1 Sámuel 8
1 És volt, midőn öreg lett Sámuel, megtette fiait bírákul Izrael számára. Volt egy ember Benjáminból, neve Kis, Abíél fia, Czerór fia, Bekhórat fia, Afíach fia, egy Benjáminbeli ember fia, derék vitéz.
Samuel ateh lheh tan ahile, Israel lah’a thutan vaihom ding’in achapate apansah tai.
2 S volt elsőszülött fiának neve Jóél, másodszülöttjének neve pedig Abíja, – bírák Beér-Sébában.
Joel le Abijah chu achate lah’a akum tampen teni ahilhone, amani Beersheba khopi’ah thutan vaihom’in apang lhone.
3 De nem jártak fiai az ő útjain, hanem hajoltak a haszonlesés felé, elfogadtak vesztegetést és hajlították a jogot.
Ahivangin apa toh abang lhonpoi, sum lam’ah akitah lhonpoi. Amanin sum nehguh pou abol lhonin, thu adih in atanji lhon tapoi.
4 Összegyűltek mind az Izrael vénei és odamentek Sámuelhez Rámába.
Achai’nan Israel upa ho jouse chu Ramah kho’ah Samuel toh lunggel khomna anei juvin ahi.
5 És szóltak hozzá: Íme, te öreg lettél, fiaid pedig nem járnak az útjaidon; most tegyél fölénk királyt, hogy bíránk legyen, mind a népek módjára.
Amahon, “Ven, nangla nateh lheh jengtan, nachate jong nangtoh abang lhonpon, Leng khat neipeuvin namdang ten anei banga thutan dingin,” atin aseipeh un ahi.
6 De rossznak tetszett a dolog Sámuel szemeiben, amidőn mondták: adj nekünk királyt, hogy bíránk legyen. És imádkozott Sámuel az Örökkévalóhoz.
Samuel vang chu athil ngaichat’u chung’ah chun alung alhaipoi, hijeh chun panpi ngaichan Pakai koma ache’in ahi.
7 És szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Hallgass a nép szavára mindenben, amit szólnak hozzád; mert nem téged vetettek meg, hanem engem vetettek meg, hogy ne uralkodjam rajtuk.
Pakaiyin Samuel jah’a, “Nakoma asei jouseu bolpeh in, nang napaiju ahipoi, keijoh eipaiju ahibouve, amahon kei eidei lou u ahibouve, aleng diuva eidei lou u ahi,” tin adonbut tan ahi.
8 mind a cselekedetek szerint, melyeket cselekedtek, amióta fölvezettem őket Egyiptomból mind e mai napig, hogy elhagytak engem és szolgáltak más isteneket – akképpen cselekednek ők veled is.
“Egypt gam'a kona kahin puidoh uva kipat’na gamchom mite indoi bou ahou nom jo uve. Tua jong hitobangma achu nang jong nabollu ahibouve,” ati.
9 S most hallgass szavukra; csakhogy intve intsd őket és add tudtukra a király jogát, aki uralkodni fog rajtuk.
“Asei jouseu chu bolpeh in, ahinlah leng khat in achunguva vai ahin hopna ding thua hin, kaangkhen chan gihsallin,” atipeh tai.
10 És elmondta Sámuel mind az Örökkévaló szavait a népnek, mely tőle királyt kért.
Hijeh chun Samuel in, Pakaiya kona gihna thuchang hochu Israel mite chu leng athumnao chungthu’ah chun aban ban’in ahetsah tan ahi.
11 Mondta: Ez lesz a király joga, aki uralkodni fog rajtatok. Fiaitokat elveszi, hogy tegye magának kocsijához és lovaihoz és fussanak a kocsija előtt;
Samuel Israelte jah’ah, “Leng nahin nei uva aman nachung’uva lengvai ahin hop tengle, Leng in nachateu chu alah’a sakol kangtalai hole sakol sepai dinga, chule sakol kangtalai masanga lhai dinga,
12 s hogy tegye magának ezrek tiszteivé és ötvenek tiszteivé, és hogy szántsák szántását és arassák aratását és készítsék hadiszereit és szekérszereit.
Abangkhat chu sepai lah a jalamkai chule lamkai napeh dingu, abang kit chu pumthou chang loukaiya apan sah dingu, abangkhat chu kangtalai ase ho sema napan sah diu ahi,” ati.
13 Leányaitokat pedig elveszi kenőcskeverőnőknek, szakácsnőknek és sütőnőknek.
“Lengpan nachanu teu amat uva anhon'a apansah uva, abang chu changlhah kang a apansah diu chujongle abangkhat chu thao namtwi sem’a apansah uva soh’a anei diu ahi.
14 És legjobb mezeiteket, szőlőiteket és olajfáitokat elveszi, hogy szolgáinak adja.
Nalou phalai ho jouse nalah peh uva lengpithei lei le olive leija abol uva athao alah tenguleh atohkhompi ho apeh ding’u ahi.
15 Vetéseitekből és szőlőitekből tizedet vesz, hogy adja udvari tiszteinek és szolgáinak.
Aman na chang-ga le lousoh ho akona soma khat alah ding chule vaibolla pang hole sohte ho apeh ding’u ahi.
16 Szolgáitokat pedig, szolgálóitokat és legjobb ifjaitokat meg szamaraitokat elveszi, hogy használja munkájára.
Aman napasal houle, numei ho soh dia akimat a, chule nagancha hoilai lai ho ama dinga akilah ding ahi.
17 Juhaitokból tizedet vesz, és ti magatok lesztek neki rabszolgái.
Aman na ganchahon ho jeng’a jong soma khat angeh ding, nachamlouva napeh ding ahi.
18 És kiáltani fogtok ama napon királytok miatt, akit választottatok magatoknak; de nem fog titeket meghallgatni az Örökkévaló ama napon.
Chuche nikho chuleh nanghon nakilhen’u lengpa jeh’a chu nahung ka diu chule Pakaiyin naka gin’u nangaipeh lou diu ahi,” tin aseipeh tai.
19 De vonakodott a nép hallgatni Sámuel szavára; mondták: Nem, hanem király legyen fölöttünk;
Ahivangin mipite ho chun, “Hijeng jongleh Leng chu kadei nalaiyuve,” tin Samuel thusei chu angaisah dehpouvin ahi.
20 s legyünk mi is, mint mind a népek: bíránk legyen királyunk, vonuljon ki előttünk és harcolja harcainkat.
Hichun mipi ho chun, “Kakimvel uva gamdang ho bangin, kalengpau vin kachung uva thutan hen, gal kisat jeng’a jong hin eilamkai uhen,” ati tauvin ahi.
21 Hallotta Sámuel a népnek minden szavait és elmondta az Örökkévaló fülei hallatára.
Hichun Samuel in Pakai kom’ah mipi ho thusei chu aseipeh kit in ahile,
22 Ekkor szólt az Örökkévaló Sámuelhez: Hallgass szavukra és rendelj föléjük királyt. És szólt Sámuel Izrael embereihez: Menjetek kiki városába.
Pakaiyin, “Asei bang bang u chun bolpeh inlang, Leng chu petan,” ati. Hichun Samuel jong anom’in mipi teho chu ainlam cheh uva anung soltan ahi,
