1 Sámuel 20
1 És elszökött Dávid Nájótból, Rámában; elment és szólt Jónátán előtt: Mit cselekedtem, mi a bűnöm és mi a vétkem atyád előtt, hogy életemre tör?
達味由辣瑪納逃走，去見約納堂說：「我作了什麼，有什麼過錯，哪裏得了你父親，他竟要害我的性命﹖」
2 Mondta neki: Távol legyen, nem fogsz meghalni! Íme, nem tesz atyám sem nagy dolgot, sem kicsi dolgot, hogy ne nyilvánítaná előttem; miért rejtené tehát atyám el ezt a dolgot tőlem? Nincs úgy!
約納堂回答他說：「決沒有這回事，你決死不了。看，我父親無論作什麼大事小事，沒有不告訴我的；為什麼我父親偏要對我隱瞞這事呢﹖決不會的! 」
3 S újra esküdött Dávid és mondta: Jól tudja atyád, hogy kegyet találtam szemeidben, mondta tehát, ne tudja ezt Jónátán, nehogy megszomorodjék; azonban ahogy él az Örökkévaló és lelked életére, bizony, csak egy lépésnyi van köztem és a halál közt.
達味卻對他說：「你父親明知我在你眼裏得寵，所以他想：不要要約納堂知道這事，免得他悲傷。總之，我指著永生的上主敢在你面前發誓：我與死之間只差一步! 」
4 Erre szólt Jónátán Dávidhoz: Mit kíván a lelked? Megteszem neked.
約納堂對達味說：「你願意我為你作什麼﹖」
5 Szólt Dávid Jónátánhoz: Íme, újhold van holnap, én pedig ülni szoktam a királynál, hogy egyem; bocsáss hát el engem és elrejtőzöm a mezőn a harmadik estig.
達味回答約納堂說：「看，明天是月朔，我原該和君王同席吃飯，但你讓我走，藏在田野間，直到第三丌晚上。
6 Ha majd fölemlít engem atyád, akkor mondjad: elkérezkedett tőlem Dávid, hogy futhasson Bét-Léchembe, az ő városába, mert évi áldozatja van ott az egész családnak.
如果你父親發覺我不在，你應說：達味懇求我，讓他逃回白冷本城，因為在那裏全族舉行年祭。
7 Ha így szól: jó – béke van szolgáddal; de ha haragjára lesz, tudd meg, hogy elhatározva van részéről a veszedelem.
他若說：好! 你的僕人就平安無事；他若勃然大怒，你就該知道：他已決意行惡。
8 És cselekedjél szeretetet szolgáddal, mert az Örökkévaló szövetségébe engedted jutni magaddal szolgádat; de ha bűn van rajtam, ölj meg te atyádhoz pedig minek is vinnél.
望你仁慈對待你僕人! 因你使你因上主的名與你訂了盟約；假若我有罪惡，你可殺我，為何偏要將我交給你父親呢﹖」
9 Mondta Jónátán; Távol legyen tőled! Bizony ha megtudom, hogy atyám részéről el van határozva, a veszedelem, hogy rád jöjjön, nem adnám én azt tudtodra?
約納堂答說：「千萬別這樣想! 如果我確實知道，我父親決意要加害你，豈有不告訴你的嗎﹖」
10 És szolt Dávid Jónátánhoz: Ki adja majd tudtomra, ha talán atyád valami keményet felel neked?
達味就問約納堂說：「若你父親嚴厲答覆你，誰來通知我﹖」
11 Szólt Jónátán Dávidhoz: Gyere, menjünk ki a mezőre. És kimentek mind a ketten a mezőre.
約納堂對達味說：「來，我們往田間去」。二人就往田間去了。
12 Ekkor szólt Jónátán Dávidhoz: Az Örökkévaló, Izrael Istene – midőn kifürkészem atyámat ilyenkor holnap vagy harmadnapra és íme, jól áll Dávid dolga, vajon akkor nem küldenék hozzád, hogy nyilvánítsam előtted?
約納堂對達味說：「上主，以色列的天主作證：明天或天這時候，我探得了我父親的意思，對達味有或否，我必派人來告訴你。
13 Így tegyen az Örökkévaló Jónátánnal s így folytassa, ha jónak tetszik atyámnak rád hozni a veszedelmet, akkor nyilvánítom előtted és elbocsátlak, hogy menj békével; és legyen veled az Örökkévaló, amint atyámmal volt.
倘若我父親願意加害你，我若不通知你，不放你走，使你平安離去，願上主這樣這樣加倍罰我約納堂! 願上主與你同在，有如曾與我父親同在一樣!
14 S nemde, ha még élek, nem fogsz-e cselekedni velem az Örökkévaló szeretetével, hogy meg ne haljak?
若我那時尚在人世，願你對我表示上主的仁慈；設若我死了，
15 S ne irtsd ki szeretetedet házamtól sohasem, akkor sem, mikor kiírtja az Örökkévaló Dávid ellenségeit, kit-kit a föld színéről –
願你不要由我家永遠撤消你的仁慈! 連當上主由地面上一一剷除達味的敵人時；
16 így szövetséget kötött Jónátán Dávid házával és keresse az Örökkévaló Dávid ellenségeinek kezéből!
若約納堂的名字被達味家族消滅了，願上主藉達味的仇人的手追究此案! 」
17 Tovább is megeskette Jónátán Dávidot, mert szerette őt, mert lelke szeretetével szerette.
約納堂由於愛達味，再向他起了誓，因為他愛達味如愛自己的性命。
18 Erre mondta neki Jónátán: Holnap újhold van; hiányozni fogsz, mert üres lesz az ülőhelyed.
約納堂又對他說：「明日是月朔，因為占座位空著，人必注意你不在，
19 Harmadnapon pedig menj le hamar, míg eljutsz azon helyre, ahol elrejtőztél az esemény napján, és maradj az Ézel köve mellett.
到第三天，人必更注意你不在；那麼，你要到你曾出事那日藏身的地方去，坐在那石堆旁邊。
20 Én pedig – a három nyilat majd ellövöm, célba lőve magamnak.
到第三天，我要向石堆射箭，仿佛射靶。
21 És íme elküldöm majd a legényt: menj, találd meg a nyilakat; ha azt fogom mondani a legénynek: íme a nyilak innen vannak tőled – akkor vedd és jöjj, mert béke van veled és nincs baj – él az Örökkévaló!
看，我必打發一童僕去找箭，假如我我對童說：看，箭在你後面，拾回來吧! 你就可以出來，我指著永生的上主起誓：你必平安無事。
22 Ha pedig azt mondom a fiúnak: íme, a nyilak innen vannak tőled, akkor menj, mert elküldött téged az Örökkévaló.
倘若我對童僕自己說：看，箭在你前面。你就走吧! 因為上主打發你走。
23 Azon szóra nézve pedig, melyet szóltunk én meg te – íme az Örökkévaló van köztem és közted örökké.
至於我和你現今所說的這話，有上主在我和你中間，永遠作證」。
24 Elrejtőzött tehát Dávid a mezőn. Volt pedig újholdkor, leült a király az ebédhez, hogy egyék.
於是達味就去藏在田野間；到了月朔，君王入席吃飯。
25 És leült a király az ülőhelyére, mint egyszer-másszor a fal melletti ülőhelyre; s fölkelt Jónátán és leült Abnér Sául oldalára; s üres maradt Dávid helye.
君王照例靠著牆坐在自己的位上，約納堂坐在他對面，阿貝乃爾坐在撒烏耳旁邊，達味的地方空著。
26 De nem szólt Sául semmit aznap, mert mondta: véletlen az, nem tiszta ő, bizony nem tiszta.
撒烏耳那天沒有說什麼，因為他想事情出於偶然，或許他染了不潔，還沒有自潔。
27 Volt pedig másnap, az újhold második napján, üres maradt Dávid helye; ekkor szólt Sául a fiához, Jonátánhoz: Miért nem jött Jísáj fia sem tegnap sem ma az ebédhez?
日，即初二日，達味的座位仍空著，撒烏耳就對兒子約納堂說：「為什麼葉瑟的兒子昨日沒有來赴宴，今日又沒有來﹖」
28 Felelt Jónátán Sáulnak: Elkérezkedett tőlem Dávid Bét-Léchembe.
約納堂答覆撒烏耳說：「達味懇求我許他往白冷去。
29 Mondta ugyanis: bocsáss el, kérlek, mert családi áldozatunk van a városban, és ő parancsolta meg nekem, a testvérem; most hát, ha kegyet találtam szemeidben, hadd siessek el, kérlek, hogy lássam testvéreimet. Azért nem jött a király asztalához.
他說：求你讓我去，因為在城裏我們要舉行族祭，我的兄弟定要我去；所以，假若我在你眼中獲寵，求你讓我去，容我得見我的兄弟；為此，他沒有來赴君王的筳席」。
30 Erre föllobbant Sául haragja Jónátán ellen és mondta neki: Te romlott és fenyíteni való anyának a fia! Hiszen tudom, hogy te kedveled Jísáj fiát, szégyenedre és anyád szemérmének szégyenére!
撒烏耳對約納堂勃然大怒，對他說：「娼婦的兒子! 豈能我不知道你同葉瑟的兒子一夥，甚至羞辱你自己，又我羞辱你母親的私處嗎﹖
31 Mert mind azon időben, amíg Jísáj fia él a földön, nem fogsz megszilárdulni sem te, sem királyságod; most tehát küldj és hozasd őt hozzám, mert halál fia ő!
你要知道，葉瑟的兒子活在世上一天，你連你的王位都不得穩當! 如今你差人去，把他給我抓來，因為他是該死的人」。
32 Felelt Jónátán atyjának, Sáulnak és szólt hozzá: Mért ölessék meg, mit követett el?
約納堂回答他父親撒烏耳說：「為什麼他該死﹖他作了什麼事﹖」
33 Ekkor Sául a dárdáját hajította feléje, hogy leüsse; így megtudta Jónátán, hogy el van határozva atyja részéről, hogy megöli Dávidot.
撒烏耳就舉起槍來要刺死他，約納堂便明白他父親已決意要殺達味。
34 S fölkelt Jónátán az asztaltól föllobbant haraggal; és nem evett az újhold második napján kenyeret, mert megszomorodott Dávid miatt, mert megszégyenítette az atyja.
約納堂就起來，氣憤憤地離開了筳席；初二那天，也沒有吃飯，因為他為達味擔憂，又因為他父親辱罵了自己。
35 Volt pedig reggel, kiment Jónátán a mezőre Dávidhoz a meghatározott időre, és egy kisfiú vele.
次日清晨，約納堂按照他與達味的約會，往田間去了；有個童僕跟隨著他。
36 És mondta legényének: Fuss, találd csak meg a nyilakat, melyeket ellövök. A fiú futott, ő pedig ellőtte a nyilat, túlhajítva rajta.
他對那童僕說：「跑去，找所放的箭! 」童僕往前跑時，他又向前放了一箭。
37 Mikor eljutott a legény a nyíl helyére, melyet ellőtt Jónátán, kiáltott Jónátán a legény után és mondta: Hiszen a nyíl túlnan van tőled!
當僮僕來到約納堂所射到的地方，約納堂就在僮後面喊說：「箭不是在你前面嗎﹖」
38 És kiáltott Jónátán a legény után: Gyorsan siess, meg ne állj! És fölszedte Jónátán legénye a nyilakat és odament urához.
約納堂又在僮僕後面喊說：「趕快跑去，不要站住! 」約納堂的僮僕就拾了箭，給主人拿來。
39 A legény pedig nem tudott semmit; csupán Jónátán meg Dávid tudták a dolgot.
那僮僕卻不知道是意思，只有約納堂和達味知道。
40 Ekkor odaadta Jónátán a fegyvereit az ő legényének és mondta neki: Menj, vidd a városba.
然後約納堂把自己的武器交給他的僕僮，向他說：「帶回城去吧! 」
41 A legény elment, Dávid pedig fölkelt dél felől, levetette magát arcával a földre és leborult háromszor; megcsókolták egyik a másikát és sírtak egyik a másikával, mígnem Dávid nagyon sírt.
僮僕走後，達味就為不堆旁起來，俯伏在地，拜了三拜；以後他們彼此相吻，二人相抱對泣，達味哭得更甚。
42 És mondta Jónátán Dávidnak: Menj békével! Amit esküdtünk mi ketten az Örökkévaló nevében, mondván: az Örökkévaló legyen köztem és közted, magzatom és magzatod közt mindörökké! Fölkelt és elment; Jónátán pedig bement a városba.
最後，約納堂對達味說：「你平安去吧! 照我們兩人以上主的名所起的誓：願上主永遠在我和你之間，在我的後代與你的後代之間! 」 達味就動身走了，約納堂也回到城裏﹖
