1 Sámuel 9
1 Volt egy ember Benjáminból, neve Kis, Abíél fia, Czerór fia, Bekhórat fia, Afíach fia, egy Benjáminbeli ember fia, derék vitéz.
Oasr sie mwet pwengpeng ac kasrup in sruf lal Benjamin. Inel pa Kish. El wen natul Abiel, su ma natul Zeror, ke sou lal Becorath in sou lal Aphiah.
2 Annak volt egy fia, neve Sául, ifjú és szép és nem volt senki Izrael fiai közül szebb nálánál: vállától feljebb magasabb volt az egész népnél.
Oasr wen se natul pangpang Saul. El mukul fusr na wo finsroa se. Wangin sie sin mwet Israel oasku oana el, ac el fulat liki mwet nukewa finpisalyak.
3 Elvesztek Kisnek, Sául atyjának szamarai; ekkor szólt Kis Sáulhoz az ő fiához: Vegyél csak magaddal egyet a legények közül, és kelj föl, menj, keresd a szamarakat.
Kutu donkey natul Kish uh kaingla, na Kish el fahk nu sel Saul, “Eis sie sin mwet kulansap in wi kom, ac komtal som suk donkey tuhlac inge.”
4 Bejárta Efraim hegységét, bejárta Sálísa vidékét, de nem találták; bejárták Sáalim vidékét, de nem voltak meg; bejárták Benjámin vidékét, de nem találták.
Eltal fahsr sasla infulan eol Ephraim nu in acn Shalishah, tuh eltal tiana konauk. Na eltal fahsr sasla pac in acn Shaalim, tuh donkey uh wangin pac we. Na eltal fahsr sasla pac in acn Benjamin, tuh eltal tia pacna konauk.
5 Czúf vidékére értek, akkor azt mondta Sául a legényének, aki vele volt: Gyere, hadd térünk vissza, nehogy atyám, fölhagyván a szamarakkal, miattunk aggódjék.
Ke eltal tuku nu in acn Zuph, Saul el fahk nu sin mwet kulansap lal, “Tari kut folokla, mweyen ke kut pahtlac, papa el ku na in tila nunku ke donkey uh, a el mutawauk in fosrnga kacsr.”
6 Mondta neki: Íme, kérlek, Istennek egy embere van a városban, és a férfiú tisztelni való, minden, amit beszél, be is következik; most hát, menjünk oda, talán tudtunkra adja azon utunkat, melyre menjünk.
Na mwet kulansap sac fahk, “Kolyawin. Oasr mwet na mutal se in siti se inge. Mwet uh arulana sunakunul mweyen ma nukewa el fahk uh pwayena. Wona kut in som nu yorol. Sahp el ac ku in fahkma nu sesr acn donkey uh muta we.”
7 Erre mondta Sául a legényének: Ám menjünk, de mit vigyünk a férfiúnak? Bizony a kenyér kifogyott edényeinkből, ajándék pedig nincs, hogy vigyünk az Isten emberének; mi van nálunk?
Ac Saul el fahk, “Kut ac fin som nu yorol, mea kut ac sang nu sel? Wangin mwe mongo lula in pak lasr uh. Ya oasr pac ma kut ku in sang nu sel?”
8 Továbbra is felelt a legény Sáulnak és mondta: Íme, van kezemben egy negyed sékel ezüst; majd adom az Isten emberének, és tudtunkra adja utunkat.
Na mwet kulansap sac fahk nu sel, “Oasr ipin silver se yuruk. Nga ac sang nu sin mwet mutal sac, na el ac fahkak nu sesr lah donkey uh oasr ya.”
9 Azelőtt Izraelben így szólt az ember, mikor ment Istent kérdezni: Gyertek, hadd megyünk a látóhoz! Mert a mai prófétát nevezték azelőtt látónak.
(In pacl meet ah in Israel, fin oasr mwet lungse siyuk kutena ma sin God, el ac fahk ouinge, “Fahsru, kut som nu yurin sie mwet liyaten,” mweyen elos pangon mwet palu “mwet liyaten.”)
10 És mondta Sául a legényének: Jó a beszéded, gyere, hadd megyünk. És mentek a városba, ahol volt az Isten embere.
Saul el fahk nu sin mwet kulansap sac, “Wona, kut som.” Na eltal fahsr nu ke siti se yen mwet mutal sac muta we.
11 Épen fölmentek a város hágóján, amidőn találtak leányokat, kik kijöttek vizet meríteni; mondták nekik: Itt van-e a látó?
Ke eltal ututyak ke inkanek nu in siti uh, eltal sun kutu mutan fusr su tuku liki siti sac in ut kof. Na eltal siyuk sin mutan inge, “Ya mwet liyaten sac oasr ingan?”
12 Feleltek nekik és mondták: Itt van, íme előtted; siess most, mert ma jött a városba, mert áldozása van ma a népnek a magaslaton.
Ac mutan inge topuk, “Aok, el oasr we. El a meet an ingan. Sulaklak, el tufahna sun acn inge misenge, mweyen mwet uh ac orek kisa ke loang se fineol uh.
13 Mihelyt bementek a városba, azonnal megtaláljátok őt, mielőtt fölmegy a magaslatra étkezni, mert nem étkezik a nép, míg ő el nem jön, mivel ő áldja meg az áldozatot, azután étkeznek a meghívottak; most hát menjetek fel, mert őt – ez idő szerint megtaláljátok őt.
Pacl se na komtal utyak nu in siti uh komtal fah liyal meet liki el utyak nu yen fulat in mongo we. Tuh mwet solsol nu ke mongo se inge fah tia mongo nwe ke na el akinsewowoye mwe kisa uh. Sulaklak utyak komtal in tuh sonol.”
14 És fölmentek a városba; éppen a város közepére értek, s íme Sámuel jött eléjük, hogy fölmenjen a magaslatra.
Na Saul ac mwet kulansap sac utyak nu in siti uh. Ke eltal utyak nu we eltal liyal Samuel, el fahsru suwosma nu yoroltal ke el fahsr nu ke nien alu uh.
15 Az Örökkévaló pedig kinyilatkoztatta volt Sámuel füleibe, egy nappal Sául jötte előtt, mondván:
In len meet ah, LEUM GOD El tuh fahk nu sel Samuel,
16 Holnap, ilyen időben, küldök hozzád egy férfiút Benjámin országából: azt kenjed föl fejedelemnek Izrael népem fölé, hogy megsegítse népemet a filiszteusok kezéből; mert láttam népemet, mivel eljutott hozzám kiáltása.
“Ke aur se inge lutu, nga ac fah supwaot sie mukul su ma in sruf lal Benjamin. Kom fah mosrwella tuh elan mwet kol lun mwet Israel, mwet luk, ac el ac fah molelosla liki inpoun mwet Philistia. Tuh nga liye keok lun mwet luk, ac nga lohng pusren pang lalos nu sik.”
17 Sámuel pedig meglátta Sáult, s megszólította az Örökkévaló: Íme a férfiú, kiről szóltam hozzád, ez fog; uralkodni népemen.
Ke Samuel el liyalak Saul, LEUM GOD El fahk, “Pa inge mwet se nga fahk nu sum ah. El pa ac kol mwet luk.”
18 S odalépett Sául Sámuelhez a kapuban és mondta: Mondd meg nekem, kérlek, merre van a látó háza?
Na Saul el kalukyang nu yorol Samuel sisken mutunpot ah, ac fahk nu sel, “Fahkma nu sik lah mwet liyaten sac muta oya?”
19 Felelt Sámuel Sáulnak és mondta: Én vagyok a látó; menj föl előttem a magaslatra és étkezzetek ma velem; majd elbocsátlak reggel és mindent, ami szívedben van, megmondok neked.
Ac Samuel el topuk, “Nga pa mwet liyaten sac. Fahsr meet likiyu nu ke nien alu uh. Komtal kewa ac fah wiyu mongo misenge. Lututang nga fah fahkak ma nukewa ma komtal siyuk an, tufah komtal som inkanek lomtal an.
20 A szamarakra pedig, melyek elvesztek ma harmadnapja ne fordítsd rájuk szívedet, mert megtaláltattak; kié is Izrael minden gyönyörűsége, nemde tiéd és atyád egész házáé?
A funu nu ke donkey nutumtal ma tuhlac len tolu somla, nimet komtal nunku kac, tuh koneyukyak tari. Tusruktu, acnu su mwet se mwet Israel elos soano ac kena liye uh? Kom pa mwet sac! Kom, ac sou lun papa tomom an.”
21 Felelt Sául és mondta: Nem vagyok-e Benjáminbeli, legkisebbjeiből Izrael törzseinek, családom pedig a legcsekélyebb Benjámin törzsének minden családjai közül; miért beszéltél hát hozzám ilyen dolgot!
Ac Saul el fahk, “Nga ma in sruf lal Benjamin, sruf se srik emeet in Israel, ac sou luk uh pa pilasr emeet in sruf se inge. Efu kom ku kaskas ouinge nu sik?”
22 Ekkor vette Sámuel Sáult és legényét és bevezette őket a terembe; s adott nekik helyet a meghívottak élén, voltak pedig mintegy harminc ember.
Na Samuel el pwanulak Saul ac mwet kulansap se lal nu in sie fukil lulap, ac sang eltal in muta ke mutun tepu uh yurin mwet suliyukme, su akuran mwet tolngoul.
23 És mondta Sámuel a szakácsnak: Add ide azt a részt, melyet adtam neked, melyről szóltam hozzád: tedd azt el magadnál.
Samuel el fahk nu sin mwet orek mongo uh, “Use ipin ikwa se ma nga tuh sot nu sum ac fahk mu kom in srela ah.”
24 És levette a szakács a combot és ami rajta volt és odatette Sául elé és mondta: Íme ami megmaradt, tedd magad elé, egyél, mert azon meghatározott időre tartatott számodra, melyről mondtam: meghívom a népet. És evett Sául Sámuellel ama napon.
Na mwet orek mongo sac srakma ip se yu emeet ke nia, ac filiya ye mutal Saul. Ac Samuel el fahk, “Liye, ip se inge touyak tuh in ma nom. Mongo. Nga tuh srukak kom in tuh mongo ke pacl se inge wi mwet ma nga suli inge.” Ac Saul el welul Samuel mongo in len sac.
25 Erre lementek a magaslatról a városba; és beszélt Sáullal a háztetőn.
Ke elos tufoki liki nien alu ah nu in siti sac, elos akoela nien motul lal Saul fin mangon lohm se,
26 Korán fölkeltek, és volt a hajnal feljöttekor, fölszólt Sámuel Sáulhoz a háztetőre, mondván: Kelj fel, hogy elbocsássalak! Fölkelt Sául és kimentek ketten, ő meg Sámuel, az utcára.
ac Saul el motulla we. Toang ke lututang, Samuel el pangnol Saul fin mangon lohm uh ac fahk, “Tukakek, tuh nga nga in supwekomla inkanek lom.” Saul el tukakek, ac welul Samuel illa nu inkanek uh.
27 Ők leértek a város végére és Sámuel szólt Sáulhoz: Mondd a legénynek, hogy menjen előre – és előre ment – te pedig állj meg ezennel, s majd hallatom veled az Isten igéjét.
Ke eltal fahsr nwe sun sisken siti uh, Samuel el fahk nu sel Saul, “Sap mwet kulansap lom elan fahsr nu meet ac soanekut.” Na mwet kulansap sac fahla, ac Samuel el fahk nu sel Saul, “Tui inse inge ke kitin pacl, nga in fahk nu sum ma God El fahk nu sik.”
