2 Krónika 26
1 Erre vette Jehúda egész népe Uzzijáhút, ő pedig tizenhat éves volt, s királlyá tették őt, atyja, Amacjáhú helyett.
After King Amaziah died, all the people of Judah appointed his son Uzziah, who then was 16 years old, as their king. [One of the things that happened] while he was the king [was that] his men captured Elath [town on the Gulf of Aqaba] and rebuilt it.
2 Ő fölépítette Élótot s visszaszerezte Jehúdának, azután hogy ősei mellé feküdt a király.
3 Tizenhat éves volt Uzzijáhú, midőn király lett s ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Jekhalja Jeruzsálemből.
Uzziah ruled in Jerusalem for 52 years. His mother was Jecoliah; she was from Jerusalem.
4 És tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, egészen aszerint, amint tett atyja, Amacjáhú.
Uzziah did things that Yahweh considered to be good, like his father Amaziah had done.
5 És azon volt, hogy Istent keresse Zekharjáhú napjaiban, aki értett az isteni látomáshoz; s ameddig kereste az Örökkévalót, szerencséssé tette őt az Isten.
He tried to please God while [the priest] Zechariah was living, because Zechariah taught him to revere God. As long as Uzziah tried to please God, God enabled him to be successful.
6 És kivonult s harcolt a filiszteusok ellen s rést tört Gát falán s Jabné falán és Asdód falán; s épített városokat Asdódban s a filiszteusok között.
Uzziah and his army started to fight against the army of Philistia. They tore down the walls of Gath, Jabneh, and Ashdod [cities]. Then they rebuilt the towns near Ashdod and in other places in Philistia.
7 És megsegítette őt az Isten a filiszteusok és az arabok ellen, akik laktak Gúr-Báalban és a Máónbeliek ellen.
God helped them to fight the army of Philistia and the Arabs who lived in [the town of] Gur-Baal and the descendants of Meun who had come to that area from Edom.
8 És adtak az Ammónbeliek ajándékot Uzzijáhúnak, s terjedt a híre Egyiptom tájáig, mert felette erőssé lett.
Even the Ammon [people-group] paid taxes to Uzziah each year. So Uzziah became famous as far as the border of Egypt, because he had become very powerful.
9 És épített Uzzijáhú tornyokat Jeruzsálemben a sarokkapu fölött és a völgy kapuja fölött és a szöglet fölött, s megerősítette azokat.
Uzziah’s [workers] built watchtowers in Jerusalem at the Corner Gate, at the Valley Gate, and at the place where the wall turns, and they placed weapons in them.
10 És épített tornyokat a pusztában és vájt számos vermet, mert sok jószága volt neki, mind az alföldön, mind a síkságon, földművesei s vincellérei a hegyekben és a termőföldön, mivel a földnek kedvelője volt.
They also built watchtowers in the desert and dug many wells. They did that [to provide water] for a lot of the king’s cattle that were in the foothills and in the plains. Uzziah liked farming, so he also stationed workers [to take care of] his fields and vineyards in the hills and in the fertile areas.
11 És volt Uzzijáhúnak hadviselő serege, akik csapatban hadba vonultak, számlálásuk száma szerint, Jeíél, az író által és Máaszéjáhú, a tisztviselő által, a király nagyjai közül való Chananjáhú kezében.
Uzziah’s army was trained for fighting battles. They were in groups that were always ready to go into battle. Jeiel, the king’s secretary, and Maaseiah, one of the army officers, counted the men and placed them in groups. Hananiah, one of the king’s officials, was their commander.
12 Az atyai házak fejeinek egész száma, derék vitézekből: kétezerhatszáz
There were 2,600 leaders of those groups of soldiers.
13 és kezük alatt hadseregül: háromszázhétezer s ötszáz, akik hadat viselnek a seregnek erejével, segítvén a királyt az ellenség ellen.
In the groups that those leaders commanded there were a total of 307,500 well-trained soldiers. It was a very powerful army which was ready to help the king fight against his enemies.
14 És készített nekik Uzzijáhú az egész sereg számára pajzsokat, lándzsákat, sisakokat, páncélokat, íjakat és parittyaköveket.
Uzziah gave to each soldier a shield, a spear, a helmet, a vest made of iron plates, a bow [and arrows], and a slingshot.
15 És készített Jeruzsálemben mesterséges műveket, mesterségesen kigondolva, hogy legyenek a tornyokon s a sarkokon, hogy lőhessen a nyilakkal s nagy kövekkel; és terjedt a híre messzire, mert csodásan segíttetett meg, úgy hogy erőssé lett.
In Jerusalem his skilled workers made machines to put on the watchtowers and on the corners [of the walls], to shoot arrows and to hurl large stones. He became very famous even in distant places, because God helped him very much and enabled him to become very powerful.
16 S amint megerősödött, emelkedett a szíve a megromlásig s hűtlenkedett az Örökkévaló, az ő Istene ellen; s bement az Örökkévaló templomába, hogy füstölögtessen a füstölőszer oltárán.
But because Uzziah was very powerful, he became very proud, and that led to his being punished. He disobeyed what Yahweh his God had commanded. He went into the temple to burn incense on the altar [where God had said that only the priests should burn] incense.
17 És bement utána Azarjáhú pap s vele az Örökkévaló papjai, nyolcvan derék ember.
Azariah the [Supreme] Priest and 80 other brave priests followed him into the temple.
18 És eléálltak Uzzijáhú királynak s mondták neki: Nem téged illet, Uzzijáhú, az Örökkévalónak füstölögtetni, hanem a papokat, Áronnak fiait, akik füstölögtetni szentelvék; menj ki a szentségből, mert hűtlenkedtél, s nem lesz neked dicsőségül az Örökkévalótól az Istentől.
They rebuked him and said to him, “Uzziah, it is not right for you to burn incense to [honor] Yahweh. That duty is only for the priests, those who are descendants of Aaron [our first Supreme Priest]! You must leave [immediately], because you have disobeyed Yahweh our God, and he will not honor you [for what you have done]!”
19 És fölháborodott Uzzijáhú, kezében pedig volt a füstölőedény a füstölésre; de midőn háborgott a papokkal, a bélpoklosság kiütött homlokán a papok előtt, az Örökkévaló házában, a füstölőszer oltára mellett.
Uzziah had in his hand a pan for burning incense. He became very angry with the priests, but suddenly there was leprosy on his forehead.
20 És midőn feléfordult Azarjáhú a főpap s mind a papok s íme, ő bélpoklos volt a homlokán, akkor sietve elűzték őt onnan; és ő is sietve ment kifelé, mert sújtotta őt az Örökkévaló.
When Azariah the [Supreme] Priest and all the other priests [who were there] looked at him, they saw the leprosy on his forehead, so they quickly took him outside. And truly the king was eager to leave the temple, because he knew that it was Yahweh who had caused him to have that leprosy, [and he did not want it to become worse.]
21 És Uzzijáhú király bélpoklos volt halála napjáig s mint bélpoklos lakott az elzárás házában, mivel kizáratott az Örökkévaló házából; fia Jótám pedig a király háza fölött volt, törvényt szolgáltatva az ország népének.
King Uzziah had leprosy until he died. And because he had leprosy, he lived in a house that was not near other houses, and he was not allowed to enter [the courtyard of] the temple. His son Jotham supervised the palace and ruled the people of Judah.
22 Uzzijáhúnak egyéb dolgait pedig, az előbbieket s az utóbbiakat, megírta Jesájáhú, Ámóc fia, a próféta.
A record of all the other things that Uzziah did while he was the king [of Judah] was written by the prophet Isaiah, the son of Amoz.
23 És feküdt Uzzijáhú az ősei mellé s eltemették őt ősei mellé a királyok temetési mezején, mert azt mondták: bélpoklos ő. És király lett helyette fia Jótám.
Because Uzziah was a leper, [when he died, ] they would not bury him in the tombs where the other kings were buried. Instead, he was buried in a nearby cemetery that the kings owned. Then his son Jotham became the king [of Judah].
