1 Sámuel 28
1 És volt ama napokban, összegyűjtötték a filiszteusok táborukat hadra, hogy harcoljanak Izrael ellen. Ekkor szólt Ákhís Dávidhoz: Tudnod kell, hogy velem vonulsz ki a táborba, te meg embereid.
Pea ʻi he ngaahi ʻaho ko ia naʻe fakataha ʻe he kakai Filisitia honau ngaahi kautau ki he tau, kenau tauʻi ʻa ʻIsileli. Pea naʻe pehē ʻe ʻAkisi kia Tevita, “Ko eni ke ke ʻilo pau te tau ō mo koe ki he tau, ʻa koe mo ho kau tangata.”
2 Szólt Dávid Ákhíshoz: Ezért majd megtudod, mit fog cselekedni szolgád. És szólt Ákhís Dávidhoz: Ezért fejem őrévé teszlek minden időben.
Pea naʻe pehē ʻe Tevita kia ʻAkisi, “Ko e moʻoni te ke ʻilo pau ʻaia ʻoku mafai ʻe hoʻo tamaioʻeiki. Pea naʻe pehē ʻe ʻAkisi kia Tevita, “Ko ia te u fakanofo koe koe tauhi ʻo hoku ʻulu ʻo taʻengata.
3 Sámuel meghalt volt és gyászt tartott érte egész Izrael és eltemették őt Rámában, a városában; Sául pedig eltávolította volt a szellemidézőket és a halottjósokat az országból.
Ka ko eni kuo pekia ʻa Samuela, pea naʻe tēngihia ia ʻe ʻIsileli kotoa pē, ʻonau tanu ia ʻi Lama, ʻio, ʻi heʻene kolo nofoʻanga ʻaʻana. Pea kuo ʻosi hono kapusi ʻe Saula mei he fonua ʻakinautolu naʻe maʻu laumālie kovi, mo e kau kikite loi.
4 Összegyűltek a filiszteusok, eljöttek és táboroztak Súnémban; erre összegyűjtötte Sául egész Izraelt és táboroztak a Gilbóán.
Pea fakakātoa fakataha ʻakinautolu ʻe he kakai Filisitia, ʻonau haʻu ʻo ʻapitanga ʻi Sunemi: pea naʻe fakakātoa fakataha ʻe Saula ʻa ʻIsileli kotoa pē, ʻonau haʻu ʻo ʻapitanga ʻi Kilipoa.
5 Midőn látta Sául a filiszteusok táborát, megfélemlett és nagyon remegett a szíve.
Pea ʻi he mamata ʻa Saula ki he tau ʻae Filisitia, naʻe manavahē ia, pea tetetete lahi hono loto.
6 Megkérdezte Sául az Örökkévalót, de nem felelt neki az Örökkévaló sem álmokkal, sem az úrimmal, sem a prófétákkal.
Pea ʻi he fehuʻi ʻa Saula kia Sihova, naʻe ʻikai tali ia ʻe Sihova, ʻi ha misi, pe ʻi he ʻUlimi pe ʻi he kau palōfita.
7 Ekkor mondta Sául a szolgáinak: Keressetek nekem egy szellemidéző asszonyt, hadd menjek hozzá és kérdezzem meg. Szóltak hozzá a szolgái: Íme, van egy szellemidéző asszony Én-Dórban.
Pea naʻe pehē ʻe Saula ki heʻene kau tamaioʻeiki, “Mou kumi kiate au ha fefine ʻoku ʻiate ia ha laumālie kovi, koeʻuhi ke u ʻalu atu, pea fehuʻi kiate ia.” Pea naʻe pehē ʻe heʻene kau tamaioʻeiki kiate ia, “Vakai, ʻoku ai ʻae fefine ʻi Enitoa ʻoku ʻiate ia ʻae laumālie kovi.”
8 És elmásította magát Sául, felöltött más ruhát és elment, ő meg két ember vele, és odamentek az asszonyhoz éjjel; és mondta: Jósolj nekem, kérlek, szellemidézéssel és hozd föl nekem, kit neked mondani fogok.
Pea naʻe fakapuli ia ʻe Saula, ʻo ne ʻai ʻae ngaahi kofu kehe, pea ʻalu ia, mo e ongo tangata, pea naʻa nau hoko atu ki he fefine ʻi he poʻuli: pea pehē ʻe ia, “ʻOku ou kole kiate koe, ke ke fakahā kiate au ʻi he laumālie, pea ke ʻohake kiate au, ʻaia te u tala kiate koe.”
9 Szólt hozzá az asszony: Íme, te tudod, mit tett Sául, hogy kiirtotta a szellemidézőket és halottjósokat az országból; miért akarod hát tőrbe ejteni lelkemet, hogy megölj?
Pea naʻe pehē ʻe he fefine kiate ia, “Vakai, ʻoku ke ʻilo ʻaia kuo fai ʻe Saula, koeʻuhi ko ʻene tāmateʻi ʻakinautolu naʻe ʻi ai ʻae ngaahi laumālie kovi, mo e kau kikite, mei he fonua: ko ia ko e hā ʻoku ke tō ai ʻae tauhele ki heʻeku moʻui, ke u mate ai au?”
10 S esküdött neki Sául az Örökkévalóra, mondván: Él az Örökkévaló, nem fog téged bűn érni e dologban.
Pea naʻe fuakava ʻa Saula kiate ia ʻia Sihova, ʻo pehē, “Hangē ʻoku moʻui ʻa Sihova ʻe ʻikai hoko ha tautea kiate koe, koeʻuhi ko e meʻa ni.”
11 És mondta az asszony: Kit hozzak föl neked? Mondta: Sámuelt hozd föl nekem.
Pea naʻe pehē ai ʻe he fefine kiate ia, “Ko hai ia te u ʻohake kiate koe?” Pea pehē ʻe ia, “ʻOhake kiate au ʻa Samuela.”
12 Midőn meglátta az asszony Sámuelt, fölkiáltott hangosan; és szólt az asszony Sáulhoz, mondván: Miért csaltál meg, hiszen te vagy Sául!
Pea ʻi heʻene mamata ʻae fefine kia Samuela, naʻe tangi kalanga ʻo leʻo lahi ia: pea lea ʻae fefine kia Saula, ʻo pehē, “Ko e hā kuo ke kākaaʻi ai au? He ko Saula koe.”
13 És mondta neki a király: Ne félj, mert mit láttál? Szólt az asszony Sáulhoz: Isteni lényt láttam feljönni a földből.
Pea naʻe pehē ʻe he tuʻi kiate ia, “ʻOua naʻa ke manavahē: he ko e hā kuo ke mamata ai?” Pea pehē ʻe he fefine kia Saula, “Kuo u mamata ki he ngaahi ʻotua ʻoku ʻalu hake mei he kelekele.”
14 És mondta neki: Mi az alakja? Mondta: Öreg férfi jön föl, köpenybe burkolózva. És megtudta Sául, hogy Sámuel az; meghajtotta magát arccal földre és leborult.
Pea pehēange ʻe ia kiate ia, “Ko e hā hono anga?” Pea naʻe pehē ʻe ia, ʻOku ʻalu hake ʻae tangata motuʻa; pea ʻoku pūlou ʻaki ia ʻae pulupulu.” Pea naʻe ʻilo ʻe Saula ko Samuela ia, pea tulolo ia mo hono fofonga ki he kelekele, pea naʻa ne punou hifo ia.
15 És szólt Sámuel Sáulhoz: Mért háborítottál, fölhozatván engem? Mondta Sául: Meg vagyok szorulva nagyon, a filiszteusok ugyanis harcolnak ellenem és Isten eltávozott tőlem és nem felelt már nekem sem a próféták által, sem álmokkal; hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit tegyek.
Pea naʻe pehē ʻe Samuela kia Saula, “Ko e hā kuo ke ueʻi ai au ke ʻohake au?” Pea talaange ʻe Saula, “Kuo u mamahi lahi; he ʻoku tauʻi au ʻe he kakai Filisitia, pea kuo ʻalu ʻae ʻOtua ʻiate au, pea ʻoku ʻikai te ne kei talia au, ʻi he kau palōfita, pe ʻi he ngaahi misi: ko ia kuo u ui ai kiate koe, koeʻuhi ke ke fakahā kiate au ʻaia ʻoku lelei ke u fai.”
16 És mondta Sámuel: Minek is kérdezel, holott az Örökkévaló eltávozott tőled és ellenséged lett?
Pea naʻe pehē ʻe Samuela, “Pea ko e hā kuo ke fehuʻi ai kiate au, ka kuo ʻalu ʻa Sihova ʻiate koe, pea kuo hoko ia ko ho fili?
17 És tett vele az Örökkévaló, amint szólt általam: elszakította az Örökkévaló a királyságot kezedből és adta társadnak, Dávidnak.
Pea kuo fai ʻe Sihova kiate koe, ʻo hangē ko ʻene lea ʻiate au: he kuo hae ʻe Sihova ʻae puleʻanga mei ho nima, ʻo ne foaki ia ki ho kaungāʻapi, ʻio, kia Tevita:
18 Mivel nem hallgattál az Örökkévaló szavára és nem hajtottad végre föllobbant haragját Amáléken, azért ezt a dolgot cselekedte veled az Örökkévaló e mai napon.
Ko e meʻa ʻi he ʻikai te ke talangofua ki he leʻo ʻo Sihova, pea fai kia ʻAmaleki hono houhau lahi, ko ia kuo fai ai ʻe Sihova ʻae meʻa ni kiate koe he ʻaho ni.
19 Adni fogja az Örökkévaló Izraelt is veled együtt a filiszteusok kezébe, és holnap te és fiaid velem vagytok; Izrael táborát is adni fogja az Örökkévaló a filiszteusok kezébe.
Pea ko eni foki ʻe tukuange ʻe Sihova ʻa ʻIsileli mo koe ki he nima ʻoe kakai Filisitia: pea ko koe mo ho ngaahi foha te mou ʻiate au ʻapongipongi: pea ʻe tukuange foki ʻe Sihova ʻae tau ʻa ʻIsileli ki he nima ʻoe kakai Filisitia.”
20 Ekkor sietett Sául és földre vetette magát egész termetével és nagyon félt Sámuel szavai miatt; erő sem volt benne, mert nem evett kenyeret egésznap és egész éjjel.
Pea naʻe tō lafalafa leva ʻa Saula ki he kelekele, pea ne manavahē lahi, ko e meʻa ʻi he ngaahi lea ʻa Samuela, pea naʻe ʻikai toe ha mālohi ʻiate ia; he naʻe teʻeki kai ia ʻi he ʻaho kotoa ko ia, pe ʻi he pō kotoa.”
21 És jött az asszony Sáulhoz és látta, hogy nagyon megrémült; ekkor szólt hozzá: Íme hallgatott szolgálód a szavadra, tenyeremre tettem lelkemet, hallgattam szavaidra, melyeket szóltál hozzám.
Pea naʻe haʻu ʻae fefine kia Saula, ʻo ne vakai ʻoku mamahi lahi, pea naʻa ne pehē kiate ia, “Vakai, kuo fai talangofua ʻa hoʻo kaunanga ki ho leʻo, pea kuo u ʻai ʻeku moʻui ki hoku nima, pea kuo u tokanga ki hoʻo ngaahi lea ʻaia naʻa ke lea kiate au.”
22 Most tehát hallgass, kérlek, te is szolgálód szavára, hadd tegyek eléd egy darab kenyeret és egyél, hogy legyen benned erő, midőn majd mész az úton.
Pea ko eni, ʻoku ou kole kiate koe, ke ke tokanga koe foki ki he leʻo ʻo hoʻo kaunanga, pea tuku ke u ʻai ʻae konga mā siʻi ʻi ho ʻao; pea ke kai koeʻuhi ke ke maʻu ʻae mālohi ʻi hoʻo ʻalu ʻi ho hala.
23 De vonakodott és mondta: Nem eszem. De unszolták őt szolgái és az asszony is, és hallgatott szavukra; fölkelt a földről és leült az ágyra.
Ka naʻe fakafisi ia, ʻo ne pehē, “ʻE ʻikai te u kai.” Ka ko ʻene kau tamaioʻeiki fakataha mo e fefine naʻa nau fakalotoʻi ia. Ko ia naʻe tuʻu hake ia mei he kelekele, pea hekeheka ki he mohenga
24 Az asszonynak pedig volt egy hízlalt borjúja a házban, és sietett és levágta; majd vett lisztet, meggyúrta és megsütötte kovásztalan kenyérré.
Pea naʻe maʻu ʻe he fefine ʻae ʻuhiki pulu sino ʻi he fale; pea naʻe fakatoʻotoʻo ʻo tāmateʻi ia, ʻo ne ʻave ʻae mahoaʻa, pea natu ia, pea taʻo ʻaki ia ʻae ngaahi foʻi mā taʻefakalēvani:
25 Odavitte Sául elé és szolgái elé és ettek; erre fölkeltek és elmentek azon éjjel.
Pea naʻa ne ʻomi ia ki he ʻao ʻo Saula, pea ki he ʻao ʻo ʻene kau tamaioʻeiki; pea naʻa nau kai. Hili ia naʻa nau tuʻu hake, pea ʻalu ʻi he pō ko ia.
