2 Krónika 10
1 És elment Rechabeám Sekhémbe; mert Sekhémbe gyűlt egész Izrael, hogy őt királlyá tegyék.
HELE aku la o Rhoboama i Sekema, no ka mea, ua hiki mai ka Iseraela a pau i Sekema e hoonoho ia ia i alii.
2 És volt midőn hallotta Járobeám, Nebát fia – ő ugyanis Egyiptomban volt, ahová megszökött Salamon király elől – visszatért Járobeám Egyiptomból.
Lohe ae la o Ieroboama ke keiki a Nebata, e noho ana ia ma Aigupita kahi ana i mahuka aku ai mai ke alo aku o Solomona ke alii, a hoi mai o Ieroboama mai Aigupita mai.
3 És küldtek s hivatták őt, s odament Járobeám meg egész Izrael, s beszéltek Rechabéámhoz, mondván:
A hoouna aku la lakou a kahea aku ia ia; a hele mai o Ieroboama a me ka Iseraela a pau, a olelo mai la lakou ia Rehoboama, i mai la,
4 Atyád keménnyé tette jármunkat, most tehát könnyíts atyád kemény szolgálatán és azon nehéz jármán, melyet ránk vetett, és szolgálunk neked.
Ua hookaumaha kou makuakane i ka makou auamo, ano hoi, e hoomama iki i ka hana hooluhi a kou makuakane, a me ka auamo kaumaha ana i kau mai ai maluna o makou, a e hookauwa aku makou nau.
5 Erre szólt hozzájuk: Még három napot, akkor jöjjetek vissza hozzám. S elment a nép.
Olelo aku la oia ia lakou, A hala na la ekolu, e hoi hou mai oukou i o'u nei. A hele aku la na kanaka.
6 Akkor tanácskozott Rechabeám király az öregekkel, kik atyja Salamon előtt álltak, amíg élt, mondván: Miféle tanácsot adtok, hogy választ adjak e népnek?
A ahaolelo pu iho la o Rehoboama ke alii me ka poe elemakule, ka poe i ku imua o Solomona, kona makuakane i ka wa o kona ola ana, i aku la, Heaha ka oukou e manao ai i mea e hai aku i keia poe kanaka?
7 Beszéltek hozzá, mondván: Ha jó lesz e nép iránt s kedveled őket s beszélsz hozzájuk jó szavakkal, akkor szolgáid lesznek neked minden időben.
Olelo lakou ia ia, i mai la, Ina e noho oe i mea e pono ai keia poe kanaka, a e hooluolu aku, a olelo i na mea maikai ia lakou, alaila, e noho mau lakou i poe kauwa nau.
8 De elhagyta az öregek tanácsát, melyet tanácsoltak neki és tanácskozott az ifjakkal, kik vele nőttek föl, kik őelőtte álltak.
Aka, haalele ae la ia i ka oleloao a ka poe elemakule, ka mea a lakou i ao mai ai, a ahaolelo pu iho la me ka poe kanaka ui, ka poe i noho pu me ia a nui, a e ku ana hoi imua ona.
9 És szólt hozzájuk: Mi tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, akik így szóltak hozzám, mondván: könnyíts a jármon, amelyet ránk vetett atyád?
I aku la oia ia lakou, Heaha ko oukou manao i mea e olelo aku ai kakou i keia poe kanaka, ka poe i olelo mai ia'u, me ka i ana mai, E hoomama iki i ka auamo a kou makua i kau mai ai maluna o makou.
10 Beszéltek vele az ifjak, akik vele nőttek föl mondván: Így mondjad a népnek, akik beszéltek hozzád, mondván: atyád nehézzé tette jármunkat, te pedig könnyíts rajtunk; így szólj hozzájuk: kis ujjam vastagabb atyám derekánál;
Olelo mai la ka poe kanaka ui, ka poe i noho pu me ia a nui, i mai la, Penei kau e olelo aku ai i ka poe kanaka i olelo mai ia oe, i mai ana, Ua hookaumaha kou makuakane i ka makou auamo, ano hoi e hoomama iki i ka makou auamo; penei oe e olelo aku ai ia lakou, E oi aku ka manoanoa o ko'u manamana lima iki i ka puhaka o ko'u makuakane.
11 most tehát atyám nehéz jármot rakott rátok, én pedig súlyosbítom majd jármotokat; atyám ostorokkal fenyített benneteket, én pedig skorpiókkal!
Ua kau mai la ko'u makuakane i auamo kaumaha maluna o oukou, aka hoi, e hoonui au i ka oukou auamo; ua hahau mai ko'u makuakane ia oukou i ka huipa, aka hoi, e hahau au ia oukou i na moohueloawa.
12 És odament Járobeám meg az egész nép Rechabeámhoz harmadnapon, ahogy szólt a király, mondván: jöjjetek vissza hozzám harmadnapon.
A hoi mai o Ieroboama a me ka poe kanaka a pau io Rehoboama la i ka po akolu, e like me ka ke alii i olelo aku ai, E hoi mai oukou io'u nei i ke kolu o ka la.
13 Keményen felelt nekik a király; elhagyta Rechabeám király az öregek tanácsát,
Olelo kalaea aku la ke alii ia lakou; haalele ke alii o Rehoboama i ka oleloao a ka poe elemakule;
14 és beszélt hozzájuk az ifjak tanácsa szerint, mondván: Atyám nehézzé tette jármotokat, én pedig majd súlyosbítom azt; atyám ostorokkal fenyített benneteket, én pedig skorpiókkal.
A olelo aku la ia lakou e like me ka oleloao a ka poe kanaka ui, i aku la, Ua hookaumaha ko'u makua i ka oukou auamo, aka, e hoonui au ia mea; ua hahau ko'u makuakane ia oukou i ka huipa, aka, owau hoi e hahau ia oukou i na moohueloawa.
15 A király azért nem hallgatott a népre, mert így volt okozva Isten részéről, azért hogy az Örökkévaló fenntartsa szavát, amelyet szólt a Silóbeli Achijáhú által Járobeámhoz, Nebát fiához.
Pela i hoolohe ole aku ai ke alii i na kanaka; no ka mea, no ke Akua mai keia i hooko ai o Iehova i ka olelo ana i olelo mai ai ma o Ahiia la no Silo ia Ieroboama i ke keiki a Nebata.
16 Látta tehát egész Izrael, hogy nem hallgatott rájuk a király, s válaszolt a nép a királynak, mondván: Mi részünk van Dávidban? Nincs örökségünk Jísaj fiában! Kiki sátraidhoz, Izrael! Most nézz házad után, Dávid! S elment egész Izrael a sátraihoz.
A ike ae la ka Iseraela a pau, aole i hoolohe ke alii ia lakou, olelo na kanaka i ke alii, i mai la, Heaha ko makou kuleana iloko o Davida? aohe o makou hooilina iloko o ke keiki a Iese; e hoi no kela kanaka keia kanaka a pau i kona halelewa, e ka Iseraela; ano, e nana oe i kou hale iho, e Davida. Pela i hoi ai ka Iseraela a pau i ko lakou mau halelewa.
17 A Jehúda városaiban lakó Izrael fiai azok fölött király volt Rechabeám.
A o ka poe mamo a Iseraela e noho ana iloko o na kulanakauhale o Iuda, nohoalii iho la o Rehoboama maluna o lakou.
18 Küldte Rechabeám király Hadórámot, aki a robot fölött volt és meghajigálták őt kővel Izrael fiai, úgy hogy meghalt; Rechabeám király pedig erőlködött, hogy kocsira szálljon, hogy megfutamodjék Jeruzsálembe.
Hoouna aku la ke alii o Rehoboama ia Hedorama i ka mea maluna o ka auhau ana, a hailuku na mamo a Iseraela ia ia, a make ia. Alaila, wikiwiki ae la ke alii o Rehoboama e pii maluna o kona hale kaa, a e holo i Ierusalema.
19 Így pártolt el Izrael Dávid házától mind e mai napig.
Pela i kipi ai o ka Iseraela i ka ohana a Davida a hiki i keia la.
