1 Sámuel 5
1 A filiszteusok pedig elvették az Isten ládáját és vitték Ében-Háézerből Asdódba.
Awo Abafirisuuti bwe bawamba essanduuko ya Katonda, ne bagiggya Ebenezeri ne bagitwala mu Asudodi;
2 S vették a filiszteusok az Isten ládáját és bevitték a Dágón házába és oda állították Dágón mellé.
ne bagisitula ne bagiteeka mu ssabo lya Dagoni, okuliraana Dagoni.
3 Másnap korán fölkeltek az Asdódbeliek s íme Dágón arccal a földre esett az Örökkévaló ládája előtt; s vették Dágónt és visszatették helyére.
Awo abantu ba Asudodi bwe baagolokoka enkeera, baasanga Dagoni agudde mu maaso g’essanduuko ya Mukama. Ne basitula Dagoni ne bamuzzaawo.
4 Midőn azonban másnap fölkeltek korán reggel, íme Dágón arccal a földre esett az Örökkévaló ládája előtt; Dágón feje pedig és két keze töve levágva a küszöbön, csak Dágón teste maradt helyén.
Era ne bwe baagolokoka enkeera ku lunaku olwaddirira, baasanga Dagoni agudde mu maaso g’essanduuko ya Mukama, ng’omutwe gwe n’emikono gye bikutuseeko nga bigudde mu mulyango, ng’ekiwuduwudu kye, kye kisigaddewo.
5 Azért nem lépnek Dágón papjai és mind, akik bemennek Dágón házába, a Dágón küszöbére Asdódban mind e mai napig.
Bakabona ba Dagoni n’abo bonna abayingira mu ssabo lya Dagoni kyebava balema okulinnya ku mulyango gw’essabo lye, ne leero.
6 Ekkor ránehezedett az Örökkévaló keze az Asdódbeliekre és pusztította őket; megvervén őket kelésekkel, Asdódot és határait.
Omukono gwa Mukama ne gubonereza abantu b’e Asudodi n’emiriraano, n’abaleetako entiisa era ne bakwatibwa ebizimba.
7 Midőn látták Asdód emberei, hogy így van, azt mondták: Ne maradjon Izrael Istenének ládája nálunk, mert kemény volt a keze rajtunk és Dágón istenünkön.
Awo abantu b’e Asudodi bwe baalaba ebyabatuukako ne boogera nti, “Essanduuko ya Katonda wa Isirayiri teteekwa kusigala wano naffe, kubanga omukono gwe gutuliko era guli ne ku lubaale waffe Dagoni.”
8 És küldtek és összegyűjtötték mind a filiszteusok fejedelmeit magukhoz és mondták: Mit tegyünk Izrael Istenének ládájával? Mondták: Gátba vitessék át Izrael Istenének ládája. Átvitték tehát Izrael Istenének ládáját.
Ne bakuŋŋaanya abakungu bonna ab’Abafirisuuti ne bababuuza nti, “Tunaakola tutya essanduuko ya Katonda wa Isirayiri?” Ne baddamu nti, “Essanduuko ya Katonda wa Isirayiri etwalibwe e Gaasi.” Awo ne batwala eyo essanduuko ya Katonda wa Isirayiri.
9 S volt, miután átvitték azt, rajta volt az Örökkévaló keze a városon igen nagy megzavarással; megverte ugyanis a város embereit, aprajától nagyjáig: kiütöttek rajtuk kelések.
Naye bwe baagituusa eyo, omukono gwa Mukama ne gulwana n’ekibuga ekyo, ne waba okutya kungi nnyo nnyini mu batuuze b’ekibuga ekyo. Abakulu n’abato n’abaleetako ebizimba ku bitundu byabwe eby’ekyama.
10 Ekkor elküldték Isten ládáját Ekrónba; s volt, amint Ekrónba jutott Isten ládája, jajveszékeltek az Ekrónbeliek, mondván: Áthozták hozzám Izrael Istenének ládáját, hogy megöljön engem és népemet.
Kyebaava baweereza essanduuko ya Katonda mu Ekuloni. Naye essanduuko ya Katonda bwe yali ng’eneetera okutuuka mu Ekuloni, Abaekuloni ne bakaaba nga boogera nti, “Batuleetedde essanduuko ya Katonda wa Isirayiri, okututta n’abantu baffe.”
11 Erre küldtek, összegyűjtötték mind a filiszteusok fejedelmeit és mondták: Küldjétek el Izrael Istenének ládáját, Hogy visszatérjen helyére, és meg ne öljön engem és népemet. Mert halálos zavar volt az egész városban: nagyon nehéz volt ott Isten keze.
Awo ne bakuŋŋaanya abakungu bonna ab’Abafirisuuti, ne babagamba nti, “Muzzeeyo essanduuko ya Katonda wa Isirayiri mu kifo kyayo, ereme kututta ffe n’abantu baffe.” Omukono gwa Katonda gwali gubazitooweredde nnyo era nga bajjudde entiisa ey’okufa.
12 Azon emberek is, akik nem haltak meg, megverettek kelésekkel; s fölszállt a város jajkiáltása ég felé.
Abo abataafa baalwala ebizimba, okukaaba mu kibuga ne kutuuka mu ggulu.
