2 Krónika 10
1 És elment Rechabeám Sekhémbe; mert Sekhémbe gyűlt egész Izrael, hogy őt királlyá tegyék.
All the people of Israel went to Shechem [city] in order to appoint Rehoboam to be their king. So Rehoboam also went there.
2 És volt midőn hallotta Járobeám, Nebát fia – ő ugyanis Egyiptomban volt, ahová megszökött Salamon király elől – visszatért Járobeám Egyiptomból.
Jeroboam, the son of Nebat, had fled to Egypt [to escape] from King Solomon. But when he heard [about the people wanting to appoint Rehoboam to be their king], he returned [to Israel] from Egypt
3 És küldtek s hivatták őt, s odament Járobeám meg egész Izrael, s beszéltek Rechabéámhoz, mondván:
So the [leaders of the northern tribes] summoned him, and he went with them [to talk] to Rehoboam. They said to Rehoboam,
4 Atyád keménnyé tette jármunkat, most tehát könnyíts atyád kemény szolgálatán és azon nehéz jármán, melyet ránk vetett, és szolgálunk neked.
“Your father [Solomon] forced us to work very hard for him. If you do not force us to work that hard, and if you charge us less taxes than we were paying to him, we will serve you [faithfully].”
5 Erre szólt hozzájuk: Még három napot, akkor jöjjetek vissza hozzám. S elment a nép.
He replied, “Come back three days from now [and I will give you my answer].” So those leaders [and Jeroboam] left.
6 Akkor tanácskozott Rechabeám király az öregekkel, kik atyja Salamon előtt álltak, amíg élt, mondván: Miféle tanácsot adtok, hogy választ adjak e népnek?
Then King Rehoboam consulted his older men who had advised his father Solomon while he was still alive. He asked them, “What shall I say to answer these men?”
7 Beszéltek hozzá, mondván: Ha jó lesz e nép iránt s kedveled őket s beszélsz hozzájuk jó szavakkal, akkor szolgáid lesznek neked minden időben.
They replied, “If you will be kind to these people and do things that will please them, and if you say kind things to them when you answer them, they will always serve you.”
8 De elhagyta az öregek tanácsát, melyet tanácsoltak neki és tanácskozott az ifjakkal, kik vele nőttek föl, kik őelőtte álltak.
But he ignored what the older men advised him to do. Instead, he consulted the younger men who had grown up with him, who were now his advisors.
9 És szólt hozzájuk: Mi tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, akik így szóltak hozzám, mondván: könnyíts a jármon, amelyet ránk vetett atyád?
He said to them, “How should I answer the men who are asking me to reduce the [work and taxes] that my father required from them?”
10 Beszéltek vele az ifjak, akik vele nőttek föl mondván: Így mondjad a népnek, akik beszéltek hozzád, mondván: atyád nehézzé tette jármunkat, te pedig könnyíts rajtunk; így szólj hozzájuk: kis ujjam vastagabb atyám derekánál;
The young men who had grown up with him replied, “[Those men] have said that your father forced them to work very hard for him, so they want you to reduce the [work and taxes] that your father required from them. But this is what you should tell them: ‘My little finger is thicker than my father’s waist.
11 most tehát atyám nehéz jármot rakott rátok, én pedig súlyosbítom majd jármotokat; atyám ostorokkal fenyített benneteket, én pedig skorpiókkal!
What I mean is that my father required you to [work hard and pay high taxes]. But I will make those loads heavier. [It was as though] my father whipped you, but I will whip you with whips that have pieces of metal in them.’”
12 És odament Járobeám meg az egész nép Rechabeámhoz harmadnapon, ahogy szólt a király, mondván: jöjjetek vissza hozzám harmadnapon.
Three days later, Jeroboam and all the leaders came to King Rehoboam again, which is what he had told them to do.
13 Keményen felelt nekik a király; elhagyta Rechabeám király az öregek tanácsát,
The king ignored the advice of the older men and spoke harshly to the Israeli leaders.
14 és beszélt hozzájuk az ifjak tanácsa szerint, mondván: Atyám nehézzé tette jármotokat, én pedig majd súlyosbítom azt; atyám ostorokkal fenyített benneteket, én pedig skorpiókkal.
[He told them what the younger men had advised.] He said, “My father put heavy burdens [of work and taxes] on you, but I will put heavier burdens on you. [It was as though] he beat you with whips, but I will beat you with whips that have pieces of metal in them!”
15 A király azért nem hallgatott a népre, mert így volt okozva Isten részéről, azért hogy az Örökkévaló fenntartsa szavát, amelyet szólt a Silóbeli Achijáhú által Járobeámhoz, Nebát fiához.
So the king did not pay any attention to the Israeli leaders. But this happened in order that what Yahweh had told the prophet Ahijah about Jeroboam would happen.
16 Látta tehát egész Izrael, hogy nem hallgatott rájuk a király, s válaszolt a nép a királynak, mondván: Mi részünk van Dávidban? Nincs örökségünk Jísaj fiában! Kiki sátraidhoz, Izrael! Most nézz házad után, Dávid! S elment egész Izrael a sátraihoz.
When the Israeli leaders realized that the king did not pay any attention to what they said, they shouted, “We do not want anything to do with this descendant of King David! We will not pay attention to what this grandson of Jesse says! You people of Israel, let’s go home! As for this descendant of David, he can rule his own kingdom!” So the Israeli leaders returned to their homes.
17 A Jehúda városaiban lakó Izrael fiai azok fölött király volt Rechabeám.
And [after that, the only Israeli] people whom Rehoboam ruled over were those who lived in the territory of [the tribes of] Judah [and Benjamin].
18 Küldte Rechabeám király Hadórámot, aki a robot fölött volt és meghajigálták őt kővel Izrael fiai, úgy hogy meghalt; Rechabeám király pedig erőlködött, hogy kocsira szálljon, hogy megfutamodjék Jeruzsálembe.
Then King Rehoboam went with Adoniram [to talk to the Israeli people]. Adoniram was the man who supervised [all the men who were] forced to work [for Rehoboam]. But the Israeli people killed him by throwing stones at him. When that happened, King Rehoboam quickly got in his chariot and escaped to Jerusalem.
19 Így pártolt el Izrael Dávid házától mind e mai napig.
Ever since that time, [the people of the northern tribes of] Israel have been rebelling against the descendants of [King] David.
