1 Sámuel 7
1 S eljöttek Kirját – Jeárim emberei és fölvitték az Örökkévaló ládáját és bevitték azt Abínádáb házába a dombon; Eleázárt, a fiát pedig fölszentelték, hogy őrizze az Örökkévaló ládáját.
And the men of Kirjath-jearim came, and fetched up the ark of Jehovah, and brought it into the house of Abinadab on the hill, and hallowed Eleazar his son to keep the ark of Jehovah.
2 És volt azon nap óta, melyen a láda Kirját-Jeárimban állt, eltelt sok idő – volt ugyanis húsz esztendő – akkor vágyakozott Izrael egész háza az Örökkévaló után.
And it came to pass, from the day that the ark abode in Kirjath-jearim, that the time was long; for it was twenty years. And all the house of Israel lamented after Jehovah.
3 És szólt Sámuel Izrael egész házához, mondván: Ha egész szívetekkel akartok visszatérni az Örökkévalóhoz, távolítsátok el az idegen isteneket közületek meg az Astóreteket; szilárdítsátok meg szíveteket megtérve az Örökkévalóhoz és őt szolgáljátok egyedül, hogy megmentsen titeket a filiszteusok kezéből.
And Samuel spoke to all the house of Israel, saying, If ye return to Jehovah with all your heart, put away the strange gods and the Ashtoreths from among you, and apply your hearts unto Jehovah, and serve him only; and he will deliver you out of the hand of the Philistines.
4 S eltávolították Izrael fiai a Báalokat és az Astóreteket és szolgálták az Örökkévalót egyedül.
And the children of Israel put away the Baals and the Ashtoreths and served Jehovah only.
5 És mondta Sámuel: Gyűjtsétek össze egész Izraelt Micpába, s majd imádkozom értetek az Örökkévalóhoz.
And Samuel said, Gather all Israel to Mizpah, and I will pray Jehovah for you.
6 Összegyűltek tehát Miczpába, merítettek vizet és kiöntötték az Örökkévaló színe előtt, böjtöltek ama napon és mondták ott: Vétkeztünk az Örökkévaló ellen! És ítéletet tartott Sámuel Izrael fiai fölött Miczpában.
And they gathered together to Mizpah, and drew water, and poured it out before Jehovah, and fasted on that day, and said there, We have sinned against Jehovah. And Samuel judged the children of Israel in Mizpah.
7 Midőn meghallották a filiszteusok, hogy összegyűltek Izrael fiai Miczpába, fölvonultak a filiszteusok fejedelmei Izrael ellen; Izrael fiai meghallották és féltek a filiszteusoktól.
And the Philistines heard that the children of Israel were gathered together at Mizpah; and the lords of the Philistines went up against Israel; and the children of Israel heard [it], and were afraid of the Philistines.
8 Ekkor szóltak Izrael fiai Sámuelhez: Meg ne szűnjél értünk kiáltani az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz, hogy megsegítsen a filiszteusok kezéből.
And the children of Israel said to Samuel, Cease not to cry to Jehovah our God for us, that he will save us out of the hand of the Philistines.
9 Erre vett Sámuel egy szopós bárányt és bemutatta égőáldozatul egészen az Örökkévalónak; és kiáltott Sámuel az Örökkévalóhoz Izraelért s meghallgatta őt az Örökkévaló.
And Samuel took a sucking-lamb, and offered it as a whole burnt-offering to Jehovah; and Samuel cried to Jehovah for Israel, and Jehovah answered him.
10 Sámuel épen bemutatta az égőáldozatot, amidőn a filiszteusok közeledtek harcra Izrael ellen; s dörögtetett az Örökkévaló ama napon nagy hanggal a filiszteusokra és megzavarta őket, és megverettek Izrael előtt.
And as Samuel was offering up the burnt-offering, the Philistines advanced to battle against Israel. And Jehovah thundered with a great thunder on that day upon the Philistines, and discomfited them; and they were routed before Israel.
11 Kivonultak Izrael emberei Miczpából, üldözték a filiszteusokat és megverték őket Bét-Kár aljáig.
And the men of Israel went out of Mizpah, and pursued the Philistines, and smote them, as far as below Beth-car.
12 Ekkor vett Sámuel egy követ, elhelyezte Miczpá és Sén között és így nevezte el: Ében Háézer; mondta ugyanis: Idáig segített minket az Örökkévaló.
And Samuel took a stone and set it between Mizpah and Shen, and called the name of it Eben-ezer, and said, Hitherto Jehovah has helped us.
13 S megalázkodtak a filiszteusok és többé nem is mentek be Izrael határába; és volt az Örökkévaló keze a filiszteusok ellen Sámuel minden napjaiban.
And the Philistines were subdued, and came no more into the borders of Israel; and the hand of Jehovah was against the Philistines all the days of Samuel.
14 És visszakerültek azon városok, melyeket Izraeltől elvettek volt a filiszteusok, Izraelhez, Ekróntól Gátig; s határukat is kiszabadította Izrael a filiszteusok kezéből; és béke volt Izrael és az emóri közt.
And the cities that the Philistines had taken from Israel were restored to Israel, from Ekron even to Gath; and their territory did Israel deliver out of the hand of the Philistines. And there was peace between Israel and the Amorite.
15 Bírája volt Sámuel Izraelnek élete mindennapjaiban.
And Samuel judged Israel all the days of his life.
16 Menni szokott évről évre, körüljárt Bét-Élbe, Gilgálba és Miczpába, és ítéletet tartott Izrael fölött mind e helyeken.
And he went from year to year in circuit to Bethel, and Gilgal, and Mizpah, and judged Israel in all those places.
17 Vissza pedig Rámába tért, mert ott volt a háza és ott bírája volt Izraelnek. És épített ott oltárt az Örökkévalónak.
And his return was to Ramah; for there was his house, and there he judged Israel; and there he built an altar to Jehovah.
