< 1 Sámuel 15 >

1 És szólt Sámuel Sáulhoz: Engem küldött az Örökkévaló, hogy fölkenjelek királyul népe fölé, Izrael fölé; most tehát hallgass az Örökkévaló beszédjének szavára.
Nikhat Saul koma Samuel chun, “Israelte chunga leng dinga nangma thaonu dinga eina sol’a chu Pakai amatah chu ahi, hijeh a chu tua Pakai thusei hi nangaiding ahi,” ati.
2 Így szól az Örökkévaló, a Seregek ura: gondolok arra, amit Izraellel cselekedett Amálék, hogy lest vetett neki az úton, mikor fölvonult Egyiptomból.
Hiche hi van gam sepaite Pakaiyin aphondoh ahi, Israel mite Egypt a kona ahung potdoh uva chu lampia iti analamtin jeh uva, Amalek chunga hi talen kamatsah ding ahitai.
3 Most, menj és verd meg Amáléket, pusztítsatok el mindent, ami az övé s ne szánakozzál rajta; öld meg férfiastul, nőstül, kisdedestül, csecsemőstül, ökröstül, bárányostul, tevéstül, szamarastul.
Tun che unlang Amalek mite chu abonchan gathat gamkeijun, nao noichep ho geija natha ding’u, khatcha jong nakhen lou diu, pasal, numei, chapang, naosen, bong, kelcha, sangongsao, chule sangan ho chang geiya natha gam diu ahi,” ati.
4 Egybehívta Sául a népet és megszámlálta Teláímban: kétszázezer gyalogost meg tízezret, Jehúda embereit.
Chutah’in Saul in mipi ho chu Telaim mun’ah akhomin, amaho chu Israel mite’a konin keng sepai sang jani chule Judah a kona mi sangsom ahiuve.
5 És eljutott Sául Amálék városáig és lesbe állt a völgyben.
Chuin Saul le a sepaite chu Amalek te khopi’ah alut un, phaicham mun khat’ah chun angah tauve.
6 Ekkor szólt Sául a Kénihez: Menjetek, távozzatok el, vonuljatok le az amáléki közepéből, nehogy elveszítselek vele együtt, holott te szeretetet műveltél mind az Izrael fiaival, mikor fölvonultak Egyiptomból. És eltávozott a Kéni Amálék közepéből.
Saul in Ken miteho gihna thu apen, “Amalek miho umna-a konin potdoh’un, achuti louva ahile Amalek mihotoh nathitha dingu ahi, Nangho vang chu kami Israel chate jouse Egypt’a kona ahung potdoh uchun hepina namusah un ahi,” tin thu apen ahi. Chuin Ken mihon apot akigot’un adalha tauve.
7 És megverte Sául Amáléket Chavílától fogva Súr felé, mely Egyiptom előtt van.
Chuin Saul in Amalek mite chu Havilah apat solam Egypt toh kigalsai Shur khopi lutna geijin gal ana sat’in asumangpeh tan ahi.
8 És elfogta Agágot, Amálék királyát elevenen, az egész népet pedig elpusztította a kard élével.
Chuin aman Amalek lengpa chu ahing in aman in midang jouse chu chemjam in athat soh hel tan ahi.
9 De szánakozott Sául meg a nép Agágon meg az apró jószág és a marha legjaván, a másodelletteken és a kövér juhokon és mindazon, ami jó, és nem akarták elpusztítani; de minden hitvány és silány dolgot elpusztítottak,
Ahinlah Saul le mipi chun, Amalek mi Agag le kelngoi, kelcha, bongchal thao hole ahoipen ho ahing hoijun, aphalou ahoilou chengse chu asumanghel tan ahi.
10 És lett az Örökkévaló igéje Sámuelhez, mondván:
Chuin Pakaiyin Samuel komah aseijin ahi,
11 Megbántam, hogy királlyá tettem Sáult, mert ő elpártolt tőlem és szavaimat nem teljesítette. Ez bosszúságára volt Sámuelnek, és kiáltott az Örökkévalóhoz egész éjjel.
“Saul lenga kana tun hi kakisihtai ajeh chu aman eidonse tapon chule kathupeh ho jong anit tapoi,” ati. Hiche thu Samuel in ajahdoh phat in alung atongkhan, jan khovah hellin Pakai hengah akaptai.
12 És kora reggel fölkelt Sámuel Sául elejébe; akkor tudtára adták Sámuelnek, mondván: Karmellbe érkezett Sául és íme fölállít magának emlékjelt, majd megfordult, tovavonult és lement Gilgálba.
Ajing jingkah matah in Samuel jong Saul kimupi dingin achetan ahile, mi khat’in, “Saul chun Carmel khopi’a amale ama kihet jingna ding mangmo khat akisem din Gilgal lam achesuh tan ahi,” tin aseipeh tan ahi.
13 Odament Sámuel Sáulhoz, és mondta neki Sául: Áldott legyél az Örökkévalótól, teljesítettem az Örökkévaló igéjét.
Chuin Samuel in Saul chu amu phat in, Saul in kipah tah’in ana salam, “Pakaiyin phatthei naboh hen, keiman Pakai seibang bangin kaboltai,” atin ahi.
14 Mondta Sámuel: Micsoda hát a juhoknak e hangja füleimben, meg a marhának hangja, amit hallok?
Samuel in, “Ahile kanabeng’a kelngoi hamgin le bongchal hamgin kajah hi ipiba hija ong?” ati.
15 És mondta Sául: Az amálékítől hozták, mivel szánakozott a nép az apró jószág és a marha legjaván azért, hogy áldozzanak az Örökkévalónak, a te Istenednek: a többit pedig elpusztítottuk.
Hichun Saul in adonbut in, “Adih’e, kasepai tehon amale Amalek mite akona ahin kaiju ahi, ajeh chu mipihon kelngoi hole bongchal aphapen penho chu, ‘Pakai na Pathen lhaina dinga ahing hoiju ahi,’ adangho vang kasumang heltaove,” ati.
16 Erre szólt Sámuel Sáulhoz: Engedd, hadd adom tudtodra, azt, amit mondott nekem az Örökkévaló az éjjel. Mondta neki: Beszélj!
Chuin Samuel’in Saul koma aseiyin, “Thip in! Tujan Pakaiyin kahenga thu asei hi ngaijin!” ati. Hichun Saul in, “Ipi naseipeh em?” tin Saul in adongin ahi.
17 És mondta Sámuel: Nemde, bár kicsiny vagy szemeidben, feje vagy te Izrael törzseinek; fölkent téged az Örökkévaló királyul Izrael fölé.
Chuin Samuel in, “Nangma neocha nakigel maithei ahi, nangma Israel nam mite jouse lah’a lamkai nahi hilou ham? Pakaiyin leng dinga thaonanu ahi.
18 És útra küldött téged az Örökkévaló és mondta: Menj és pusztítsd el a vétkeseket, Amáléket, harcolj vele, míg meg nem semmisíted őket.
Chule Pakai in anatong dinga nasolla, chen michonse Amalek mite gathat gamkeijin atin.
19 Hát miért nem hallgattál az Örökkévaló szavára, hanem nekiestél a zsákmánynak és tetted ami rossz az Örökkévaló szemeiben?
Ipi bolla Pakai thupeh nanit louham? Ipi jeh pentah jeh a thil nachom’a Pakai mitmua thilse nabol ham?” ati.
20 Szólt Sául Sámuelhez: Mivel hallgattam az Örökkévaló szavára és jártam az úton, melyre küldött engem az Örökkévaló; el is hoztam Agágot, Amálék királyát, Amáléket pedig elpusztítottam!
Saul’in, “Ahinlah Pakai thupeh kabolle, bollin tia eisol na kagabolle. Agag lengpa bou ahing’a kahin kai ahin. Ahin adangse vang kahin that gamnai,” ati nalaiyin ahi.
21 De vett a nép a zsákmányból apró jószágot és marhát, az örökszentség javát, hogy áldozzanak az Örökkévalónak, a te Istenednek Gilgálban.
Chutengle kasepaiten, kelngoi, kelcha, bongchal, athaolai, ahoilai hole thil kichom hohi Gilgal’a na Pathen houna-a dinga ahin kaiyu ahibouve,” ati.
22 És mondta Sámuel: Vajon olyan kedve van-e az Örökkévalónak égő- és vágóáldozatokban, mint abban, hogy hallgatunk az Örökkévaló szavára? Íme engedelmesség jobb az áldozatnál, figyelem a kosok zsiradékánál.
Ahin Samuel in, “Pakai chu pumgo thilto kibol le athupeh ngaipeh hi hoijoh’a hi kipah inte natim? Ngaijin! Sei ngai kitihi gan kilhai sanga phajo ahin, kangcha athusei ngaipeh kitihi kelngoichal thao sang’a phajo ahi,” tin adonbut in ahi.
23 Mert kuruzslás vétke az engedetlenség, bálvány és teráfim az ellenszegülés! Minthogy megvetetted az Örökkévaló igéjét, megvetett ő téged, hogy ne legyél király.
Pakai doumah kibol kiti hi kithoi phunsan tobang ahin, chule louchal kiti hi doi houva themmo chan tobang ahi. Pakai thupeh napai jeh a Aman leng nahina’a kona napai ahitai,” ati.
24 Szólt Sául Sámuelhez: Vétkeztem, mert megszegtem az Örökkévaló parancsát meg a te szavaidat; mert féltem a néptől és hallgattam szavukra.
Saul in, “Henge, keima kachonsetai, keiman neihilna hojong kangaipon chule Pakai thupeh jong kanit tapoi, kasepaite kagin jeh’a athil thum hou kabolpeh ahitai,” ati.
25 Most hát bocsásd csak meg vétkemet, térj vissza velem, és majd leborulok az Örökkévaló előtt.
“Hijeh chun kachonsetna hohi nei ngaidam in lang chule Pathen kahou thei nadin nei kinung lhonpin,” ati.
26 És szólt Sámuel Sáulhoz: Nem térek vissza veled; mert megvetetted az Örökkévaló igéjét, megvetett téged az Örökkévaló, hogy ne legyél király Izrael fölött.
Ahinlah Samuel in adonbut in, “Keitoh ikinung lhon theilou ding ahi! Pakai thupeh na paimang jeh’a, aman Israel te lenga kona napaidoh ahitai,” ati.
27 Mikor fordult Sámuel, hogy elmenjen, megragadta köntösének szárnyát, és elszakadt.
Hichun Samuel chemang dinga akiheiya ahile, aman asangkhol chol mong chun aman in aloi eh-lotan ahi.
28 Ekkor szólt hozzá Sámuel: Elszakította tőled az Örökkévaló Izrael királyságát e napon, és adja majd társadnak, ki jobb nálad.
Chuin Samuel in ajah ah, “Tunia hi Pakaiyin Israelte lenggam chu nanga kona nalah peh’a, nang sanga phajo khat apeh doh ahitai,” ati.
29 S bizony, Izrael Erőse nem hazudik s nem bánja meg; mert nem ember ő, hogy megbánná.
“Israel Pathen lal loupi tah chun ajou louding, alung jong khel lou ding ahi, ajeh chu ama lungkhel ding mihem tobang ahipoi,” ati
30 Mondta: Vétkeztem; most tisztelj meg, kérlek, népem vénei előtt és Izrael előtt s térj vissza velem, hogy leboruljak az Örökkévaló, a te Istened előtt.
Hichun Saul’in ngaidam athum kit in, “Chonse kahi, keiman kakihet e, ahin nei lungset in, kalamkai ho masang le, kami Israel mite masanga kajum lou nadin, nei kilhonpi tei teijin, chutile Pakai na Pathen kahou ding ahi,” ati.
31 S visszatért Sámuel Sául után és leborult Sául az Örökkévaló előtt.
Hichun Samuel jong achaina in kinung lhonpi ding anomtai, chule Pathen houna ah ajaotai.
32 Ekkor mondta Sámuel: Hozzátok ide hozzám Agágot, Amálék királyát. És ment Agág hozzá vidáman; és mondta Agág: Valóban, távozott a halál keserűsége!
Chuin Samuel in, “Agag lengpa chu kaheng’a hinpuijun,” atin ahile, Agag lengpa jong kinemtah in akipah lheh in ahi, ajeh chu ama alunggel’a chu, “kagim na ho kichaiya, eikilhadoh di ahitai,” tia agel ahi.
33 És mondta Sámuel: Amint megfosztott gyermekektől asszonyokat a te kardod, úgy legyen az asszonyok közül gyermekektől megfosztva az anyád. Erre szétvágta Sámuel Agágot az Örökkévaló színe előtt Gilgálban.
Ahinlah Samuel in, “Nachemjam’a hi minu acha pasal tamtah nana that in, tun nanu jong hitobanga chu chaneilou hitahen,” atin ahi. Chuin Samuel in Agag chu Pakai masang ah Gilgal mun ah asatchen chen tan ahi.
34 És elment Sámuel Rámába; Sáíul pedig fölment házába. Gibeát-Sáulba.
Chuin Samuel Ramah a ainlam ajon in chule Saul jong Gibeah a ain’ah akile tai.
35 És többé nem látta Sámuel Sáult halála napjáig, mert gyászolt Sámuel Sául miatt; az Örökkévaló pedig megbánta, hogy királlyá tette Sáult Izrael fölött.
Chujou kalsen Samuel in Saul kimupin ache kha-ngai tapoi, ahinlah tanglou vin alunghempi jingin ahi. Pakaiyin Saul Israel te lenga anatun chu akisih lheh jenge.

< 1 Sámuel 15 >