into the hand of the king of Aram, who attacked him and took many captives to Damascus. Ahaz was also delivered into the hand of the king of Israel, who struck him with great force.
6 És megölt Pékach, Remaljáhú fia, Jehúdában százhúszezret egy napon, mindannyi vitéz ember, mivelhogy elhagyták az Örökkévalót, őseik Istenét.
For in one day Pekah son of Remaliah killed 120,000 valiant men in Judah. This happened because they had forsaken the LORD, the God of their fathers.
7 És megölte Zikhri, Efraim vitéze, Maaszéjáhút, a király fiát, és Azríkámót, a ház elöljáróját és Elkánát, a király mellett a másodikat.
Zichri, a mighty man of Ephraim, killed Maaseiah the son of the king, Azrikam the governor of the palace, and Elkanah the second to the king.
8 És elfogtak Izrael fiai testvéreikből kétszázezret, asszonyokat, fiúkat és leányokat, s nagy zsákmányt is prédáltak el tőlük, s elvitték a zsákmányt Sómrónba.
Then the Israelites took 200,000 captives from their kinsmen—women, sons, and daughters. They also carried off a great deal of plunder and brought it to Samaria.
9 És ott volt az Örökkévalónak egy prófétája, neve Ódéd, s ez kiment a sereg elébe, amely Sómrón felé jött s mondta nekik: Íme az Örökkévalónak, őseitek Istenének Jehúda ellen való haragjában adta őket kezetekbe, s ti öldöstetek közöttük oly dühvel, amely az egekig ért.
But a prophet of the LORD named Oded was there, and he went out to meet the army that returned to Samaria. “Look,” he said to them, “because of His wrath against Judah, the LORD, the God of your fathers, has delivered them into your hand. But you have slaughtered them in a rage that reaches up to heaven.
10 S most, Jehúda és Jeruzsálem fiait szolgákul és szolgálókul szándékozzátok magatoknak alávetni! Nemde ez csak nektek lesz bűnösségül az Örökkévaló, a ti Istenetek előtt.
And now you intend to reduce to slavery the men and women of Judah and Jerusalem. But are you not also guilty before the LORD your God?
11 Most tehát hallgassatok meg engem, s adjátok vissza a foglyokat, akiket ejtettetek testvéreitekből, mert az Örökkévaló föllobbant haragja van ellenetek.
Now therefore, listen to me and return the captives you took from your kinsmen, for the fierce anger of the LORD is upon you.”
12 Ekkor odaálltak férfiak Efraim fiainak fejei közül: Azarjáhú, Jehóchánán fia, Berekhjáhú, Messillémót fia, Chizkijáhú, Sallúm fia és Amásza, Chadláj fia, a hadból érkezők elé,
Then some of the leaders of the Ephraimites —Azariah son of Jehohanan, Berechiah son of Meshillemoth, Jehizkiah son of Shallum, and Amasa son of Hadlai—stood in opposition to those arriving from the war.
13 s mondták nekik: Ne hozzátok ide a foglyokat, mert azért hogy legyen rajtunk bűnösség az Örökkévaló előtt, szándékoztok hozzátenni vétkeinkhez s bűnösségünkhöz, mert nagy bűnösségünk van s föllobbant harag Izrael ellen.
“You must not bring the captives here,” they said, “for you are proposing to bring guilt upon us from the LORD and to add to our sins and our guilt. For our guilt is great, and fierce anger is upon Israel.”
14 Erre elengedte a fegyveres csapat a foglyokat és a prédát a nagyok s az egész gyülekezet előtt.
So the armed men left the captives and the plunder before the leaders and all the assembly.
15 És felkeltek a név szerint megnevezett férfiak s támogatták a foglyokat, s a mezíteleneket közülük felöltöztették a zsákmányból, s ellátták őket ruhával meg saruval, s enniük és inniuk adtak s megkenték őket s elvezették őket szamarakon mind a gyengéket, s elvitték őket Jerichóba, a pálmák városába, testvéreik mellé, s visszatértek Sómrónba.
Then the men who were designated by name arose, took charge of the captives, and provided from the plunder clothing for the naked. They clothed them, gave them sandals and food and drink, anointed their wounds, and put all the feeble on donkeys. So they brought them to Jericho, the City of Palms, to their brothers. Then they returned to Samaria.
16 Abban az időben küldött Ácház király Assúr királyaihoz, hogy segítsenek neki.
At that time King Ahaz sent for help from the king of Assyria.
17 És azonfelül jöttek az Edómbeliek, vereséget okoztak Jehúdában s foglyokat ejtettek.
The Edomites had again come and attacked Judah and carried away captives.
18 A filiszteusok pedig portyáztak az Alföld városaiban és Jehúda délvidékén s elfoglalták Bét-Sémest, Ajjálónt, Gedérótot, Szákhót s leányvárosait, meg Timnát s leányvárosait, és Gimzót meg leányvárosait s megtelepedtek ott.
The Philistines had also raided the cities of the foothills and the Negev of Judah, capturing and occupying Beth-shemesh, Aijalon, and Gederoth, as well as Soco, Timnah, and Gimzo with their villages.
19 Mert megalázta az Örökkévaló Jehúdát Ácház, Izrael királya miatt, mivel elvadította Jehúdát s hűtlenkedve hűtlenkedett az Örökkévaló ellen.
For the LORD humbled Judah because Ahaz king of Israel had thrown off restraint in Judah and had been most unfaithful to the LORD.
20 És jött ellene Tilgat-Pilneészer, Assúr királya s szorongatta, de nem támogatta őt.
Then Tiglath-pileser king of Assyria came to Ahaz but afflicted him rather than strengthening him.
21 Bár Acház kifosztotta volt az Örökkévaló házát és a király meg a nagyok házát s adta Assúr királyának, de nem a maga segítségére.
Although Ahaz had taken a portion from the house of the LORD, from the royal palace, and from the princes and had presented it to the king of Assyria, it did not help him.
22 És midőn szorongatta őt, továbbra is hűtlenkedett az Örökkévaló ellen: ő, Ácház király.
In the time of his distress, King Ahaz became even more unfaithful to the LORD.
23 És áldozott Darmészek isteneinek, akik neki vereséget okoztak, s azt mondta: Minthogy Arám királyainak Istenei segítették meg őket, azoknak fogok áldozni, hogy megsegítsenek engem; de ezek lettek neki elbukására és egész Izraelnek.
Since Damascus had defeated him, he sacrificed to their gods and said, “Because the gods of the kings of Aram have helped them, I will sacrifice to them that they may help me.” But these gods were the downfall of Ahaz and of all Israel.
24 És összeszedte Ácház az Isten házának edényeit s letörte az Isten házának edényeit s bezárta az Örökkévaló házának kapuit s készített magának oltárokat minden sarkon Jeruzsálemben.
Then Ahaz gathered up the articles of the house of God, cut them into pieces, shut the doors of the house of the LORD, and set up altars of his own on every street corner in Jerusalem.
25 És Jehúda minden egyes városában készített magaslatokat, hogy füstölögtessen más isteneknek; s bosszantotta az Örökkévalót, ősei Istenét.
In every city of Judah he built high places to offer incense to other gods, and so he provoked the LORD, the God of his fathers.
26 És egyéb dolgai s mind az ő útjai, az előbbiek és az utóbbiak, íme meg vannak írva Jehúda és Izrael királyai könyvében.
As for the rest of the acts of Ahaz and all his ways, from beginning to end, they are indeed written in the Book of the Kings of Judah and Israel.
27 És feküdt Ácház ősei mellé s eltemették őt a városban, Jeruzsálemben, mert nem vitték el őt Izrael királyai sírjaiba. S király lett helyette fia Jechizkijáhú.
And Ahaz rested with his fathers and was buried in the city of Jerusalem, but he was not placed in the tombs of the kings of Israel. And his son Hezekiah reigned in his place.
