1 Sámuel 28
1 És volt ama napokban, összegyűjtötték a filiszteusok táborukat hadra, hogy harcoljanak Izrael ellen. Ekkor szólt Ákhís Dávidhoz: Tudnod kell, hogy velem vonulsz ki a táborba, te meg embereid.
And it cometh to pass in those days, that the Philistines gather their camps for the war, to fight against Israel, and Achish saith unto David, 'Thou dost certainly know that with me thou dost go out into the camp, thou and thy men.'
2 Szólt Dávid Ákhíshoz: Ezért majd megtudod, mit fog cselekedni szolgád. És szólt Ákhís Dávidhoz: Ezért fejem őrévé teszlek minden időben.
And David saith unto Achish, 'Therefore — thou dost know that which thy servant dost do.' And Achish saith unto David, 'Therefore — keeper of my head I do appoint thee all the days.'
3 Sámuel meghalt volt és gyászt tartott érte egész Izrael és eltemették őt Rámában, a városában; Sául pedig eltávolította volt a szellemidézőket és a halottjósokat az országból.
And Samuel hath died, and all Israel mourn for him, and bury him in Ramah, even in his city, and Saul hath turned aside those having familiar spirits, and the wizards, out of the land.
4 Összegyűltek a filiszteusok, eljöttek és táboroztak Súnémban; erre összegyűjtötte Sául egész Izraelt és táboroztak a Gilbóán.
And the Philistines are gathered, and come in, and encamp in Shunem, and Saul gathereth all Israel, and they encamp in Gilboa,
5 Midőn látta Sául a filiszteusok táborát, megfélemlett és nagyon remegett a szíve.
and Saul seeth the camp of the Philistines, and feareth, and his heart trembleth greatly,
6 Megkérdezte Sául az Örökkévalót, de nem felelt neki az Örökkévaló sem álmokkal, sem az úrimmal, sem a prófétákkal.
and Saul asketh at Jehovah, and Jehovah hath not answered him, either by dreams, or by Urim, or by prophets.
7 Ekkor mondta Sául a szolgáinak: Keressetek nekem egy szellemidéző asszonyt, hadd menjek hozzá és kérdezzem meg. Szóltak hozzá a szolgái: Íme, van egy szellemidéző asszony Én-Dórban.
And Saul saith to his servants, 'Seek for me a woman possessing a familiar spirit, and I go unto her, and inquire of her;' and his servants say unto him, 'Lo, a woman possessing a familiar spirit in En-dor.'
8 És elmásította magát Sául, felöltött más ruhát és elment, ő meg két ember vele, és odamentek az asszonyhoz éjjel; és mondta: Jósolj nekem, kérlek, szellemidézéssel és hozd föl nekem, kit neked mondani fogok.
And Saul disguiseth himself and putteth on other garments, and goeth, he and two of the men with him, and they come in unto the woman by night, and he saith, 'Divine, I pray thee, to me by the familiar spirit, and cause to come up to me him whom I say unto thee.'
9 Szólt hozzá az asszony: Íme, te tudod, mit tett Sául, hogy kiirtotta a szellemidézőket és halottjósokat az országból; miért akarod hát tőrbe ejteni lelkemet, hogy megölj?
And the woman saith unto him, 'Lo, thou hast known that which Saul hath done, that he hath cut off those having familiar spirits, and the wizards, out of the land; and why art thou laying a snare for my soul — to put me to death?'
10 S esküdött neki Sául az Örökkévalóra, mondván: Él az Örökkévaló, nem fog téged bűn érni e dologban.
And Saul sweareth to her by Jehovah, saying, 'Jehovah liveth, punishment doth not meet thee for this thing.'
11 És mondta az asszony: Kit hozzak föl neked? Mondta: Sámuelt hozd föl nekem.
And the woman saith, 'Whom do I bring up to thee?' and he saith, 'Samuel — bring up to me.'
12 Midőn meglátta az asszony Sámuelt, fölkiáltott hangosan; és szólt az asszony Sáulhoz, mondván: Miért csaltál meg, hiszen te vagy Sául!
And the woman seeth Samuel, and crieth with a loud voice, and the woman speaketh unto Saul, saying, 'Why hast thou deceived me — and thou Saul?'
13 És mondta neki a király: Ne félj, mert mit láttál? Szólt az asszony Sáulhoz: Isteni lényt láttam feljönni a földből.
And the king saith to her, 'Do not fear; for what hast thou seen?' and the woman saith unto Saul, 'Gods I have seen coming up out of the earth.'
14 És mondta neki: Mi az alakja? Mondta: Öreg férfi jön föl, köpenybe burkolózva. És megtudta Sául, hogy Sámuel az; meghajtotta magát arccal földre és leborult.
And he saith to her, 'What [is] his form?' and she saith, 'An aged man is coming up, and he [is] covered with an upper robe;' and Saul knoweth that he [is] Samuel, and boweth — face to thee earth — and doth obeisance.
15 És szólt Sámuel Sáulhoz: Mért háborítottál, fölhozatván engem? Mondta Sául: Meg vagyok szorulva nagyon, a filiszteusok ugyanis harcolnak ellenem és Isten eltávozott tőlem és nem felelt már nekem sem a próféták által, sem álmokkal; hívtalak tehát, hogy tudasd velem, mit tegyek.
And Samuel saith unto Saul, 'Why hast thou troubled me, to bring me up?' And Saul saith, 'I have great distress, and the Philistines are fighting against me, God hath turned aside from me, and hath not answered me any more, either by the hand of the prophets, or by dreams; and I call for thee to let me know what I do.'
16 És mondta Sámuel: Minek is kérdezel, holott az Örökkévaló eltávozott tőled és ellenséged lett?
And Samuel saith, 'And why dost thou ask me, and Jehovah hath turned aside from thee, and is thine enemy?
17 És tett vele az Örökkévaló, amint szólt általam: elszakította az Örökkévaló a királyságot kezedből és adta társadnak, Dávidnak.
And Jehovah doth for Himself as He hath spoken by my hand, and Jehovah rendeth the kingdom out of thy hand, and giveth it to thy neighbour — to David.
18 Mivel nem hallgattál az Örökkévaló szavára és nem hajtottad végre föllobbant haragját Amáléken, azért ezt a dolgot cselekedte veled az Örökkévaló e mai napon.
Because thou hast not hearkened to the voice of Jehovah, nor didst the fierceness of His anger on Amalek — therefore this thing hath Jehovah done to thee this day;
19 Adni fogja az Örökkévaló Izraelt is veled együtt a filiszteusok kezébe, és holnap te és fiaid velem vagytok; Izrael táborát is adni fogja az Örökkévaló a filiszteusok kezébe.
yea, Jehovah giveth also Israel with thee into the hand of the Philistines, and tomorrow thou and thy sons [are] with me; also the camp of Israel doth Jehovah give into the hand of the Philistines.'
20 Ekkor sietett Sául és földre vetette magát egész termetével és nagyon félt Sámuel szavai miatt; erő sem volt benne, mert nem evett kenyeret egésznap és egész éjjel.
And Saul hasteth and falleth — the fulness of his stature — to the earth, and feareth greatly because of the words of Samuel; also power was not in him, for he had not eaten bread all the day, and all the night.
21 És jött az asszony Sáulhoz és látta, hogy nagyon megrémült; ekkor szólt hozzá: Íme hallgatott szolgálód a szavadra, tenyeremre tettem lelkemet, hallgattam szavaidra, melyeket szóltál hozzám.
And the woman cometh in unto Saul, and seeth that he hath been greatly troubled, and saith unto him, 'Lo, thy maid-servant hath hearkened to thy voice, and I put my soul in my hand, and I obey thy words which thou hast spoken unto me;
22 Most tehát hallgass, kérlek, te is szolgálód szavára, hadd tegyek eléd egy darab kenyeret és egyél, hogy legyen benned erő, midőn majd mész az úton.
and now, hearken, I pray thee, also thou, to the voice of thy maid-servant, and I set before thee a morsel of bread, and eat, and there is in thee power when thou goest in the way.'
23 De vonakodott és mondta: Nem eszem. De unszolták őt szolgái és az asszony is, és hallgatott szavukra; fölkelt a földről és leült az ágyra.
And he refuseth, and saith, 'I do not eat;' and his servants urge on him, and also the woman, and he hearkeneth to their voice, and riseth from the earth, and sitteth on the bed.
24 Az asszonynak pedig volt egy hízlalt borjúja a házban, és sietett és levágta; majd vett lisztet, meggyúrta és megsütötte kovásztalan kenyérré.
And the woman hath a calf of the stall in the house, and she hasteth and slaughtereth it, and taketh flour, and kneadeth, and baketh it unleavened things,
25 Odavitte Sául elé és szolgái elé és ettek; erre fölkeltek és elmentek azon éjjel.
and bringeth nigh before Saul, and before his servants, and they eat, and rise, and go on, during that night.
