< 2 Krónika 13 >

1 Járobeám király tizennyolcadik évében király lett Abija Jehúda fölött.
I KA makahiki umi kumamawalu o ke alii o Ieroboama, noho alii iho la o Abiia maluna o ka Iuda.
2 Három évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve Mikhájáhú, Úriél leánya Gibeából; és háború volt Abija és Járobeám között,
Ekolu makahiki kona noho alii ana ma Ierusalema; a o ka inoa o kona makuwahine o Mikaia ke kaikamahine a Uriela no Gibea. A he kaua no iwaena o Abiia a me Ieroboama.
3 És megkezdte a harcot Abija harci vitézek seregével, négyszázezer válogatott emberrel; Járobeám pedig sorakozott ellene csatára nyolcszázezer válogatott emberrel, derék vitézzel.
A hoonohonoho iho la o Abiia i ke kaua me ka poe koa, ka poe ikaika i ke kaua, eha haneri tausani kanaka i waeia: a o Ieroboama hoi, hoonohonoho oia i ke kaua me na kanaka i waeia ewalu haneri tausani, he poe koa ikaika.
4 És felszállt Abija Czemárájim hegyére, amely Efraim hegységében van, s mondta: Hallgassatok meg engem, Járobeám s egész Izrael.
Alaila, ku iluna o Abiia maluna o ka puu o Zemaraima, aia no ia ma ka mauna o Eperaima, a olelo aku la, E hoolohe mai, e Ieroboama a me ka Iseraela a pau;
5 Nemde kellene tudnotok, hogy az Örökkévaló, Izrael Istene Dávidnak adott uralmat Izrael fölött örökre, neki a fiainak sószövetségképen?
Aole anei oukou i ike, ua haawi mai la o Iehova ke Akua o ka Iseraela i ke aupuni maluna o ka Iseraela, ia Davida, i mea mau loa ia ia, a me kana poe mamo, me ka berita paakai?
6 De fölkelt Járobeám, Nebát fia, Salamonnak, Dávid fiának szolgája a fellázadt ura ellen;
Aka, ua ku iluna o Ieroboama ke keiki a Nebata, ke kauwa a Solomona ke keiki a Davida, a kipi iho la i kona haku.
7 és gyülekeztek ellene üres férfiak, alávaló emberek a erősködtek Rechabeám, Salamon fia ellen; Rechabeám ugyanis fiatal és gyöngeszívű volt, s nem szilárdult meg előttük.
A ua hoakoakoaia io na la na kanaka lapuwale, ka poe hewa, a ua hooikaika ku e mai ia Rehoboama, i ke keiki a Solomona. A he keiki o Rehoboama ia wa, a palupalu kona naau, aole i hiki ia ia ke ku e ia lakou.
8 S már most ti azt mondjátok, hogy megszilárdultok az Örökkévalónak Dávid fiai kezében levő uralma előtt, ugyanis nagy tömeg vagytok s veletek az arany borjak, amelyeket készített nektek Járobeám istenekül!
Ano, ke manao nei oukou e hooikaika ku e mai i ke aupuni o Iehova aia ma ka lima o na keiki a Davida; o oukou ka poe koa nui loa, a me oukou pu na bipi keiki gula a Ieroboama i hana'i, i mau akua no oukou.
9 Nemde eltaszítottátok az Örökkévalónak papjait, Áron fiait s a levitákat, s papokat tettetek meg magatoknak, az ország népei módjára? Mindenki, aki jött, hogy megtöltsék kezét, fiatal tulokkal és hét kossal, papja lett a nem-isteneknek.
Aole anei oukou i kipaku i na kahuna a Iehova i ka poe mamo a Aarona, a me na Levi, a hoonoho iho la no oukou iho i na kahuna e like me na lahuikanaka o na aina e? a o kela mea keia mea e hiki mai me ka bipi keiki, a me na hipakane ehiku ma kona lima i mea haawi aku, ua lilo ia i kahuna no na akua lapuwale.
10 Mi pedig az Örökkévaló a mi Istenünk, s nem hagytuk el őt, s a papok, akik az Örökkévalónak szolgálatot tesznek, Áron fiai, s a leviták a szolgálatban vannak,
Aka, o makou nei, o Iehova, oia ko makou Akua, aole makou i haalele ia ia; a o na kahuna, ka poe kauwa na Iehova, o ka poe mamo lakou a Aarona, a o na Levi, e hana ana lakou i ka lakou oihana iho.
11 s füstölögtetnek az Örökkévalónak égőáldozatokat reggelenként s esténként és fűszeres füstölőszert, és ott a kenyér rendje a tiszta asztalon, az arany lámpást pedig és mécseseit fölgyújtják esténként, mert mi megőrizzük az Örökkévalónak, a mi Istenünknek őrizetét, de ti elhagytátok őt.
Kukuni lakou i kela kakahiaka i keia kakahiaka, i kela ahiahi i keia ahiahi, i na mohaikuni na Iehova, a me na mea poni ala; a hoonoho lakou maluna o ka papaaina maemae i ka berena hoike, a me ka ipukukui gula e aa ana kona mau manamana i kela ahiahi keia ahiahi; no ka mea, e maluna ana makou i ka oihana na Iehova, ko makou Akua, aka, o oukou la, ua haalele ia ia.
12 És íme, velünk van élünkön az Isten meg papjai és a riadás trombitái, hogy riadjunk ellenetek. Izrael fiai, ne harcoljatok az Örökkévalóval, őseitek Istenével, mert nem fogtok boldogulni.
Eia hoi me makou ke Akua i luna no makou, a o kona mau kahuna no hoi me na mea kani e hoopuiwa ia oukou. E na mamo a Iseraela, mai kaua aku oukou ia Iehova i ke Akua o ko oukou poe kupuna; no ka mea, aole pono iki oukou pela.
13 És Járobeám megfordultatta a lescsapatot, hogy azok mögé kerülnének; ők maguk tehát Jehúda előtt voltak, a lescsapat pedig azok mögött.
A hoonoho o Ieroboama i poe moemoe e hoohalua mahope o lakou, nolaila, imua o ka Iuda kekahi poe, a ma ko lakou kua no hoi ka poe hoohalua.
14 Midőn Jehúda megfordult, s íme ellenük a harc elölről és hátulról is, akkor kiáltottak az Örökkévalóhoz és a papok trombitáltak a trombitákon.
A ike ka Iuda, aia no ke kaua mamua o lakou a mahope kekahi, kahea aku lakou ia Iehova, a hookani ka poe kahuna i na pu.
15 És riadoztak Jehúda emberei, és volt, midőn Jehúda emberei riadoztak, akkor sújtotta az Isten Járobeámot s egész Izraelt Abija és Jehúda előtt.
Alaila, hooho ae la ka poe kanaka o Iuda; a i ka hooho ana o ka Iuda poe kanaka, i luku mai la o Iehova ia Ieroboama a me ka Iseraela a pau imua o Abiia, a me ka Iuda.
16 És megfutamodtak Izrael fiai Jehúda előtt, és Isten kezükbe adta őket.
A auhee aku la ka poe mamo a Iseraela imua o ka Iuda, a haawi mai ke Akua i ua poe la iloko o ko lakou lima.
17 És megverték őket Abija s az ő népe nagy vereséggel, és megölten estek el Izraelből ötszázezeren, válogatott emberek.
A luku aku la o Abiia a me kona poe kanaka ia lakou me ka luku nui; a o ka poe o ka Iseraela i pepehiia a haule iho la, elima haneri tausani kanaka i waeia.
18 Így megaláztattak Izrael fiai abban az időben, s megerősödtek Jehúda fiai, mert az Örökkévalóra, őseik Istenére, támaszkodtak.
Pela i pio ai ka poe mamo a Iseraela ia manawa, a lanakila iho la ka Iuda, no ka mea, ua hilinai aku lakou ia Iehova i ke Akua o ko lakou poe kupuna.
19 És üldözte Abíja Járobeámot s elfoglalt tőle városokat: Bét-Élt s leányvárosait, Jesánát s leányvárosait és Efrájint és leányvárosait.
Alualu aku la o Abiia mahope o Ieroboama, a lawe pio oia i na kulanakauhale mai ona aku la, ia Betela, a me na kauhale e pili ana ilaila ia Iesana a me na kauhale e pili ana ilaila; ia Eperaima no hoi a me na kauhale e pili ana ilaila.
20 És Járobeám nem bírt többé erővel Abijáhú idejében, és sújtotta őt az Örökkévaló, és meghalt.
Aole i loaa hou ia Ieroboama kona ikaika i na la o Abiia; a hahau mai la o Iehova ia ia, a make iho la.
21 Abijáhú pedig megerősödött; vett magának tizennégy feleséget, s nemzett huszonkét fiat és tizenhat leányt.
Lanakila iho la o Abiia, a lawe ae la nana i na wahine he umi a me kumamaha, a hanau mai la na keikikane he iwakalua a me kumamalua, a me na kaikamahine he umi a me kumamaono.
22 Abijának egyéb dolgai pedig, meg útjai a beszédei meg vannak írva Iddó prófétának fejtegető iratában.
A o ke koena o na hana a Abiia a me kona mau aoao, a me kana olelo, ua kakauia ma na kaao a Ido, ke kaula.

< 2 Krónika 13 >